tag:blogger.com,1999:blog-81362714304978724812024-03-06T01:01:49.560+01:00Traditio et RestauratioEditorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comBlogger85125tag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-61000743646791064132019-04-16T15:49:00.002+02:002019-11-17T19:42:27.461+01:00Sthaneshwar Timalsina: A monista sákta filozófia a Guhyopanisadban<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9QY6Mp3Oh3qTN3KORxE_PsViT4LFrpvP5OJ97xPfTUKFQmp1hAwiHi7qjjyekyAaUmwQymnXGuiliqsPKIOj1TUQ5Mx7V05jzqd9xhBHu6HYvDT0jeTkY3l-zkhzukyq9Ip-Z1ptxhJA/s1600/guhyopanisad01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1446" data-original-width="1600" height="289" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9QY6Mp3Oh3qTN3KORxE_PsViT4LFrpvP5OJ97xPfTUKFQmp1hAwiHi7qjjyekyAaUmwQymnXGuiliqsPKIOj1TUQ5Mx7V05jzqd9xhBHu6HYvDT0jeTkY3l-zkhzukyq9Ip-Z1ptxhJA/s320/guhyopanisad01.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Áttekintés</span></strong><br />
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 13.5pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Sok tanulmány jelent meg <i>Kālī</i> isteni megjelenéseiről,
melyek a helyi rituálékra és vallásos gyakorlatokra vagy a <i>kashmir</i>i tradíciókkal kapcsolatos
tantrikus szövegekre koncentráltak. Ezek a tanulmányok gyakran átsiklanak az
élő <i>śākta</i> világnézeten, ami
magában foglal különféle filozófiákat és gyakorlatokat a védikus és tantrikus
tradíciókból. Ezen írás nem törekszik arra, hogy megtalálja a legarchaikusabb
formáját a <i>Kālī</i>-gyakorlatoknak vagy megmondja
mely gyakorlatok jelentik a leghitelesebb, legautentikusabb formát. Bármelyik
gyakorlat hiteles és autentikus lehet, amennyiben a helyi emberek hitvilágán és
nem történészek vagy néprajztudósok által összetákolt véleményeken alapulnak.
Az a <i>Kālī</i> szöveg, melyre
koncentrálok, védikus, és az elejétől a végéig nem-dualista. Hogy valaki ilyen
szöveggel foglalkozzon, vállalnia kell, hogy kibogozza, milyen összetevők
alkotják a tantrikus utat, valamint hajlandónak kell lennie arra, hogy
végigkövesse a védikus és tantrikus utak sokszor nehezen átlátható ösvényeit.
És ez az, amiről tulajdonképpen az élő hinduizmus szól: összefoglalása
mindannak, ami megjelent a pán-indiai kulturális környezetben. <i>Védák, puránák, </i>tantrák, népi rituálék és
gyakorlatok, dualista és nem-dualista filozófiák, mind keverednek a tényleges,
mindennapi hindu gyakorlatban. Például egy laikus számára <i>Kālī</i> csupán egy olyan
anyaistennő, mint a többi és a védikus és tantrikus meghatározások
lényegtelenek. <i>Kālī</i> központi istenség
lehetett a népi kultúrában és az extra-védikus vallási környezetben
bontakozhatott ki. [1] Mindamellett nem kevésbé népszerű a véda-tudósok,
valamint a <i>smārta</i> tradíció számára sem. Ez
a szöveg egy rövid összegzés, figyelembe véve a már fentebb említett
szintetizáló tendenciát.</span><o:p></o:p></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNoSpacing" style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A <em>Guhyopanisad</em> nem egy önálló szöveg és nem tekinthetünk rá úgy, mint egy <em>upanisad</em>ra. Ez egy rész a <em>Mahākālasaṃhitā</em>ból, ami úgy lett megszerkesztve, hogy beilljen az <em>Upanisadok</em> keretrendszerébe. [2] Ez a szöveg szinte teljesen mellőzött, mert többnyire a legfőbb <em>Upanisadok</em> témánkkal kapcsolatos részeinek összefoglalója. Ennek ellenére jelentősnek tartom ezt a szöveget, ugyanis (1) dokumentálja a tantrikus világszemlélet védikussá válását és demonstrálja <em>Kālī</em> integrációját a védikus paradigmába; (2) bemutatja a védikus világnézet hatását, és ugyanakkor arra törekszik, hogy életben tartsa a <em>śākta </em>világnézetet. A szöveg főleg a<em> śākta </em>monizmust mutatja be, a filozófiát, amely első pillantásra azonosnak tűnhet Sankara <em>advaitá</em>jával, de ha figyelmesen olvassuk, sok tekintetben különbözik. Goudriaan és Schoterman (1994) írása, mely<em> Kubjikā </em>istennőre koncentrál, példaértékű ennek a műnek a bemutatásában. Ez azzal érvel, hogy Kālī istennő szerepe itt ugyanaz, mint a <em>Parabrahman</em> (legmagasabb <em>Brahman</em>) Sankara filozófiájában, tehát nem egy passzív <em>Brahman</em>, amely híján van bármiféle attribútumnak, és nem egyenértékű <em>Māyā</em>val, egyfajta illúzióval, következésképpen általa elérhető a megszabadulás. Az itt bemutatott világnézet monista–panenteisztikus: egyszerre jelenteti meg az istennőt transzcendens <em>Brahman</em>nak és immanens világnak. Az itt ábrázolt teizmus radikálisan különbözik attól, amit a dualista hagyományokban látunk, vagyis hogy elkülönül az Isten és a világ, az individuum és abszolútum, az elme és a test, az anyag és a tudat, és így tovább.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKpov9xtbMt6VqOGTXfSGwA9OAjGfqW7drfVFOvlGj3IctomKTyNfN6_GRissPUWjML9TPJFfYN7KxCLOQc0gdGPcmQ5kRXXbSgYYu8HR2pqilmodmEDqB1ihaVkKe_6bq471DgBATOEE/s1600/guhyopanisad02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="719" data-original-width="772" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKpov9xtbMt6VqOGTXfSGwA9OAjGfqW7drfVFOvlGj3IctomKTyNfN6_GRissPUWjML9TPJFfYN7KxCLOQc0gdGPcmQ5kRXXbSgYYu8HR2pqilmodmEDqB1ihaVkKe_6bq471DgBATOEE/s320/guhyopanisad02.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Sthaneshwar Timalsina </span></i></div>
<em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;"><br /></em>
<em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Kālī</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> panteonja az idők során többször átalakult és fejlődött: az archaikus népi </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Kālī</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> imádatból létrejött a </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Kula</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> és </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Krama</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> iskola, ami a </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Krama</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> és </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Mahārtha</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> filozófiát eredményezte, majd a </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Purana</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;">i és egyéb népszerű gyakorlatok átalakították a hagyományt. Harmadszor megfigyelhetjük a </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Kālī</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> gyakorlatok jelenlegi, újkori újjászületését, különösen az újpogány mozgalmakban, a feminista teológiai mozgalmakban, valamint számos más, a nőiség megistenülését előtérbe helyező mozgalomban. A szóban forgó szöveg megjeleníti </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Guhyakālī</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;">t [3], ami poliantropomorf megjelenésével </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Kālī</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> legarchaikusabb formája, valamint felöleli a </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Kāpālika</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;">, vagy más </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Vāmācāra</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> és bal kéz ösvényén alapuló tantrikus tanokat, melyek elfogadnak tiltott eszközöket a rituális gyakorlatban, és ezzel egyidejűleg megrajzolja a filozófiai lényegét a védikus </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Upanisadok</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;">nak. A szöveg egy középkori tantrikus mozgalmat mutat be, amely integrálja a </span><em style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; text-align: justify;">Kaula</em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; text-align: justify;"> gyakorlatait és rituáléit a hétköznapi hinduizmusba. Rövid bemutatás után a szöveg egyes kiemelt részeire összpontosítok, hogy elősegítsem a megértést a hindu hitvilág különböző gondolatiságai között.</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><em>Kālī</em> – sok más szerepe mellett, amelyet betölt: az idő, a halál, a megszabadulás, a halhatatlanság hindu istennője – többnyire perifériális istenség a férfi istenségekkel szemben, mint például <em>Visnu</em> vagy <em>Síva</em>, akik központi szerepet töltenek be. A hindu apologéták gyakran ódzkodnak <em>Kālī</em>, és olyan női istenségek, mint <em>Tripurā</em> vagy <em>Lakṣmī</em> méltatásától, akiknél békésebb és kellemesebb tulajdonságok helyeződnek előtérbe. Ezzel szemben a tantrikus hagyományokban <em>Kālī</em> gyakran élvez központi szerepet. A <em>Kāpālikák</em>, a korai tantrikus gyakorlók, akik koponyákat hordtak, valamint hamvasztók mellett éltek, valószínűleg <em>Kālī</em> első hívei voltak. Az istennő áttöri a kaszton kívüliek határvonalát, és gyorsan népszerűvé válik, amint azt a <em>Krama</em> és <em>Mahārtha</em> filozófiák megjelenése is bizonyítja. Ezek a rendszerek az ősi gyakorlatokat az aktuális igényekhez igazított metafizikai és teológiai alapon tálalták. Azonban nem kizárólagosan ezek a <em>Kālī</em> gyakorlat gondolati hátterét, ugyanis a <em>puránikus</em> szövegek, mint például a <em>Devīmāhātmya</em>, a <em>Kaula</em> filozófia újragondolását reprezentálják, a <em>Sāṅkhya</em> kategóriáinak adaptálásával és újraértelmezésével. Ebben az új filozófiában a <em>prakṛti</em> nem egy anyagi irányulás, melytől az ember el akar különülni a megvilágosodás érdekében, hanem az abszolút isteni természet női formában. A <em>śākta </em>teológia<em> </em>a <em>Spanda, Krama</em> és <em>Mahārtha kasmíri</em> tradíciókban éri el tetőpontját, ahol az istenség azonos a tiszta tudattal <em>(cit)</em>, mely teljesen egyeduralkodó a világ teremtésében. E szerint a teremtés pusztán kifejeződése vagy kiterjesztése a tudatosságban megtalálható tiszta energiának.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA8uoZcQK1Vdr1FjG8McTWYl5wGmsCUiqIkiWwaH3Ljd4_J6og151IKHc2wUV4oVKCYQluCLrO4FJkBDVBzRkKLCCNkJEWYusyPfBSM0s5Dp0Fc5mjdRKovfbU9FQMOTpeI2GfeqXG-E8/s1600/guhyopanisad04.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="480" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA8uoZcQK1Vdr1FjG8McTWYl5wGmsCUiqIkiWwaH3Ljd4_J6og151IKHc2wUV4oVKCYQluCLrO4FJkBDVBzRkKLCCNkJEWYusyPfBSM0s5Dp0Fc5mjdRKovfbU9FQMOTpeI2GfeqXG-E8/s320/guhyopanisad04.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A <em>śākta </em>monizmus<em> </em>a <em>Guhyopanisad</em>ban</span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A <em>Guhyopanisad</em> egy a kb. 12. században keletkezett, 53 versből álló kis szöveg, amely a <em>Mahākālasaṃhitā</em> része. Ha figyelmesen elolvassuk, a <em>Guhyopanisad</em> sokkal inkább tükrözi az <em>Upanisádok</em>, semmint a <em>kashmir</em>i<em> Krama</em> vagy <em>Mahārtha</em> filozófiáját. Azt is feltételezhetjük, hogy a tantrikus <em>śākta </em>filozófiák nem terjedtek el azokon a területeken, ahol ez a szöveg keletkezett.<em> A </em><em>Mahākālasaṃhitā</em> alaposan bemutatja a <em>Kālī</em>-rituálékat, felöleli a Káli-gyakorlatok különféle panteonjait, mint például a <em>Kāpālika</em> vagy a <em>Bhāṇḍikera</em> utakat. A szöveg azonban egyértelműen a <em>smārta brahman</em>i szabályokat és regulákat ajánlja, így úgy tűnik, átjárást keres a tantrikus és a <em>smārta</em> életvitel között. Akár szerepet játszott a társadalmi miliő átformálásában, akár nem, a szöveg leírja azt az átalakulást, melyben <em>Kālī</em> a mindennapi kultúra részévé válik, és megjelenik a <em>brāhmaṇá</em>k udvartartásában. A <em>Guhyopanisad</em> tanulmányozása ezért betekintést nyújt a különböző vallásos szubkultúrák közötti egyezkedés alapjaiba. De ami még ennél is fontosabb, hogy az efféle kisajátítások ellenére a <em>Guhyopanisad</em> arra törekszik, hogy megőrizze a <em>śākták </em>pozitív, világigenlő irányulását azon fajta monizmus igenlése mellett, amely nagyban hasonlít<em> </em><em>Śaṅkara Advaitá</em>jára. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy nem azonos a kettő, ugyanis metafizikájukban és teológiájukban is különböznek. A <em>Guhyopanisad</em> a hindu gondolkodás új útját tükrözi, amely elfogadja a nem-kettős álláspontot, és egyben a szélesebb rétegek számára feltárja teológiáját.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A szöveg a kozmikus formájában megjelenő <em>Guhyakālī</em> istennő vizualizációjának kíséretében bontakozik ki. A <em>virāt</em> fogalma, avagy az istenség, aki minden létezőt áthat, a hindu szakirodalomban mindenütt jelen van, és már a <em>Puruṣasūkta</em>ban is megtalálható (Ṛigveda 10.90) [4]. Ez a <em>Rigvédá</em>ban megjelenő archetipikus kép a <em>Puránák</em>ban is fellelhető és a népszerű <em>purāṇa</em>i isteni képekre is vonatkozik. A <em>Mahākālasaṃhitā</em>ra ugyanez jellemző, amikor <em>Guhyakālī </em>megjelenését írja le. Ebben az ábrázolásban <em>Guhyakālī</em> kiterjedése megegyezik a kozmosszal. A vizualizáció gyakorlata során az egyén saját testét az istennő testével társítja, majd azt imaginálja, hogy az istenség teste betölti a kozmoszt. Ezt a vizualizációt <em>virāṭ-dhyāná</em>nak, azaz kozmikus vizualizációnak is nevezik (Mahākālasaṃhitā I.1.178–198). A törekvők testiséggel rendelkező istenséget vizualizálnak, majd megfelelést találnak az isteni test és a saját testük között. Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy a gyakorlók egyfajta elfogadó, igenlő hozzáállást sajátítsanak el saját megjelenésükkel és a világgal szemben. Az istennő testi valója tehát a jógi testét tükrözi, amikor az saját fizikumát vizsgálja az isteni testhez viszonyítva. Ebben az ábrázolásban <em>Guhyakālī</em> istennő mindent áthat, ami létezik. A homloka, a szemöldökei, a fülei alkotják az egeket, beleértve <em>Śiva</em> és <em>Viṣṇu</em> lakóhelyeit is. Az orra lesz a galaxis, a nap és a hold a szemei, ezeknek sugarai a szempillák. Az egek különböző rétegei testének és öltözékének megnyilvánulásai, mint például az arc, az ajkak és a fülbevalók. A fogai alkotják az istenségeket, amelyek irányítják a bolygókat és meghatározzák az irányokat, égtájakat. Szája az égbolt, torka <em>Brahma</em> lakóhelye, lélegzete a levegő, testszőrei alkotják a növényeket és fákat, szeme ki- és becsukása határozza meg a nappalt és az éjszakát, amikor is a kozmosz a szívében nyugszik és a Föld a lábainál. Az alvilág különböző szintjei az istenség lábujjai. Beszéde maguk a védák, ízületei maguk az idő különböző aspektusai. Három nyelve az idő, a halál és a kozmikus tűz, a <em>Vaiśvānara.</em> Ezáltal teste mindent áthat, ami csak létezik, <em>Brahmā</em>tól a legkisebb részecskéig, ünnepe pedig nem más, mint a világ megsemmisülése.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI_C2qpbDJ9nAZsziGsFi1utKDbZLAIY2f87nINuEH60xR5924skkNGEGBpzmXyEMKAkrIRc42KfqHI7pA8VkYn3NLpam0L8rbfyYQvdzbGdsZGriMEiCNSgiOcbotl81m3f7oRwbB39Q/s1600/guhyopanisad03.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="1600" height="307" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI_C2qpbDJ9nAZsziGsFi1utKDbZLAIY2f87nINuEH60xR5924skkNGEGBpzmXyEMKAkrIRc42KfqHI7pA8VkYn3NLpam0L8rbfyYQvdzbGdsZGriMEiCNSgiOcbotl81m3f7oRwbB39Q/s320/guhyopanisad03.JPG" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A leghíresebb hindu elképzelés az istenség kozmikus megnyilatkozásáról a <em>Bhagavadgītā</em>ban tárul elénk, mikor is <em>Kriṣṇa </em>megmutatkozik igazi formájában. Mint fentebb leírtuk, <em>Guhyakālī </em>ábrázolása kiszélesíti a témát <em>Kālī </em>ezoterikus természetének leírásával, és a szöveg ezért mélyen monista lesz. Ahogy a pók terjeszti ki hálóját, majd veszi vissza magába, ahogy a szikrák kicsapnak a tűzből, majd eltűnnek, úgy a világ is megnyilvánul, majd feloldódik <em>Kālī</em> istennő testébe. Ez a leírás (<em>Guhyopanisad</em> 200–202) a <em>Muṇḍaka</em> 1.7 és 2.1-el pontos analógiát mutat. <em>Guhyakâlî </em>fizikai jellemzői, mikor <em>Brahman</em>nal egyenértékűként és mindent áthatóként írják le, a <em>Muṇḍaka</em> 2.4-ben ugyancsak feltűnnek, ahol <em>Brahman</em>t az ő kozmikus megnyilvánulásában ábrázolják. A leírások a két műben, főleg ami szív és a kozmosz, a föld és a láb, a szemek és a nap illetve a hold közötti megfeleléseket illeti, megegyezést mutatnak. A <em>Guhyopanisad</em> 203–208-as verseiben a <em>Muṇḍaka</em> 2.3, 6–8 jelenik meg kibővített formában, ahol a szöveg körülírja a mindent átható istennőt. Láthatjuk, hogy a terminusok a <em>Brahman</em>ról áttevődnek az istennőre és az őt megillető névmások és szinonimák immáron <em>Kālī</em>t jelölik. Különösen a <em>Guhyopanisad</em> 209–210 versei mutatnak megegyezést a <em>Muṇḍaka</em> 3.1.7–8-al. A <em>Muṇḍaka</em> 3.2.8 kiemelt szakasza, ahol a nevek és formák <em>(nāmarūpe)</em> minden megnyilvánulásai feloldódnak a formátlanba, a <em>Guhyopanisad</em> 211-ben jelenik meg kis eltérésekkel, itt a ’<em>puruṣa</em> transzcendensek transzcendense’ <em>(parât paraṃ puruṣam)</em> kifejezés változik meg ’világ anyja, aki a transzcendensek transzcendense’<em> (parât parâṃ jagadambâm) </em>kifejezésre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A <em>Guhyopanisad </em>212-es verse, ami azzal jellemzi az istennőt, hogy ő az, akiről minden Véda szól, és akiért a szent emberek böjtölnek, a <em>Kāṭhaka </em>2.15-öt tükrözi. Ez a rész kis változtatásokkal a gyűjteményben is megtalálható, de hozzá van illesztve a <em>„saivatat”</em> passzus, amely úgy tűnik, a <em>Kāṭhaka-</em>ban meglévő sorrendet követi. A <em>Kāṭhaka</em>-ban lévő „<em>tadevaitat</em>” („Ez valóban Az”) kifejezés a <em>Brahman</em>-ra utal, míg a <em>Guhyopanisad saivaitat</em>nak hívja, ami az abszolútum nőies formában <em>(sā + eva + etad)</em>. Az a tendencia, mely az abszolútum leírása során megváltoztatja a nemi jellegzetességeket, mutatja a váltást a korai védikus szemléletről a <em>śākta monizmusra, és ebben rejlik a </em><em>Guhyopanisad </em>legnagyobb jelentősége. Például a következő rész, a <em>Guhyopanisad </em>213 a <em>Kāṭhaka</em> 1.2.17 parafrázisa, egyetlen különbség, hogy az <em>„etad”</em> semleges nemű névmás megváltozott a női nemű <em>„eṣā”</em> névmásra. A szöveg összetételének bemutatásához elegendő egy példa a következő részből.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Hasonlítsuk össze a két szakaszt:</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="padding-left: 30px;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><em>mahataḥ param avyaktaṃ avyaktāt puruṣaḥ paraḥ </em>|</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><em>puruṣāt <strong>tu parā devī </strong>sā kāṣṭhā sā parā gatiḥ </em>|| <em>Guhyopanisad</em> 215.</span></div>
<div style="padding-left: 30px;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="padding-left: 30px;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><em>mahataḥ param avyaktam avyaktāt puruṣaḥ paraḥ </em>|</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><em>puruṣān na paraṃ kiñcit sā kāṣṭhā sā parā gatiḥ </em>|| <em>Kāṭhaka </em>3.11.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A fenti példában a <em>Guhyopanisad </em>csupán kiegészíti a szöveget pár szóval, megváltoztatva ezzel az isteni hierarchiát. Ahol a <em>Kāṭhaka </em>azt állítja, hogy nincsen semmi <em>puruṣá</em>n kívül, ott a <em>Guhyopanisad </em>az istennőt helyezi a csúcsra. Az <em>upaniṣad</em>i irodalom metafizikai megállapításai a szóban forgó teológiai fordulathoz adnak táptalajt ezen szöveg számos más részében is, és több olyan rész található még, melyek érdekesek lehetnek a nemek teológiája iránt érdeklődők számára. Az <em>Upaniṣadok</em>kal való párhuzamok megrajzolásakor a <em>Guhyopanisad </em>nem csak egyszerűen kategóriákra utal, hanem egy saját hierarchiát hoz létre, melyben az abszolútum megváltozik: <em>Kālī</em> kerül <em>puruṣa</em> helyébe. <em>Kālī</em> ábrázolása, ahol <em>Śiva</em> felett áll, teljesen feje tetejére állítja a <em>sāṅkhya</em> metafizikát, ahol a <em>prakṛti</em> egy alacsonyabb kategória a <em>puruṣá</em>hoz képest. A <em>Guhyopanisad</em> újra és újra részeket kölcsönöz a <em>Kāṭhaka</em>tól, következetesen megváltoztatva a nemi előjeleket. Összehasonlításképpen: <em>tām ātmasthām</em> (<em>Guhyopanisad</em> 217) és <em>tam ātmastham</em> (<em>Kāṭhaka</em> 5.13), valamint <em>tām eva bhāntīm </em>(<em>Guhyopanisad </em>219) és <em>tam eva bhāntam</em> (<em>Kāṭhaka</em> 5.15). Ez a helyettesítés akkor is folytatódik, ha máshonnan kölcsönzött részekről van szó: <em>yasyā paraṃ</em> (<em>Guhyopanisad</em> 220) és <em>yasmāt param</em> (<em>Śvetāśvatara</em> 3.9) [5].</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDdkfK-RuV1e5t9LSPFcEnxUozipe9_OzSb5gRanKSMyYMqC14F9VpVl1eIIGtVcEKfj5Ws_kCYKub6U9WQtPBnE-CL25s-JMASDfXXvdQfozOt8OiIaGuSi1lkaw0-l_ua2Je3uE8w2M/s1600/guhyopanisad05.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1222" data-original-width="1023" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDdkfK-RuV1e5t9LSPFcEnxUozipe9_OzSb5gRanKSMyYMqC14F9VpVl1eIIGtVcEKfj5Ws_kCYKub6U9WQtPBnE-CL25s-JMASDfXXvdQfozOt8OiIaGuSi1lkaw0-l_ua2Je3uE8w2M/s320/guhyopanisad05.jpg" width="267" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A <em>Guhyopanisad</em> gyorsan váltogatja a hol a <em>Kāṭhaka</em>ból, hol pedig a <em>Śvetāśvatará</em>ból kölcsönzött részeket, következetesen átalakítva a szöveg nyelvi struktúráit, hogy megfeleljen az új női paradigmának. Amíg a <em>Śvetāśvatará</em>ban (3.16) az abszolútum a semleges nemű <em>„tat” </em>kifejezéssel van jelezve, addig a <em>Guhyopanisad</em>ban (224) az <em>„eṣā”</em> női nemű kifejezés szerepel. Figyelemre méltó, hogy a szanszkritban különböző pronominális kifejezések léteznek és a <em>„tat”</em> használata valami érzékszervi érzékelésen kívülire <em>(parokṣa)</em> utal, ezzel szemben az <em>„etad”</em> olyan entitásokra utal, melyek tapasztalhatóak. Helytelen lenne tehát azt a következtetést levonni, hogy csak egy nyelvi nemi eltolódás áll fenn, amikor az abszolútum istennővé alakul át. [6]</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Elegendő, ha annyit mondunk, a versek több mint fele, és különösen azon versek többsége, melyek filozófiai jelentőséggel bírnak, közvetlenül az <em>upaniṣad</em>i irodalomból származnak. Így adódik a kérdés: milyen célt szolgál az <em>Upaniṣadok </em>verseinek felhasználása a <em>śākta </em>tantrizmusban? De ami még ennél is fontosabb kérdés, hogy hordoz-e más egyedülálló jellemzőt a<em> śākta</em> metafizika, amely összhangban van<em> </em><em>upaniṣad</em>i filozófiával, az abszolútum nemi identitásának megváltoztatását leszámítva. Én úgy gondolom, igen, és ami még döntő fontosságú, ha ezt a szöveget nézzük, hogy nem csak az a lényeg, amit tartalmaz, hanem az is, amit nem. Ugyanis ebből hiányoznak a védikus rituálék metafizikai árnyalatai, amelyek még a korai <em>Upaniṣadok</em>ból maradtak volna hátra. A következetes személyiségnélküliség, ami az <em>Upaniṣadok </em>jellemzői, vagy elmaradnak, vagy átalakulnak, hogy illeszkedjenek a <em>śākta </em>teológiához<em>. </em><em></em>A legfontosabb jellemző, hogy a <em>śākta</em> monizmus ezen ágában nincs semmi közbevetett az abszolútum és a világ között: semmi sem választja el az individuumokat az istennőtől. Ebben a teológiában nincs <em>māyā</em> fátyla, vagy az <em>avidyā</em> béklyói, hogy az egyének örökösen eltévedjenek. Amit ez a szöveg felidéz, az nem más, mint a korai monista filozófiai paradigma, csak sokkal határozottabb világigenléssel, mint ami <em>Śaṅkara</em> skolasztikájában jelent meg valamelyest kompromittáltabb formában.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><em></em>Ebben a megvilágításban kell megismételni, hogy mi is a reláció az abszolútum és a világ között. Milyen metaforákat találunk ebben a szövegben a teremtés folyamatának leírására? A legfontosabb példák a következők:</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">1. Az ok-okozati összefüggés az abszolútum és a világ között olyan, mint a pók és hálója hasonlat. (<em>Guhyopanisad</em> 200)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">2. Ez a kapcsolat hasonlatos a földön termő növényekéhez, melyek a talajtól, a víztől és egyebektől függenek. (<em>Guhyopanisad</em> 200)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">3. A világ és az abszolútum kapcsolata továbbá úgy is leírható, mint a kapcsolat egy személy és a hozzá tartozó haj és körmök között. (<em>Guhyopanisad</em> 201)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">4. Ugyanúgy, ahogy a szikrák kirepülnek a sugárzó fáklyából, úgy a világ is az abszolútumból áramlik ki. (<em>Guhyopanisad</em> 202)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">5. Az istennő nem más, mint egy mag-sokszorosító, ami a sokszínűséget eredményezi. (<em>Guhyopanisad</em> 246)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">6. Az istennő sokféle formát felvehet. (<em>Guhyopanisad</em> 247)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7tFo4HTiZyEEMErHK2BGkfxdDDLACArOCAjdMULcUGy9LNyjTBMt7hyPVAVCJSmuFbb6XL9v54h2ey9Gmk1ET9SvgISa6_ZAbbzd6jZpQIOt2QgCW_5gyWB8AkfpOnmKFDdYdSn2h8tw/s1600/guhyopanisad06.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="763" height="301" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7tFo4HTiZyEEMErHK2BGkfxdDDLACArOCAjdMULcUGy9LNyjTBMt7hyPVAVCJSmuFbb6XL9v54h2ey9Gmk1ET9SvgISa6_ZAbbzd6jZpQIOt2QgCW_5gyWB8AkfpOnmKFDdYdSn2h8tw/s320/guhyopanisad06.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Elemzés és következtetés</span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A <em>Guhyopanisad</em>ban található <em>Upaniṣadok</em>ból származó részek nem véletlenszerűen nyújtanak keretet a <em>śākta t</em>eológiának. Sokkal inkább egy szisztematikus átvétel ez, ami lehetővé teszi egy monista világkép megalkotását, miközben a rituálékra vonatkozó részeket elhagyja. Az<em> </em><em>Upaniṣadok</em>ban az abszolútum a meg nem testesült <em>Brahman</em>, névvel és formával nem leírható. A <em>Guhyopanisad </em>paradigmája némileg eltérő ettől: a korai filozófiai felfogások változása következik be, amikor megfogalmazódik az istennő központú teológia. Például ellentétben a <em>nirguṇa Brahman </em>karakterisztikájával, ami <em>Śaṅkara</em> <em>advaitá</em>jában megjelenik, <em>Guhyakālī </em>istennő gondoskodó és anyai tulajdonságok hordozója. A <em>Guhyopanisad</em> részeinek filozófiai alapjai mellett a sokkal kiterjedtebb <em>Mahākālasaṃhitā </em>is szentel részleteket <em>Gukyakālī</em> rítusainak hangsúlyozására, középpontba helyezve az extenzív vizualizációt és a szent szótagok rituális elhelyezését <em>(nyāsa)</em>. Ha a <em>Guhyopanisad </em>célja nem más, mint hogy gondoskodjon a filozófiai alapról, ami a <em>śākta </em>tantrizmust alkotja, akkor teljesen egyedülálló, ugyanis ez az irányultság nem található meg a korai <em>Āgamak</em>ban, vagy a <em>Krama</em> és <em>Mahārtha śākta</em> tantrikus művekben, viszont azt kijelenthetjük, hogy ellenben ez jellemző az <em>Upaniṣadok</em>ra. A tantrizmus és a védizmus ilyen irányú tárgyalása teszi egyedülállóvá a <em>Guhyopanisad</em>ot.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Van még néhány észrevétel, amit érdemes ezen a ponton megemlíteni. A műben <em>Kālī</em>t nemcsak a legfőbb istenségként szólítják meg, hanem ő az, aki felfedi a védákat. <em>Kālī </em>tulajdonképpen nem létrehozza a világot, hanem ő manifesztálódik a világ formájában. A test lesz az a hely, ahol közvetlenül találkozhatunk az istennővel, és különösen a jóga gyakorlóinak érhető el. Ugyanakkor a szöveg megtartja <em>Kālī </em>transzcendens attribútumait, ugyanis leírja, hogy az istennő érzékszervekkel nem megragadható. Az istennőt teljes lényegében a test tudja érzékelni, sem a nyelv, sem az érzékszervek nem tudnak közelébe férkőzni. Őt nem megismerni kell, hanem tapasztalni, és ez egy fontos különbség. A leírás paradoxnak tűnhet, ugyanis az istennőt úgy ábrázolja, mint aki mindenhol van, mégis rejtve marad. Mindenütt jelen van és könnyen hozzáférhető, de mégsem lehet megragadni a nyelv vagy a szem által. Az óceán felé áramló folyók metaforája azt sugallja, hogy a tevékenységeink végső soron isteni lényegének közvetlen felfogásához vezetnek. Az <em>upaniṣadi</em> terminológia adoptálásával a <em>Guhyopanisad </em>leírja, hogy az istennővel való találkozás a név és forma elhagyásával lehetséges, és ha követjük a szöveget, kibontakozik, hogy <em>Kālī </em>az egyedülálló valóság, amely az összes szívben lüktet és a sokfajta megnyilvánulás okozója. Még egy <em>upaniṣadi</em> példával élve: <em>Kālī </em>semmilyen fényben nem megvilágítható, viszont minden az ő fényében nyilvánul meg. A <em>Bhagavadgītā</em> teológiájához hasonlóan a szöveg kifejti, hogy az istennő minden testi formát felvesz azzal, hogy az élőlények szívében tartózkodik. Bár a <em>Mahākālasaṃhitā </em>aprólékosan leírja <em>Kālī </em>vizualizációját, a <em>Guhyopanisad </em>pedig leírja, hogy az istennő szem nélkül lát, fül nélkül hall, lábak nélkül mozog, kezek nélkül érint. Ezután a szöveg leírja, hogy <em>Kālī</em> megjelenik minden mennyei istenségben és formában, nőben, férfiban egyaránt. Az az isteni mágikus erő, ami teremti a világot, nem más, mint a <em>prakṛti </em>proaktív ereje, és <em>Guhyakālī</em> az ő úrnője. A világ összes entitása mögött ő rejtőzik, ő mindennek a lényege és a világ forrása. Nincs benne sem ok, sem okozat; nem uralja semmi; egymaga hatja át a mindenséget; minden lény szívében lakozva ő minden cselekedet elsődleges forrása. Habár vannak kedvelt megjelenési formái, mint például a tízarcú <em>Guhyakālī</em>, de a <em>Guhyopanisad </em>hangsúlyozza, hogy bármilyen formában megjelenhet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBTAtjiMUiUpiTf8mJ8rD166Jm50I4ICEuKOddjkXGRCKdCPXllQfeZwrXdAh96eo1ytiiOSWY4jYO_whM8ia3eIlrEt5gNegpAsvlXIICHQxtVmaW9zXSYwiJCFHi4hXwQjUaKxCTBsg/s1600/guhyopanisad07.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="351" data-original-width="364" height="308" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBTAtjiMUiUpiTf8mJ8rD166Jm50I4ICEuKOddjkXGRCKdCPXllQfeZwrXdAh96eo1ytiiOSWY4jYO_whM8ia3eIlrEt5gNegpAsvlXIICHQxtVmaW9zXSYwiJCFHi4hXwQjUaKxCTBsg/s320/guhyopanisad07.jpg" width="320" /></span></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><em>Guhyakālī</em> e központi teológiája az <em>upaniṣad</em>i szövegek úgynevezett „nagy mondatait” <em>(mahāvākya) </em>is átveszi, struktúrájukat ugyancsak megváltoztatva. A <em>tat tvam asi </em>(te Az vagy) tanítása helyett, mely közös a klasszikus <em>upaniṣad</em>i tradícióban, azt mondja, <em>so ’ham asmi </em>(én Az vagyok), <em>sāham asmi </em>(én Ő [nőnemben – a ford.] vagyok), valamint <em>tad asmy aham </em>(ami én vagyok) [7]. Lényegében ez a szöveg átalakítja a <em>Kālī </em>gyakorlatokat, közvetítve a legezoterikusabb tantrikus gyakorlatok és az <em>upaniṣad</em>i monista felfogása között. Ebben a rekontextualizációs törekvésben a gyakorlatokat a gyökerekhez vezeti vissza, a korai <em>Upaniṣadok</em>hoz, amelyek a klasszikus indiai filozófiák és teológiai iskolák forráskönyve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Gyakorlatilag a nyelvi kultúra szanszkritizálódása és az őshonos népi gyakorlatok védikizálódása segített a szektariánus elkülönülések semlegesítésében és harmonizálta az eltérő gyakorlatokat, új hitközösségeket teremtve a már meglévő hiedelmek és gyakorlatok vegyítésével. Következésképpen ez segít újra meghatározni a centrális teológia alapelemeit. Ennek következtében a <em>Kāpāliká</em>k központi istennője otthonra talált a <em>Brāhmaṇa </em>hívek körében is. <em>Kālī </em>ebben az új rendben a <em>vedavedāntavedyā</em>, „akiről a Védák és az <em>Upaniṣadok </em>szólnak”. Annak ellenére, hogy ebben az új teológiában nem utasítják el az istennő megjelenési formáit, mégis a hangsúly a transzcendentális aspektuson van. Bár a <em>Guhyopanisad </em>szerzője úgy tűnik, hogy nem ismeri a <em>Kālī </em>hitrendszerén belüli különböző kiemelkedő filozófiákat, mint például a <em>Spanda</em>, a<em> Krama</em> és a <em>Mahārtha</em>, ez az új filozófia egyedülálló társadalmi szerepet játszik a Védikus és Tantrikus hagyományok áthidalására irányuló erőfeszítésekben. Ebben az új paradigmában a transzcendens és az immanens találkozik, a név és a forma megtartja jelentőségét, jóllehet másodlagos a névvel nem illethetővel és a formátlannal szemben. Feloldja a feszültséget, amelyet <em>Śaṅkara </em>nem-dualizmusában találunk a tudatlanság (<em>avidyā</em>) fogalmával kapcsolatban. Az új paradigmában a világ valóságos és a teremtést maga az istennő végzi. Amit fontos megjegyezni, hogy ebben az átalakulásban az alapvető <em>śākta</em> filozófia változatlan marad. Mivel az istennő maga <em>śakti</em> avagy a tiszta potencialitás, nincs szükség a hatalom és a hatalom birtokosa közötti megkülönböztetésre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh67fp0UXhnZfOndQOpE_gqkPDYDxTLSF_tfmADYICy532xP7dAkN3WSGtK2eNms2__uSkpCqW-ZEnQGN3b6l7ZacjR2peuj_luKnuj5HChYEYBSSA5ECoCjIIZ1G8ZEa426B7IQea3cEs/s1600/guhyopanisad08.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="1600" height="307" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh67fp0UXhnZfOndQOpE_gqkPDYDxTLSF_tfmADYICy532xP7dAkN3WSGtK2eNms2__uSkpCqW-ZEnQGN3b6l7ZacjR2peuj_luKnuj5HChYEYBSSA5ECoCjIIZ1G8ZEa426B7IQea3cEs/s320/guhyopanisad08.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Noha ez az egyesülés nélkülözi a korai <em>śākta </em>szövegek<em>,</em> a <em>Krama</em> és a <em>Mahārtha</em> filozófiai mélységit, megőrzi a tanítások magját azáltal, hogy a nem-kettős kozmoszt helyezi a női istenség centrumába. A középkori India – amikor a <em>Mahākālasaṃhitā </em>is keletkezett – megannyi társadalmi és kulturális felfordulás szenvedőalanya volt. A rendelkezésre álló kéziratok, <em>Guhyakālī </em>kegyhelyeinek elhelyezkedése és a gyakorlók alapján, akik nap mint nap használják ezt az iratot, mondhatjuk, hogy a <em>Mahākālasaṃhitā</em>t valószínűleg az indiai szubkontinens északkeleti részén, azon belül is a <em>Mithila</em> régióban állították össze. Ebben a korszakban egyre nagyobb teret nyert a formanélküli abszolútum ideája és devóciója. A korai városok hanyatlása tetehette lehetővé a <em>Kālī</em>-imádó törzsek beáramlását. Ugyanez tethette lehetővé, hogy a kaszton kívüliek és a <em>Kāpāliká</em>k újra belépjenek a városokba és elterjesszék hitüket. Fontos megjegyezni, hogy <em>Kālī</em> sosem volt idegen a Védák hívei számára, és ez a kulturális „folyékonyság” járult hozzá a népi gyakorlatok akadálymentes integrálásához. Ez az új nyelvezet és filozófiai struktúra adta meg a <em>Kālī</em>-imádóknak a vágyott identitást. A <em>Mahākālasaṃhitā</em> új étosza által láthatóvá válik egyfajta társadalmi változás és kirajzolódik a kor társadalmi igénye. A vallási dinamizmus e példája azt mutatja be, hogy a közösségek hogyan igyekeznek újra definiálni ideológiájukat egy új nyelvezet által, és hogy ez az új nyelvezet szorosan kapcsolódik az eredeti forráshoz. Néhány példát megemlítve azzal kapcsolatban, hogyan tartotta életben ez az új paradigma az eredeti monista tendenciát, ebben a paradigmában az abszolútum az önmagából kiáradó potencialitásban fénylik, az Ő formái és megnyilvánulásai és maga a világ nem különbözik a transzcendentális természetétől, és mindezeken túl a világ valóságos, és nem célja többé a vallásos törekvéseknek a testi aszkézis. A devóció kiemelkedő jelentőségűvé válik, bár keveredik a jelentőségteljes rituálékkal, amelyeknek meg is marad a központi jelentősége a tantrikus gyakorlatokban. A megnyilvánuló valóság az istennő játéka, és ez egy a tiszta tudatossággal. A teremtés és a megsemmisülés az istennő be- és kilégzése, vagy szemének nyitása és záródása.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Végül pedig mondhatjuk, hogy ez az átalakulás jól szolgálta a <em>Śāktá</em>kat, mivel a régi archaikus <em>Kālī </em>gyakorlatok ma már a hindu otthonokban mindenhol elterjedtek, különösen Nepálban, ahol <em>Paśupati </em>házastársát <em>Guhyakālī </em>formájában imádják. Az istennő szentélyében lévő központi ábrázolás, egy váza, jól összefoglalja a változó tényezőit ennek a kulturális áramlatnak. A <em>Kalaśa</em> vagy vizes váza az anyaistennőt, az ő méhét és termékenységét jelképezi, és használják mind a védikus, mind a tantrikus rituálékban. Az istennő formátlanná válik, hiszen itt nincs jelen ikonikus ábrázolása, ellentétben más hindu templomokkal. Ezek a rítusok igazolják a tantrizmus folytonosságát, az iratok megőrizték a legezoterikusabb <em>Kālī </em>gyakorlatokat. Az a víz és alkohol keverékéből álló folyadék, amely az istennő imádatára szolgáló <em>kuṇḍa</em>-ban vagy tavacskában található, az istenséget szimbolizálja: nincs formája, de bármilyen formát felvehet. Ezen átalakulások által <em>Guhyakālī </em>imádata magával hozhatja bármely más istennő imádatát is. Ezzel a tanulmánnyal egybevágóan <em>Kālī </em>ebben a pantheonban felveheti <em>Lakṣmī </em>formáját is, akit <em>Siddhilakṣmī/Siddhalakṣmī</em>nak [8] neveznek. A szekták közötti ellentétek kibékítése a mainstream kultúra jól látható stratégiája. Bár ez a transzformáció nem garantálja a hagyományok újjáéledését vagy túlélését, a <em>Guhyakālī</em> panteonja úgy tűnik, teljes mértékben profitált ebből a lépésből. Ahogy a korai <em>Upaniṣadok </em>megváltoztatták a kulturális miliőt a gyakorlatok belsővé tételével és az átláthatatlan rituálék filozófiai és teológiai jelentőségének elmélyítésével, úgy a <em>Guhyopanisad</em>ra is ugyanez a szerep hárult, hogy átalakítsa <em>Guhyakālī</em> rituális paradigmáját. Még a fonémák <em>(nyāsa)</em> rituális bevezetése is a <em>Mahākālasaṃhitā</em>ban a Védikus rituálékat idézi, a legfontosabb <em>yajñá</em>k pedig a szöveg testébe kerültek beépítésre. A <em>Guhyopanisad </em>élő példája az átmenetnek, ahol az <em>Upaniṣadok </em>tantrikussá alakulnak. Hasonlóképpen a <em>Mahākālasaṃhitā </em>megváltoztatja <em>Guhyakālī </em>rituális paradigmáját, alkalmazkodva a <em>smārta </em>hívekhez. A <em>śākta </em>filozófiát illetően ez az upaniṣadi interpoláció egy egyedülálló platformot biztosít a tantrikus gyakorlók új köreinek, ami a korai skolasztikus kibontakozás során nem volt lehetséges. Ami e megoldás különlegessége, az a védikus és upaniṣadi filozófia visszatükröződése a śākta paradigmán belül. Ugyanezeket az erőfeszítéseket tették Dél-Indiában a népszerű Tripurā esetében. A Kālī imádó<em> ś</em><em>āktá</em>k kihívása merész volt. Mindazonáltal, amint a történelem mutatja, ez az integráció sikerrel járt, és épp időben történt. Vajon ez az átalakulás veszélyeztette a <em>śākta </em>filozófia lényegi vonatkozásait? Egyáltalán nem. Éppen ellenkezőleg, az új teológiai lendület révén a monista világnézet kiterjeszthette hatáskörét. A monizmus újjáéledése, mely a világ-tagadó filozófiákkal való szembefordulás formájában ment végbe, helyzetünkben döntőnek bizonyul az új teológia, a védikus<b> śākta</b> filozófia felbukkanását illetően.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></em></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: right;">
<em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Fordította: Endrődi Tamás</span></em></div>
<div style="text-align: right;">
<em><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></em></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Jegyzetek</span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[1] A „védikus” és „tantrikus” kifejezéseket, mint munkakategóriákat használtam és nem fogadom el a kettő közötti különbségtételt teljes egészében. Szerintem ez egy nehéz kérdés a kortárs tudománynak, hogy megkülönböztesse mi védikus és mi nem az. Nem hiszem, hogy valaha is két jól elhatárolt terület volt a kettő, mint ahogy azt sok tudós gondolta. Bár a vizsgált szöveg a középkorból származik, az <em>upaniṣadik</em>us műfajban vannak korábbi szövegek is, melyek pl. <em>Durgā</em> vagy <em>Kubjikā </em>istenségek számára készültek. Ami a legfontosabb, hogy az itt vizsgált szöveg dacol a védikus-tantrikus megkülönböztetéssel, mint hogy ez a védikus <em>Upaniṣadok </em>foglalata és ezzel egyidejűleg az egyik legfontosabb tantrikus szöveg része.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[2] A két szöveg közül az első, a <em>Guhyakālyupaniṣad, </em>84 versből áll és az <em>Upaniṣatsaṅgraha </em>antológiában található meg (410–420. o.). A másik a <em>Guhyopaniṣad</em>, 53 verset tartalmaz és a <em>Mahākālasaṃhitā</em>-ban jelenik meg, a <em>Guhyakālī Khaṇḍa</em> első fejezetében lévő szakaszként (<em>Mahākālasaṃhitā</em> 200–253 versek). A <em>Mahākālasaṃhitā</em> szerint követtem a címeket és verseket, ugyanis az Upaniṣatsaṅgraha-ban található szöveg kolofónjában a <em>Mahākālasaṃhitā</em>-t idézi, mint forrást és a bevezető és záró versek az <em>Upaniṣatsaṅgraha</em>-ban találhatóak és ezek nem tekinthetőek az <em>Upaniṣad </em>részének.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[3] <em>Guhyakālī</em>-ról vagy <em>Guhyeśvarī</em>-ról szóló tanulmányként, lásd Michaels 1996, 303–342.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[4] A <em>virāṭ </em>kifejezés már a <em>Puruṣasūkta</em>-ban is megjelenik. <em>Virāṭ, Vaiśvānara </em>vagy<em> Hiraṇyagarbha </em>néhány olyan kifejezés, amely leírja a mindent magában foglaló istenéget. Minden istenség fel tudja venni ezt a <em>Virāṭ </em>formát, ami a <em>Viśvarūpa </em>fogalmát eredményezi.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[5] A szöveg, ami egy <em>upaniṣadi </em>szövegből lett kölcsönözve és a <em>Bhagavadgītā</em>-ban is megatlálható (13.14), demonstrálja egy teista paradigma ügyes transzformációját a gender-semleges <em>Brahman</em> paradigmából a <em>śākta világnézetbe: „</em>sarvataḥ pāṇipādaṃ tat sarvatokṣiśiromukham | sarvataḥ śrutimal loke sarvam āvṛtya tiṣṭhati || Śvetāśvatara 3.16. sarvataḥ pāṇipādāntā sarvatokṣiśiromukhā | sarvataḥ śrutimaty eṣā sarvam āvṛtya tiṣṭhati || GU 224.”</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[6] További párhuzamok bizonyítják ezt az eltolódást:</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guhyopanisad 225–27 megegyezik Śvetāśvataropaniṣad 3.17–19.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guhyopanisad 228 megegyezik Śvetāśvataropaniṣad 4.2–3-al apró módosításokkal.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guhyopanisad 229–231 a Śvetāśvataropaniṣad 4.8–10-et tükrözi.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A 232-as vers a Guhyopanisadban a Śvetāśvataropaniṣad 4.12.-ből van kölcsönözve, mint ahogy a Guhyopanisad 233–239 a Śvetāśvataropaniṣad 4.14–20.-ból lett kölcsönözve.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guhyopanisad 241 a Śvetāśvataropaniṣad 5.10-ból lett kölcsönözve.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guhyopanisad 242–244 a Śvetāśvataropaniṣad 6.7–9.-ból lett kölcsönözve.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guhyopanisad 245–247 a Śvetāśvataropaniṣad 6.11–13.-ból lett kölcsönözve.</span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A Guhyopanisad 250 első sora a Śvetāśvataropaniṣad 6.19.-ból lett kölcsönözve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[7] A <em>Mahākālasaṃhitā </em>nem tartja ezt a részletet az <em>upaniṣadi</em> szöveg részének (<em>Guhyopanisad</em> 1. 256cd–257ab). Az antológiában talált szöveg ugyanakkor úgy véli, hogy belsőleg az <em>Upaniṣad</em>hoz tartozik (Guhyakālyupaniṣad 79–80).</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">[8] <em>Siddhilakṣmī</em> rituáléiról és vizualizációiról lásd Timalsina 2015, 89–95; 2006, 59–73. és Sanderson 1990, 63–64.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Felhasznált irodalom</span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Goudriaan, T. and J. A. Schoterman 1994. The Kubjikā Upaniṣad: Edited with translation, introduction, notes and appendices. Groningen 1994.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guhyakālyupaniṣad. Upaniṣatsaṅgraha. Delhi: Motilal Banarsidass, 1984.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Kāṭhakopaniṣad. Lásd Olivelle 1998.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Kenopaniṣad. Lásd Olivelle 1998.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Michaels, A. and N. Sharma 1996. “The Goddess of the Secret: Guhyeśvarī in Nepal and her Festival,” In (Ed.) A. Michaels, C. Vogelsanger and Annette 1996. Wild Goddesses in India and Nepal. Proceedings of an International Symposium in Berne and Zurich, November 1994). Bern: Peter Lang (Studia Religiosa Helvetica 2), 303–342.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mahākālasaṃhitā. The Guhyakālī Khaṇḍa. With Hindi Commentary [by] Jñānavatī. Varanasi: Chaukhamba Surbharati Prakashan, 2010.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Olivelle, P. 1998. The Early Upanisads: Annotated Text and Translation. New York 1998.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Sanderson, A. 1990. “The Visualization of the Deities of the Trika,” L’Image Divine Culte et Meditations dans L’Hindousme. Paris 1990.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Śvetāśvataropaniṣad Lásd Olivelle 1998.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Timalsina, s. 2015. Tantric Visual Culture: A Cognitive Approach. London 2015.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: right;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">2006. “Terrifying Beauty: Interplay of Sanskritic and Vernacular Rituals of Siddhilakṣmī,” International Journal of Hindu Studies (Springer Journals). 10, 59–73.</span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-77839397966911482882018-07-02T20:07:00.000+02:002018-07-03T22:38:42.317+02:00Jaoquín Albaicín beszélgetése Rama P. Coomaraswamyval<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2BBM6U2vRzKBEJtWG8muV9Cclttl_mZq3Ze5WL0eor8FLh2GZ3xlmeLHUNrEU4ByytCcWNsJb0CK6VZXaJOXTaI9nnbVWre1KO_pkf6E2HOePgXSJKYkb2LvCmVImq715voOoDYubsMU/s1600/Rama+P.+Coomaraswamy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="320" data-original-width="320" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2BBM6U2vRzKBEJtWG8muV9Cclttl_mZq3Ze5WL0eor8FLh2GZ3xlmeLHUNrEU4ByytCcWNsJb0CK6VZXaJOXTaI9nnbVWre1KO_pkf6E2HOePgXSJKYkb2LvCmVImq715voOoDYubsMU/s320/Rama+P.+Coomaraswamy.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b>Rama
P. Coomaraswamy (1929–2006) a tamil-angol származású nagy vallásfilozófus,
Ananda K. Coomaraswamy fia, aki először szívsebész, majd pszichiáter és végül a
tradicionális latin rítusban fölszentelt katolikus pap és ördögűző lett. Habár
voltak köztük ellentétek, közös hitük révén baráti viszonyban állt Teréz anyával
és együttműködött vele. Számos kiemelt tanulmányt és cikket írt <a href="http://www.the-pope.com/coomcawr.html">weboldalára</a>, egyik
legfontosabb könyve pedig a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">The
Destruction of the Christian Tradition</i>, amiben többek között kifejti a
modernizmus harcát, ennek az ideológiának a beszivárgását a római Egyházba és
az új miserítus problémáját. Ő René Guénon <i style="mso-bidi-font-style: normal;">L'Erreur
Spirite</i> [Spiritiszta tévelygés] című munkájának angol fordítója. Több cikke
megjelent magyar fordításban is. Az alábbi rövid interjút halála előtt 3 évvel,
2003-ban adta (<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Letra y Espíritu</i> 17.
sz. Barcelona, május, 2003). [A néhol előforduló szögletes zárójelekben a
fordító megjegyzései olvashatók.]</b><o:p></o:p></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Itt és ott olvastam
a Marco Pallis-szal történő indiai utazásáról, amikor még mindketten fiatalok
voltak. Mi volt az utazás fő célja?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Marco
Pallis számára ez a buddhista gyökereivel való újra kapcsolatba kerülés volt. Én
a magam részéről apám nyugdíjazását és Indiába történő visszatérésének
szándékát vártam, hogy végül ráléphessen a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">szannjászá</i>ra
[a lemondás ösvényére]. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Leveleiben az apja
megadta Önnek a jeleket, hogyan válhat a hindú tradíció teljes jogú tagjává.
Milyen volt egy bráhmana család tagjának lenni, hogy végül a keresztény útra
lépett a hindú helyett?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Haridvárban
nőttem fel, India szent városainak egyikében és ifjúkoromban évekig ortodox
hindúként éltem. Miután felöltöztettek a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">yajnopavítá</i>val,
vagyis a szakrális kötéllel [a hagyományos kasztbeavatás kelléke],
kijelenthetem, hogy hindú nézőpontból én egy <i style="mso-bidi-font-style: normal;">dvidzsa</i>, vagyis egy „kétszer született” vagyok. Azonban apám halála
után visszatértem Amerikába, ahol anyám lényegében egyedül élt. Mivel
lehetetlen volt, hogy hindúként éljek Amerikában abban az időben, és mivel
mindenféle tradicionális hovatartozás nélkül éltem, felfogásom szerint az
állatok szintjén léteztem, így beléptem a katolicizmusba, amely teljesen
összhangban állt hindú szemléletemmel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Beszélhetünk olyan szerzőkről,
akik folytatják az Ön apjának munkáját a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Philosophia
Perennis</i> [örökérvényű bölcsesség] hírnökeként – még ha nem is e
kifejezéssel tálalva, de bizonyára általa visszahozva – a mai Indiában?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Számos
szerző beszél a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Philosophia Perennis-</i>ről,
például mint Seyyed Hossein Nasr, Frithjof Schuon, Martin Lings, A. K. Saran… A
lista elég hosszú. Mivel kifejezetten Indiáról kérdezett, az ember azt
mondhatja, hogy léteznek olyan személyek, akik a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sanáthana Dharma</i> [a hindú tradíció megnevezése] részeseiként élnek,
de nem feltétlenül írnak. Például Kanchi Guru jut eszembe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Jeruzsálemmel
ellentétben Benáresz békés hely maradt. A hindú hagyomány őriz-e elég
erőfeszítést ahhoz, hogy sikeresen szembenézhessen az utolsó napok globális
válságával?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nem
vagyok biztos abban, hogy India annyira mentes lenne azon fajta káosztól, mely
a Közel-Keleten történik. Lehet, hogy Benáreszben ebben az időben nyugalom van,
de az ország semmiképp sem mentes a konfliktusoktól.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Természetesen
tudatában vagyok a modernizmus beszüremkedésének az utóbbi napok Indiájába. Csak
az idők jeleinek nyilvánvaló „megtestesülésére” akartam utalni Jeruzsálem
jelenlegi helyzete által. A jelenlegi indiai valóság – jobbnak látva a
helyzetét, mint a Nyugatét – nem adja át nekem azt az apokaliptikus érzést,
amit Jeruzsálem ad.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Egyetértek
azzal, hogy a helyzet Jeruzsálemben apokaliptikusabb, mint máshol, de ugyanazok
az erők játszanak szerepet világszerte, és Indiában ennek szörnyű jelei
látszódnak. A New Delhi-i televíziózás során folyamatosan számolnak be
gyermekek elrablásáról, feleségek meggyilkolásáról és az élet általános
deszakralizációjáról. Nem beszélve a fundamentalista hindúk és muszlimok
közötti összecsapásokról, melyek mindenfelé kitörnek. Ami Jeruzsálemet
apokaliptikusabbá teszi, az a nukleáris bombákkal való háború kockázata és a
nem-keresztény Nyugatra irányuló fundamentalista iszlám reakció.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Hogy emlékszik az
apjára?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Apámra
úgy emlékszem, mint egy jámbor emberre, akitől minden nap tanultam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">És hogy emlékszik
René Guénonra?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">René
Guénon személyes szférájához nem tartoznak külön emlékeim. Látogatásom idején
18 éves voltam és valójában nem szóltam hozzá a tradicionális kérdésekhez, csak
keveset, röviden értékeztem vele. Marco Pallis átbeszélte vele a napot. Emlékszem…
rádió szólt az otthonában és én nagyon meglepődtem ezen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Köszönöm a tisztázást,
mivel egyes források úgy idézik Önt, mint aki közvetlenül részt vett Guénon
buddhizmussal kapcsolatos nézőpontváltásában. Például Chacornac szerint Ön is
hozzájárult a források gyűjtéséhez Marco Pallis mellett. Egyébként hogy hogy
meglepett a rádió? Mi okból?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Guénon
buddhizmus iránti hozzáállásának megváltoztatása apám és Marco Pallis
erőfeszítéseinek eredménye volt. Nekem semmi közöm nem volt ehhez. Amiért
meglepett a zene az az, hogy a rádió silány ízlésű modernista egyiptomi zenét
játszott és ez összeegyeztethetetlennek tűnt azzal, aki és amilyen Guénon volt.
A rádió harsogása olyan volt, mintha az indiai bazárokban lennénk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az apja meghalt
mielőtt a Schuon/Guénon vita kitört volna. Vajon elég jól megismerte-e ahhoz,
hogy tudja – véleménye szerint – mi lett volna az ő állásfoglalása?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Úgy
gondolom, elkerülte volna az ilyen vitákban való részvételt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Az apja ön által
szerkesztett válogatott leveiben (<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Selected
Letters</i>) Ön azt írta Schuonról, hogy „Guénon és Coomaraswamy között és
fölött állt”. Azonban keserűen korholta – egyes személyek szerint – az ő
körének és tanításainak közelmúltban végbemenő bomlását és megrongálódását.</span></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b>
<span style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Megőrzöm a legnagyobb tiszteletem Schuon írásai felé, és úgy vélem, helytelen azt állítani, hogy „keserűen korholtam” volna bármit is. Vannak dolgok, amikkel nem értettem egyet. A kérdések bonyolultak és nincs sok értelme ezeken rágódni. Nagyon hálás vagyok Schuonnak számos dolgot illetően, az igazságokért, amelyeket tanultam és továbbra is tanulok tőle.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nos, megkérdeztem,
mert Ön volt – legalábbis névlegesen – az – enyhén szólva – elkeseredett irat szerzője.
Én sem értek egyet azzal a szenzációhajhász móddal, ahogy a témát néhány ember
kezelte. Mindazonáltal nem válaszolt a kérdésemre. Azt gondolja, hogy Schuon
Guénon és az Ön apja „között és fölött” helyezkedik el?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nem
helyezem Schuont Guénon és az apám közé és fölé. Úgy vélem, Guénon, Schuon és
az apám mindannyian a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Philosophia
Perennis</i>t fejtették ki – mindegyikük a maga módján. Egyikőjük sem mentes a
kisebb hibáktól, de a hibák nem fontosak. Ahelyett, hogy a különbségeket
hangsúlyoznám például Guénon és az apám között, észre kell venni a gondolatbéli
hasonlóságokat. A különbségek kisebbek voltak. Nem versenyeztek egymással,
hanem a téma különböző aspektusait vizsgálták. Ha úgy tetszik, más funkcióik
voltak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A munkája és
barátsága Teréz anyával.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mind
Indiában, mind New Yorkban dolgoztam Teréz anyával. Valójában én kezeltem őt,
amikor New Yorkban volt és egy időben gondoskodtam a nővéreiről is orvosként. Nagyon
tisztelem őt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A katolikusok,
ortodoxok, anglikánok és protestánsok hogyhogy soha nem beszélnek a Szent
Grálról, János papról, de még a három királyról sem?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Bár
anglikán és protestáns forrásokról nem tudok beszélni, biztosíthatom Önt arról,
hogy a katolikusok és az ortodoxok beszélnek ezekről a dolgokról és
természetesen a három királyról is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Igen, a Szent
Grállal, János pappal és a három mágussal foglalkozik a Katolikus Enciklopédia
[<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Catholic Enciclopedia</i>], de ezek
pusztán történeti írások. A spanyol katolikus papok soha nem említik a Szent
Grált vagy János papot a prédikációikban, és amennyire én tudom, a hatóságok
nem hoznak létre enciklikákat, sem nyilvános leveleket és nyilatkozatokat. A
katolikus hivatalos álláspont a három mágusról: „Jószívű emberek voltak, akik
előre megjövendölték testvéreiknek a pogányságból a kereszténységbe való
átmenetét”. Ortodox vonatkozásban bizonyára nem találtam egyetlen cikket sem a
tárgyról. Szeretnék mély, doktrínális cikkeket megismerni, nem pedig a tipikus
karácsonyi történetet. Tudna idézni bármilyen konkrét forrást? Kérem, vegye
figyelembe, hogy papokat kérdezek, nem híveket.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Azt
hiszem, a szentek számos prédikációban beszélnek a három mágusról és az általuk
hozott ajándékokról – az aranyról, a tömjénről és a mirháról. Nem tudok arról,
hogy a szentek bármit is beszéltek volna János papról. A Szent Grált, sőt
valójában az egész Arthur-ciklust tekintve, ez egy példája a kelta eszmék és
gyakorlatok kereszténységbe való beolvadásának. Apám számos cikke (például a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sir Gawain and the Green Knight</i>)
foglalkozik az arthuri történetek szimbolikus sajátosságával. Természetesen
mindannyian törekszünk arra, hogy felkutassuk a Szent Grált (azt mondják, hogy a
kelyhet Jakab apostol hozta Angliába és eredetileg Glastonburyben tartották). Lancelot
nem volt képes elérni a Grált életének tisztátalansága miatt, ám Parsifal képes
volt áthaladni a veszélyes hídon. Én nem csodálkozom azon, hogy a papok ritkán
beszélnek ezekről a dolgokról, mert nem nagyon ismerik saját katolikus
teológiájukat és a „keresés” ideája is idegen tőlük.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mely körülmények
vezették el Önt Mon. Lefebvre mozgalmához [Szent X. Piusz Papi Testvérület]?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mialatt
öt éven keresztül tanítottam egyháztörténelmet egy Lefebvre-szemináriumon, soha
nem váltam tagjává Lefebvre mozgalmának – vagyis pontosabban, amikor világossá
vált, hogy Lefebvre kompromisszumra törekszik a modernista Rómával,
megszüntettem velük kapcsolataimat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Hogyan emlékszik rá
személyesen?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Sok
szempontból rendkívülinek tartottam, ám olyan embernek is, aki nem hajlandó
komolyan megbeszélni dolgokat papjaival. Az engedelmességet minden körülmények
között megkövetelte. Én úgy mondom ezt, mint azok a papok, akikkel kapcsolatban
álltam, amikor a szemináriumon tanítottam, akik tárgyalni kívántak vele arról a
követeléséről, hogy XIII. János miséjét és breviáriumát használják, egyszerűen
nem volt hajlandó tárgyalni erről és megkövetelte, hogy engedelmeskedjenek
neki. Ez arra késztette őket, hogy elhagyják a társaságot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Hisz a jövőbeni
egyház és a szabadkőművesség kibékülésének lehetőségében?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A
tradicionális Egyházban nem. Ez többé-kevésbé már létezik a [II. vatikáni] <a href="https://www.blogger.com/null" name="_GoBack"></a>zsinat-utáni egyházban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Tudhatnánk az Ön elgondolásairól,
hogy elutasítsuk vagy alábecsüljük ennek a lehetőségét? Nem tartja a
szabadkőművességet önmagában egy tradicionális láncolatnak, függetlenül attól,
hogy számos ágában eltévelyedések észlelhetők?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A
szabadkőművesség tekintetében, úgy vélem, Guénon mindig is olyan mintát
keresett a kereszténységben, amely párhuzamba állítható a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">saría</i> és <i style="mso-bidi-font-style: normal;">haqíqa</i>
iszlámbeli megkülönböztetésével. Ez nem létezik a kereszténységben, ahol az
ezoterizmus inkább csak egy „mozgó skála”. Továbbá, Marco Pallis fátyolról
szóló, a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sophia</i>-ban megjelent cikkei
nagyon világosan foglalkoznak ezzel a témával. Ami a szabadkőművességet illeti,
én minden formáját hamisnak és az ellen-beavatás részének tartom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Szeretném
megismerni az Ön – és a tradicionális katolikus Egyház – nézetét azokról a rózsakeresztes
beavatási áramlatokról, amelyek – Guénon szerint – a XVII. században elhagyták
a nyugati világot, hogy menedéket keressenek „Keleten”, és mit gondol arról,
hogy a keresztény hermetikusok bármilyen leszármazása fent áll-e napjainkban
is? Nem egy Fulcanellire, hanem Louis Cattiauxra gondolok. Tudom, hogy
problémát jelent az ezoterizmus és az exoterizmus különálló területekkénti
létezése a kereszténységben. De akkor hogyan magyarázzuk ezeket a példákat?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nem
hiszem, hogy a rózsakeresztesség egy érvényes szervezet lenne tradicionális
szempontból. Fontos, hogy egy katolikus soha nem lépjen ki a szilárd doktrína
és az igaz hit keretein kívülre és az efféle szervezeteket Guénon és a
tradicionális szerzők, valamint az Egyház is elítélte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Én inkább a Fama Fraternitatis,
Christian Rosenkreutz „alkímiai mennyegzőjének” irányzataira gondolok… Azaz a
rózsakeresztességre. Nem a későbbi vagy modern rózsakeresztesekre.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Ami
a Keletre vonuló beavatási csoportokat illeti, ez Guénon egyik elmélete volt. Mindezek
a dolgok számomra egyéni vélekedéseknek tűnnek. Guénon azt is mondta, hogy a
megváltás Nyugatról fog érkezni. A katolikus számára fontos, hogy katolikus
legyen. Ez meglehetősen nehéz, mivel tanulást és erőfeszítéseket igényel, de a
világon semmi sincs, ami megakadályozza, hogy bárki is katolikus lehessen a szó
legteljesebb értelmében.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A tradicionális
katolikus Egyház ugyanazon római nézetet képviseli, hogy a muszlimok, hindúk,
buddhisták és mások „kötelessége”, hogy keresztényekké váljanak?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Ez
összetett választ igényel, ami figyelembe veszi a legyőzhetetlen tudatlanság és
az Egyházon kívüli üdvözülés kérdését, amely mindig lehetséges, de csak az
Isteni Szótól vagy Logosztól származó kegyelmek révén.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Beszélhetünk-e a
Római Katolikus Egyház által vezetett ellen-beavatási tevékenységről?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Úgy
vélem, világos, hogy a zsinat utáni Egyház teljesíti azokat a kritériumokat,
amelyeket Guénon ellen-beavatásnak nevez.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Keresztény papok
által gyakorolt jóga. Hasznos eszköz vagy veszélyes deviáció?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Ezt
a weboldalam egyik cikkében kifejtem. Úgy gondolom, hogy a jóga bevonását végző
papok ostobák.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Egyes vallási
tekintélyek (Seraphim Rose ortodox pap) és <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Philosophia
Perennis</i>hez köthető szerzők (Charles Upton) azt az elméletet vallják, hogy
az UFO-k démonok. Osztja ezt a nézetet?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Bár
szeretem Seraphim Rose írásait, sajnálom, hogy nem értette meg igazán Guénont
vagy az apámat. Én inkább Charles Upton nézetét osztom az UFO-kal kapcsolatban
[Lásd: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Cracks in the Great Wall: UFOs and
Traditional Metaphysics</i>, Sophia Perennis, 2005., illetve <a href="http://www.sophiaperennis.com/uncategorized/ufos-mass-mind-control-and-the-awliya-al-shaytan-by-charles-upton-an-update-of-cracks-in-the-great-wall-ufos-and-traditional-metaphysics-sophia-perennis-2005">itt</a>.<a href="http://www.sophiaperennis.com/uncategorized/ufos-mass-mind-control-and-the-awliya-al-shaytan-by-charles-upton-an-update-of-cracks-in-the-great-wall-ufos-and-traditional-metaphysics-sophia-perennis-2005/"></a></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">]</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nyugati világ és
muszlim világ. Elkerülhetetlen az összeütközés?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Ha
a nyugati világ alatt a nem-keresztény nyugati világot érti, akkor a hiteles
iszlám világnak kötelessége megütköznie azzal. A muszlimok, akik öngyilkos
merényleteket hajtanak végre – olyan értelemben tekintve, mint a középkorban
történő hasonló helyzeteket – nem egy hívő muszlim cselekedetei, mert a Korán
tiltja az ártatlan emberek, különösen a nők és a gyermekek meggyilkolását, nem beszélve
a muszlim hittársakéról. Bizonyos értelemben a két vallási struktúra közötti
küzdelem a vallás vagy a demokrácia nevében történik. Nagyon jó értekezés
található egy olyan könyvben, mely a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Paths
to the Heart, Sufism and the Christian East</i> címet viseli és amelyet a World
Wisdom Books kiadó publikált Bloomingtonban (Indiana).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Van-e valódi
kapcsolat a spiritizmus és az ördögi megszállás között?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Természetesen.
A new age spiritizmus és a diabolizmus kapcsolatának tekintetében ez egy
összetett kérdés, amely megérdemelne egy tanulmányt. Ezt elég részletesen
tárgyalom egy weboldalamon megtalálható cikkemben [lásd <a href="http://www.the-pope.com/lpsycspic.html">itt</a>]. Röviden, azok akik
spiritualitásukat a pszichéjük területére helyezik – saját érzelmeikre és
vélekedéseikre, szemben a valódi intellektussal és megismeréssel – kiteszik
magukat az összes alulról érkező hatásnak. Ez ellen csak egy ortodox (igaz hitű
és szilárd doktrína) képes védelmet biztosítani.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A végső napok a
tradicionális katolikus Egyház szerint.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Mivel
az alsóbb erők befolyása egyre dominánsabbá válik, egyértelműen megközelítettük
a „végső napokat” – amiként azt az összes hiteles vallási hagyomány is
megjövendölte. A különböző összecsapások csak a hagyománytól való eltérés
tünetei, ahol - minden oldalon - a „vágyakozásunk és kapzsiságunk” elsőbbséget
élveznek az alapelvekkel szemben. Mindaz, ami folyamatban van, ezen gyökérokok
tünetei és természetesen mi megtagadjuk, hogy felismerjük ezeket, mert ha ezt
megtennénk, akkor kötelességünk lenne megváltoztatni az életünket és elkezdeni
az alapelvek szerint élni – az isteni alapelvek szerint, melyekre Isten
tanított bennünket. Természetesen a Vég hamarosan eljön, de nekünk minden nap
úgy kell élnünk, mintha az lenne az utolsó, mert amikor meghalunk, az
valamilyen módon a vég számunkra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Amennyire tudom, „a
pokol kapui nem vesznek rajta erőt” kifejezés az orosz ortodox, a szíriai, az
etióp és az asszír (nesztoriánus) egyházakra is ráillik. Mondanom sem kell,
hogy a tradicionális Katolikus Egyházra szintén! Miért gondoljuk vakon, hogy az
utolsó napok egyháza feltétlenül katolikus lesz, hogy az utolsó napokban a
központi szerepet a Római Egyház játssza? Mi a helyzet a Harmadik Rómával,
amelyet az Ortodox Egyház testesít meg? Másképp fogalmazva, miért kellene azt
feltételeznünk, hogy a Katolikus Egyház lenne mind a mai napig az ún. egyház?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Róma
vonatkozásában a zsinat utáni egyház egy halott egyház. Ez nem jelenti azt,
hogy az Egyház halott, mivel spontán létezik egy földalatti egyházként. Ez az
új egyház – a zsinat utáni egyház, ahogy magukat nevezik, hamis tanokkal és hamis
rítusokkal – , míg az igazi Egyház – egy földalatti egyház – az igaz tanítást
és az érvényes rítusokat követi. A katolikus természetesen univerzális. Bárki
vagy bármely csoport magának igényelheti a címet – számos protestáns csoport
mondja a niceai hitvallást. De miként Athanasius mondta az áriánusokról, nekik csak
templomaik vannak, míg nekünk hitünk. Ami a Róma által játszott központi
szerepet illeti, egy jóslat szerint Róma az Antikrisztus székhelye lesz [lásd a
La Salette-i, Egyház által is hitelesített jelenés jövendöléseit].<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">II. János Pál
különböző keresztény egyházakhoz való közeledése. Mennyire pozitívak a hatások?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Nyilvánvaló,
hogy a nem-katolikus Egyházakhoz való egyetlen érvényes közeledés, hogy arra
hívjuk őket, hogy katolikussá legyenek. A jelenlegi klíma olyan, amelyben az
összes tanítást figyelmen kívül hagyják, hogy mindnyájan „egyek” legyünk. Mindannyian
az egységért vagyunk, de nem követelhetik meg tőlünk az igazság feláldozását.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Vajon a
tradicionális Katolikus Egyház merít-e valamilyen módon a Rómára (mint az
Antikrisztus jövőbeli trónjára) vonatkozó nézetéhez Szent Malakiás pápákra
vonatkozó próféciáiból? [Ez a jövendölés egy pápalistából áll, mely szerint már
nem lesz több pápa.]. Szent Malakiás axiális hivatkozás lehet erre a témára? Ha
a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">De Gloria Olivae</i>-t és az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">In Persecutione Extrema</i>-t valódi
próféciákként tekintjük, azok figyelemre és magyarázatra érdemesek vagy kétes
forrásokból erednek?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A
próféciákkal kapcsolatos probléma az, hogy azok mindig csodálatosak
visszamenőleg, ám kockázatosak, mint olyan források, amelyekre támaszkodni
lehet az események előtt. Hallottam a Malakiás próféciáiról szóló
magyarázatokat különféle változatokban. A hagyományos Egyház és az új, zsinat
utáni egyház közötti kérdések azonban <i style="mso-bidi-font-style: normal;">nyilvánvalóak</i>
és nem feltétlenül függnek a próféciáktól. Természetesen érthető, hogy az
egyház jelenlegi káoszára tekintettel az emberek látomásokra és próféciákra
utalnak útmutatás gyanánt. Ha azonban a szilárd doktrínához ragaszkodnak, a
valódi Egyház tanításaiban és történelmi tetteiben meg fogják találni
mindazokat az útmutatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valódi katolikusok
maradjanak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A pokol kapui nem fognak
győzedelmeskedni, ahogy Ön a polémikus cikkében állítja?<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">A
pokol kapui nem győzedelmeskedhetnek az igaz Egyházzal szemben, mert az
Igazságon alapszik – vö. ezt ezen cikkel a weboldalamon [<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Gates of Hell Will Not Prevail</i>]. Ahogy Emmerich Katalin mondta, ha
az igaz hit csak egyetlen egy emberben található is meg, akkor benne testesül
meg a Katolikus Egyház.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Fordította</i>: <i>S. V.</i><o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">2018. július 1.</span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-56426940215182946772017-02-13T11:13:00.001+01:002017-02-13T11:30:25.427+01:00René Guénon: A szűk kapu<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY296xccB3sgoSdVzqqiPjHZDrQFG8HbAZWXypWMp1nupFJq0Y7sObEu2OMtePAyw9Ekpl-UgAuVjp0MQQcb5G5vceKQgIu9fGJhN2nmXtgLdodZGXATXplKxe3OzG3twSaB80TkthOGg/s1600/dome-of-st-peters-basilica-vatican-city-italy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY296xccB3sgoSdVzqqiPjHZDrQFG8HbAZWXypWMp1nupFJq0Y7sObEu2OMtePAyw9Ekpl-UgAuVjp0MQQcb5G5vceKQgIu9fGJhN2nmXtgLdodZGXATXplKxe3OzG3twSaB80TkthOGg/s320/dome-of-st-peters-basilica-vatican-city-italy.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">Ananda Kentish
Coomaraswamy a kupola szimbolizmusáról írt tanulmánya során felhívta a
figyelmet egy pontra, ami különösen figyelemreméltó, nevezetesen, ami a Nap
sugarainak a Világtengelyhez való viszonyának tradicionális leírását illeti. A
Védikus hagyományban a Nap mindig az Univerzum középpontjában helyezkedik el,
és nem pedig annak legmagasabb pontján, habár mindazonálta<a href="https://www.blogger.com/null" name="_GoBack"></a>l
igaz, hogy bármely helyről nézve úgy tűnik, hogy a „fa csúcsán” van. [1] Ezt
könnyű megértenünk, amennyiben az Univerzumot egy kerék szimbolizálja, melynek
középpontjában a Nap áll, és minden létállapot annak kerületén helyezkedik el.
[2] E kerület bármely adott pontjából nézve a Világtengely egyszerre a kör
sugara és a Napnak egy sugara is egyben, ami geometriailag átmegy a Napon, a
középponton túl meghosszabbítva és így az átmérőt kiteljesítve. De ez még nem
minden, hiszen ez egyben egy olyan napsugár is, melynek meghosszabbítása geometriailag
semmilyen módon nem reprezentálható. Ott arról a megfogalmazásról van szó,
miszerint a Napnak hét sugara van: ezek közül hat, kettesével csoportosítva, a <i>trivid
vádzsrát </i>alkotja, vagyis a háromdimenziós keresztet, melyek megfelelnek a
zenitnek és nadírnak – egybeesvén a Világtengellyel (<i>szkambha</i>) –,
valamint északnak és délnek, keletnek és nyugatnak – ez utóbbiak egy vízszintes
sík által jelképezett ’világ’ (<i>loka</i>) kiterjedését határozzák meg. Ami a ’hetedik
sugarat’ illeti, mely átmegy a Napon – jóllehet egy egészen más értelemben,
mint az előzőekben említettek, azért, hogy a szupraszoláris világokba (melyeket
a „halhatalanság” tartományának tekinthetünk) vezessen –, pontosan megfelel a
középpontnak, amit ezért kizárólag a háromdimenziós kereszt ágainak keresztez</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">dése
által lehet megjeleníteni, [3] úgy, hogy annak a Napon túli meghosszabítása
semmmilyen módon nem reprezentálható. Ez pontosan megfelel ’kifejezhetetlen’ és
’elmondhatatlan’ sajátosságának, amir</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">l szó van. A mi nézőpontunkból,
és az Univerzum kerületén elhelyezkedő minden létez</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">nézőpontjából,
ez a sugár a Napban magában végz</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">dik, és egy bizonyos
módon vele azonosul mint középponttal, mint ahogy senki nem képes a napkorongon
keresztül nézni semmilyen fizikai vagy pszichikus módon, és ez a ’Napon túlra
való átkelés’ (ami a ’végs</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">halál’ és a valódi
halhatatlanságba való átmenet) csak a tisztán spirituális rendben lehetséges.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP84BZsS1IRMjpMSJW4hJm2uZ-w2jGWngKt_HncmqlWcWWOf8narLexYj_GEa9Vm2TcouBHSnvIacQjok0cOJuSyIeMyt8-MBMUxh_wsSH-uUtia4UdriLQJcSBesuTkHXEXG5Q3mgypI/s1600/05st_peter3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="278" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP84BZsS1IRMjpMSJW4hJm2uZ-w2jGWngKt_HncmqlWcWWOf8narLexYj_GEa9Vm2TcouBHSnvIacQjok0cOJuSyIeMyt8-MBMUxh_wsSH-uUtia4UdriLQJcSBesuTkHXEXG5Q3mgypI/s320/05st_peter3.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">Ahhoz, hogy ezeket az
utóbbi megfontonlásokat most összeköthessük mindazzal, amit korábban
kimutattunk, fontos megjegyezni, hogy ez a ’hetedik sugár’ az, mely által minden
esetleges lény szíve közvetlenül a Naphoz kapcsolódik; a ’hetedik sugár’ ezért
a <i>par excellence </i>napsugár, a <i>szusumná</i>, mely által ez a kapcsolat
állandó és változtathatatlan módon megvalósul. [4] Ugyancsak ez a <i>sutratma</i>,
mely összeköti a létez</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">minden állapotát egymással és azok totális
középpontjával. [5] Hiszen annak, aki önnön létállapotának középpontjába
visszatért, ez a hetedik sugár szükségszer</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ű</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">en egybeesik a Világtengellyel,
és pontosan ez az a létez</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">, akinek azt mondják: „a Nap mindig a zeniten
kel fel, és a nadírban nyugszik le.” [6] Így, habár aktuálisan a Világtengely,
meglehet, nem esik egybe a hetedik sugárral a kerületen lévő partikuláris
pontokban található egyes és más létez</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">k számára,
mindazonáltal virtuálisan ez mindig így van abban az értelemben, hogy a létezőnek
megvan a lehet</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">sége rá, hogy a középpontba visszatérve azzal
azonosuljon, bármilyen létállapotból is történjen az. Elmondhatjuk még továbbá,
hogy ez a hetedik sugár az egyetlen valóban változhatatlan Tengely – az egyetlen,
amit univerzális néz</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">pontból ténylegesen így nevezhetünk –, és
hogy bármely partikuláris tengely valójában pusztán e valódi Tengellyel való
azonosulás lehet</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ségének folytán tengely. Végeredményben egész
pontosan ez az, ami megadja a Világtengely bármely szimbolikusan lokalizált
reprezentációjának teljes jelentését, mint például annak, amivel korábban
szembesültünk a tradicionális törvények alapján emelt építmények szerkezetével
kapcsolatosan, és különösen, ami azokat az épületeket illeti, melyek kupolaszer</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ű </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">tet</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">vel
rendelkeznek. És pontosan a kupola témája az, amihez most vissza kell térnünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj-CiVAL0-jS39-8rJpINKF7ZfcEGYX4owbSWUN6oWce1d22RycU_b6yr4F-7nRlISsR3UqsPe4q9aairFQgJ7XkJ2Ah_9uVrQLZ5KoBLPdoCgAPn1a6jDcrCUSJsuIrVjbnyLm_iSGuM/s1600/2347571_orig.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj-CiVAL0-jS39-8rJpINKF7ZfcEGYX4owbSWUN6oWce1d22RycU_b6yr4F-7nRlISsR3UqsPe4q9aairFQgJ7XkJ2Ah_9uVrQLZ5KoBLPdoCgAPn1a6jDcrCUSJsuIrVjbnyLm_iSGuM/s320/2347571_orig.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">A tengely jelenjék
meg akár materiális módon, egy fa vagy egy központi oszlop formájában, akár <i>Agni
</i>felemelked</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">lángja és füstoszlopaként, mikoris az
építmény középpontját egy oltár vagy egy tűzhely foglalja el, [7] az mindig
pontosan a kupola csúcspontjához vezet, és olykor, ahogy azt jeleztük, még át
is halad a kupolán és fölötte meghosszabbodik egy árboc, vagy egy másik esetben
egy naperny</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">szárának formájában, melyek szimbolizmusa
teljesen egyenérték</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ű</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">. Nyilvánvaló itt, hogy a kupola csúcsa a kozmikus
szekér égi kerekének kerékagyát jelképezi; és mivel láttuk, hogy e kerék centrumát
a Nap foglalja el, ebb</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">l az következik, hogy a tengelynek e ponton
való áthaladása a Nap túlsó oldalára való átkelést jeleníti meg azon keresztül,
melyet fent említettünk. Ugyanez igaz akkor is, mikor a tengely bármilyen
materiális reprezentációjának hiányában a kupola tetején egy köralakú nyílás
van (amin keresztül, az imént említett esetnek megfelel</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">en,
a közvetlen alatta lév</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">t</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ű</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">zhelyb</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">l
a füst távozik); ez a nyílás a Világ Fokaként magát a napkorongot jelképezi, és
ez az, amin keresztül a kozmoszból való kilépés megvalósul, ahogy azt a barlang
szimbolizmusának szentelt tanulmányunkban kifejtettük. Bárhogy is legyen, ez az
a centrális nyílás, [8] és kizárólag ez, amin keresztül a létez</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">a
<i>Brahma-lokába </i>átjuthat, mely alapvet</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">en egy extrakozmikus tartomány;
[9] és ugyanez a nyílás az Evangélium szimbolizmusában megjelen</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">sz</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">ű</span><span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;">k
kapu, ami hasonlóan Isten Királyságába biztosít belépést. [10]</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , sans-serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaGGLzVGrwQcSoOKeQENJxeMkLBWaCU6ajNzIeUOxdr47SpvPJZBWc7Ka7MzldM87bIzYLhgb72ZcaRI8qAEK0VJITUT1z2OLHXsiAe3gYhAuIrFwRvxKGvAgUViCYucDqfg-eDRa-ZnM/s1600/st-peter-basilica.010.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaGGLzVGrwQcSoOKeQENJxeMkLBWaCU6ajNzIeUOxdr47SpvPJZBWc7Ka7MzldM87bIzYLhgb72ZcaRI8qAEK0VJITUT1z2OLHXsiAe3gYhAuIrFwRvxKGvAgUViCYucDqfg-eDRa-ZnM/s320/st-peter-basilica.010.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">E szoláris kapu
mikrokozmikus megfelel</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">jét könnyű felfedezni, különösen, ha az ember
figyelembe veszi a kupola és az emberi koponya közti hasonlóságot, melyet már korábban
említettünk: a kupola csúcsa a fejkoronával vág egybe, vagyis ez nem más, mint
a szubtilis koronális üt</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ér (<i>szusumna</i>) végz</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">dése,
ami a napsugár közvetlen meghosszabbításában áll (melyet ugyancsak a <i>szusumna
</i>kifejezéssel illetnek), és ami a valóságban semmi más – ha csak virtuálisan
is –, mint a Tengely emberen belüli szakasza, ha kifejezhetjük így magunkat. Ez
a pont a <i>brahma-randhrának </i>nevezett nyílás, amin keresztül a létez</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">szelleme
a megszabadulás útján távozik, amint azok a kötelékek, melyek azt a létező a
pszichofizikai összetételéhez kötötték (amennyiben abban mint <i>dzsívatma </i>volt
jelen), elszakadnak. [11] Mondani sem kell, hogy ez az út kizárólag a bölcsek (<i>vidvan</i>)
számára van fenntartva, akik esetében a tengely effektív módon azonosul a hetedik
sugárral, és akik következésképp készen állnak arra, hogy továbblépjenek a kozmoszból,
átkelve a Nap túlsó oldalára.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">JEGYZETEK<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[1] Más alkalmakkor
rámutattunk, hogy különböző tradíciókban a Nap az „Életfa” gyümölcsét
jelképezi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[2] A Napnak e
középponti és következésképp változhatatlan helyzete a valódi ’Pólus’
sajátságával bír, miközben ugyanekkor a Pólust a zenitre helyezi az Univerzum
minden pontjához képest.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[3] Meg kell
jegyezzük, hogy a hét sugaras Nap szimbolikus megjelenítéseiben, különösen ami
régi indiai pénzérméken fordul elő, megtörténhet, hogy egy középponti korong
körül körkörös elrendezésben mind a hét sugarat ábrázolják, azonban a hetedik
sugár mindig megkülönböztetett a többitől eltérő alakja folytán.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[4] Lásd <i>Az ember
sorsa a Védanta szerint</i>, 20. fejezet<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[5] Ehhez kapcsolódik
az Iszlám tradícióban az <i>as-sirr </i>kifejezés (szó szerint ’a titok’) egyik
jelentése is, mely azt szokta jelölni, ami a legcentrálisabb minden létezőben,
és egyidőben annak közvetlen kapcsolatát a Legfőbb Centrummal, mindannak
’elmondhatatlan’ sajátsága okán, amiről az imént beszéltünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[6] Kandogya
Upanishad 3.4.10.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[7] Egy már korábban
jelzett példában, egy, az égbolt felé nyitott udvar körül elrendezett lakhely
esetében (mely csak az udvaron belülr</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ő</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">l kap fényt), az
udvar középpontját olykor egy szökőkút foglalja el; ezutóbbi a Középponti Fa
lábánál feltörő Élet vízének forrását jelképezi (habár természetesen maga a fa
itt materiálisan nem jelenik meg).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[8] Az észak-amerikai
indiánok körében – akik, úgy tűnik, jóval több tökéletesen felismerhető
tradicionális ismeretet őriztek meg, mint azt általában hiszik – a különböző
világokat gyakran egy egymás fölé helyezett barlangok sorozataként jelenítik
meg, és egy középponti fa megmászása az, ami által a létezők egyik barlangból a
másikba átjutnak; a mi világunk természetes módon egyike ezen barlangoknak,
melynek boltozata az ég.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[9] E témában
hivatkozhatunk a <i>deva-yana </i>(„istenek útja”) leírásaira, melyben a <i>Brahma-loka
</i>a Napon túli út betetőzése (lásd <i>Az ember sorsa a Védanta szerint</i>,
21. fejezet)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[10] Az íjászat
szimbolizmusában ugyanezzel a jelentéssel bír a célpont centruma; anélkül, hogy
elidőznénk ennél a témánál, csupán azt idézzük fel, hogy a nyíl ugyancsak egy
axiális szimbólum és a napsugár egyik leggyakoribb megjelenítője is. Bizonyos
esetekben egy fonalat erősítenek a nyílra, amelynek át kell hatolnia a
célponton; ez felt</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ű</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">nően az evangéliumbeli t</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">ű </span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">fokának
képét idézi fel. A fonál (<i>sutra</i>) szimbolizmusa továbbá fellelhető a <i>sutratma
</i>kifejezésben is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;">[11] A halál utáni
koponyalékelés rítusa nyilvánvalóan kapcsolódik ide és e rítus létezését számos
prehisztorikus temetkezési hely leletei alátámasztják, s amely bizonyos népek
körében még jóval későbbi korokig megőrződött. Továbbá a keresztény tradícióban
a papok tonzúrája, melynek alakja ugyancsak a napkorongot és a kupola nyílását
formázza, szemmel láthatóan ugyanerre a rituális szimbolikára utal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-layout-grid-align: none; text-align: justify; text-autospace: none;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: 12pt;">Forrás:
René Guénon: The Narrow Gate. In </span>Fundamental Symbols: The Universal Language of
Sacred Science. Cambridge, 1996, Quinta Essentia. 182–184. o.</span><span style="font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-55068176787292816052016-11-08T12:01:00.000+01:002016-11-08T12:07:17.742+01:00Frithjof Schuon: A szeretetről<div class="MsoNormal" style="line-height: 110%; margin-bottom: 6.0pt; mso-pagination: none; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">Az</span><i><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> </span></i><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">i</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">stenszeretet</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szükségszerűen következik</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> a dolgok</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> logikájából:</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szeretni az akcidenciákat annyi, mint szeretni a szubsztanciát</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">–</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> akar tudatában
vagyunk ennek, akár
nem. A szellemi ember szeretheti a dolgokat vagy </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">teremtményeket,</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> melyek</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> önmagukban</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> véve</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> nem</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> azonosak Istennel, de nem képes szeretni őket sem Isten</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> nélkül, sem Istenen kívül.</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> A dolgok ugyanis</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> – </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">noha</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> önmagukban csak azok, amik</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> – </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">kvázi-szentségekként</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> vis</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">szatérítik őt</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> a Legnagyobb Jó felé. „Bizony nem a férj iranti szerelem miatt kedves a férj, hanem az <i>Atma</i> miatt, mit magában hord”. Amikor szerete</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">t</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">ünk közvetlenül</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> egy teremtményre irányul, közvetve a</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> Teremtőt szeretjük, és
ennek szükségszerűen így</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> is kell lennie, mivel „minden <i>Atma</i>”<i>.</i> Az alany szempontjából a szeretet akkor nemes, ha erre</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> méltó tárgyat választ, és azt mohóság és zsarnokság nélkül szereti úgy, hogy közben valamilyen fokon </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">tisztában</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> van annak</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> égi archetípusával és isteni szubsztanciájával.</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> A szeretetre</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> méltó tárgyról</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> pedig az</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> mondható</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> el, hogy</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> megnemesíti szeretőjét, és </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">oly</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> mértékben nemesíti meg őt, amilyen mértékben Istenben</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szereti. Ami </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">tiszta, primordiális, s</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> mint</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> ilyen irányadóan emberi, annak gyökerei az Isteni rendbe nyúlnak le, <i>ipso</i></span><i><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> facto</span></i><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> saját</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> eredete felé irányul. Ha valaki azt mondja szeretet, ezzel</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> azt is mondja</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szépség. Isten szerepének elsődleges jelentősége</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> van a spirituális szeretet kontextusában. A szeretet
a birtoklás és az</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> egyesülés vágyát</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> foglalja magában. Ebben a direkt é</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">rtelemben</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> az Istenszeretet abból áll, hogy, ha nem is </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">kívánjuk birtokolni Őt</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">,</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> de legalább meg kívánjuk</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> tapasztalni jelenlétét és kegyelmét, tehát</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> végeredményben arra vagyunk, hogy amennyire azt szellemi</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> képességünk</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> és </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">saját sorsunk engedi, egyesüljünk Vele. </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">Amint</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> mondottuk, a szeretet tárgya
a szépség. Mármost
Isten</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szépsége
önnön végtelenségéből</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> fakad, ami</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> Gyönyörével és
azzal</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> a</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> hajlandóságával </span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">vág</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> egybe, hogy e</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szépséget</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> megossza és sugározza. A Legnagyobb Jónak ez a</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">„tú</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">lcsordulása” egyrészről kivetíti Önnön szépségeit, másrészről vonzza</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> a </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">lelkeket. A Végtelen
Jelenvalóvá teszi magát, és ezzel együtt megszabadít bennünket önmagunktól. De ez nem azt jelenti, hogy megsemmisít minket. Épp ellenkezőleg, felfedezteti velünk,</span><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> ami</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> halhatatlan lényegünkben mi magunk vagyunk.<o:p></o:p></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgekHOUm1YdLAcao9ylwFahyphenhyphenta2Kjoo1iJDbzZARPGGURGOZWi40SoDBeTVjUWYGBW0UQtCGYJLnmscU6EkN26e3RFHEqMkp0-ePI7OyVtW5-BmOgYIxV4d6YK9ymA_SmgXLQdGdFKgw3E/s1600/823b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgekHOUm1YdLAcao9ylwFahyphenhyphenta2Kjoo1iJDbzZARPGGURGOZWi40SoDBeTVjUWYGBW0UQtCGYJLnmscU6EkN26e3RFHEqMkp0-ePI7OyVtW5-BmOgYIxV4d6YK9ymA_SmgXLQdGdFKgw3E/s320/823b.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">Csakis akkor
beszélhet valaki szépségről,</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> ha</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> tisztában</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> van
vele, </span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">hogy egy
tökéletesen objektív valóság,</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> ami</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> független az
affinitás vagy ízlés szubjektiv tényezőitől. A szépség felfogása elsősorban a
megértés feladata és csak ezután az érzékenységé. Szép</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> az, ami</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> a kifejeződések világában összhangban </span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">van</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> önnön mennyei
esszenciájával,</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> ami</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> meglétének
értelmet ad. Istenben az esszencia hiposztatikus „kifejeződése” a Gyönyör, az <i>Ánanda.</i>
Végeredményben minden szépségnek e Gyönyör az alapzata. És
a Gyönyör a Végtelen isteni „dimenziójával” vág egybe, aminek alapján Isten,</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> mint legna</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">g</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">yobb Jó<i>,</i></span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> mint</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> minden harmónia és
minden boldogság forrása nyilatkoztatja meg
Önmagát.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="172" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivmVB6J8Yn22Z77EQaMqQJRXqfsMAhMHx6JyomGjY7EiVxBPWbM05qgcwTBnDuOK2acSURkz0ox0-CrN_SI4sxT_t0sngr1aX72mX6aIKxC0kojvlH4SS9QFIaIDj50SYKJsBMTT_1Hnw/s320/IslamicArt1.png" width="320" /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 110%; margin-bottom: 6.0pt; mso-pagination: none; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">Létezik
istenszeretet, amely metódust képez és valamely
teológia a kiindulópontja. És létezik egy másik, amelynek az isteni Természet
ismerete, következésképpen az isteni szépség érzékelése</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> áll a</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> kiindulópontjában, amely megszabadít a szükségtől és
a földi világ lármájától.</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> A szeretet</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> útja <i>– </i>a metodikus <i>bhakti – </i>úgy
tartja, hogy csak ez az út vezet Istenhez. Azonban </span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">a szeretet
mint</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> olyan – a benső <i>bhakti – </i>a Tudás,</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> a <i>jnana</i></span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> útján</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> is jelen</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> van, és
lényegében</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> az isteni</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> Szépség iránti érzékenységünkön alapul. Ebből a kvázi-platonikus nézőpontból indul ki a szakrális művészet, és ezért</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> van, </span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">hogy e művészet mindig az ezoterizmus körébe tarozik: <i>ars</i></span><i style="font-family: inherit;"><span lang="EN-US" style="font-size: 12pt; line-height: 110%;"> sine scientia ni</span></i><i style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 110%;">hil.</span></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfqX6ZLsKwKPYnVJphh1VGO08m4KG7OURn5hLLMxioV-Vq8ZMH35yig9RHlaROUB9vGIcO8qrzRJ_CEf6nkQYtJpP70HZSHWr-w_tRbn2DoNnKTrxiKJG4j0ndLAjZ1YBJpvTI5cCYSjo/s320/P1030305.JPG" width="320" /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 110%; margin-bottom: 6.0pt; mso-pagination: none; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">Következésképpen
fontos megértenünk hogy Isten metafizikai és úgy</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">nevezett absztrakt
aspektusai is</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szépek és
szeretetreméltóak.</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> A kontemplativ lélek is fogékony lehet a
tiszta Lét határtalan derűje vagy az Abszolút villámlóan ragyogó kristalyossága
iránt, és azért is szeretheti az ember Istent, ami</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> Változatlanságában
gyémántszerű, vagy</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> ami</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">
Végtelenségében </span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">meleg</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> és megszabadító. Földi világunkban olyan érzékelhető szépségek </span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">vannak, mint a határtalan ég,
a sugárzó nap, a villámlás, vagy a kristály. Mindezek
a</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szépségek Istenből közvetítenek</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">
valamit. A morális szépségek analogikusan ugyanebbe a rendbe tartoznak. Az
erényeket az ember</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> épp úgy</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">
szeretheti az isteni Lét</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> szépségében
való úgymond esztétikai részesedésük miatt,</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> mint specifikus</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> és közvetlen értékükért.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihXzWMRqfO7wKplq9dk_cv_YsYmV5qtdM2NtnREmBW87XqsSmYGL4VhbOyK_FdsbEioHJ_aqaDRRQcZ4pn0u41r8V-E1hjyqNsGMZaKyzkRNj3EFLZjuURIRspKJ58dldxaT_E_85fpMA/s320/tumblr_ni3zscQFnX1rlwsdho1_1280.jpg" width="320" /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 110%; margin-bottom: 6.0pt; mso-pagination: none; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;">Szépség, szeretet, boldogság:</span><span lang="EN-US" style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> az ember</span><span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; line-height: 110%;"> vágyik a boldogságra, és azért vágyik rá, mert a Gyönyör, amely a
szépség és a szeretet egybekelése, az ő legmélyebb szubsztanciája. „Minden gondolatom a szeretetről beszél” mondta Dante egyszerre földi és égi értelemben. <i>T</i><i>utti I miei pensier parlan d'amore.</i></span></div>
<span style="font-family: inherit; font-size: 12pt; text-align: justify;">In Az emberi állapot gyökerei. Budapest, 2001,
Arcticus, 107–108. o.</span>Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-63029774597344393182016-10-24T14:41:00.000+02:002016-10-24T14:41:04.569+02:00László András: A Hűség árya felfogása (videó)A hűséget önmagam legmagasabb állapota felé, az életfelettiség irányába érdemes felébreszteni és a végletekig fokozni. László András 2007-es előadása a hűség metafizikai jelentőségéről.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/wyf8pv1MCw4/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/wyf8pv1MCw4?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-39573409688211487322016-10-24T14:40:00.001+02:002016-10-24T14:40:51.218+02:00László András: A halál lehetséges megközelítési módjai (videó)<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Gondolatok a halálról a metafizikai tradicionalitás és a spirituális megvalósítás fényében.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/45Djiq39bLU/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/45Djiq39bLU?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/u_Q_lDMBOGg/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/u_Q_lDMBOGg?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/V_UA_uQxwBY/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/V_UA_uQxwBY?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/RA7xR-GlHYY/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/RA7xR-GlHYY?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/esVLrUcM47Q/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/esVLrUcM47Q?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/0YYUbhTjuPg/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/0YYUbhTjuPg?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-88188174595372500522016-10-24T14:37:00.002+02:002016-10-24T14:46:39.618+02:00A. K. Coomaraswamy: A védánta és a nyugati hagyomány<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><i>„Ezek a gondolatok valóban az </i>összes <i>ember
gondolatai, bárhol és bármikor is éltek, és nem tőlem származnak.” (Walt
Whitman)</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><br /></span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Vannak tanítók, mint Orpheusz, Hermész, Buddha,
Lao-ce és Krisztus, akiknek történeti hitelessége kétséges, és akik egy
magasabb méltóságú mitikus realitást képviselnek. <i>Sankara – </i>akárcsak
Plótinosz, Ágoston vagy Eckhart – minden bizonnyal egy volt az emberek közül,
még ha életéről viszonylag keveset is tudunk. Dél-indiai <i>bráhmana </i>családban
született, működése a Kr. u. 9. század első felére tehető, és egy mindmáig
fennálló szerzetesrendet alapított. Nyolc éves korában egy bizonyos <i>Govindának
és Govinda </i>tanítójának, <i>Gaudapadának </i>a tanítványaként (aki egy, az <i>Upanisadokról
</i>írt tanulmány szerzője, amelyben az isteni Lét nondualitásának alapvető
doktrínáját fejtette ki) <i>samnyásinná, </i>vagyis „valóban szegény emberré”
vált. <i>Sankara </i>Benáreszbe utazott, és ott tizenkét évesen megírta
nevezetes kommentárját a <i>Brahma-Sutráról; </i>az <i>Upanisadokhoz és a
Bhagavad-Gitához </i>fűzött fejtegetései később íródtak. Életének túlnyomó
részét a nagy bölcs vándorolva töltötte Indiában, miközben tanított és vitákon
vett részt. Feltehetőleg 30 és 40 éves kora között halt meg. Az a vándorló
életmód, amelyet <i>Sankara </i>is folytatott és azok a viták, amelyeken részt
vett, mindig is jellegzetesen indiai sajátosságok voltak, <i>–</i> az ő
idejében, akárcsak manapság, a szanszkrit volt a tanult ember <i>lingua
francaja, </i>mint ahogy századokon keresztül nyugaton a latin is ezt a
szerepet töltötte be, a nyilvános szabad viták pedig annyira általánosak
voltak, hogy a peripatetikus tanítók és vitázók elhelyezésére csaknem minden
udvarnál csarnokokat emeltek.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Az a tradicionális metafizika, amelyet <i>Sankara
</i>neve fémjelez, vagy Vedantaként ismert (ez a kifejezés az <i>Upanisadokban </i>fordul
elő és a „Védák végét” jelenti, mind az „utolsó rész”, mind pedig a „végső
jelentőség” értelmében), vagy <i>atmavidyáként, </i>az igazi „önmagam” vagy a „spirituális
eszencia” megismerésének doktrínájaként, vagy pedig Advaitaként, „Nondualitásként”,
amely terminus a dualitás tagadása mellett az egység természetét semmilyen
módon nem határozza meg, és amely semmiképpen nem hozható kapcsolatba a mi monizmusainkkal
és panteizmusainkkal. Ez a metafizika egy gnózist <i>(jnána) </i>tanít.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><i>Shankara </i>semmilyen értelemben nem
tekinthető egy új vallás vagy filozófia megalapítójának, felfedezőjének vagy
hírnökének, hatalmas exegetikus munkássága a védikus doktrína egységének és
következetességének bemutatásában, és – a különböző megfogalmazásokban rejlő
szempontok korrelációi figyelembevételével – a doktrína látszólagos
ellentmondásainak feloldásában áll. Az európai skolasztikához hasonlóan
megkülönböztette Isten két egymást kiegészítő megközelítését, az affirmatív és
a negatív teológiát. Az affirmatív, vagyis a relatív megismerés teológiájában a
Legfelső Azonosság kvalitásai tökéletességét jelzik, míg a negatív teológia
minden kvalitástól elvonatkoztat. Az <i>Upanisadok </i>híres „Nem, nem”-e,
mely <i>Sankara </i>módszerének éppúgy bázisát alkotja, mint ahogy Buddháénak
is, annak az igazságnak a felismerésétől függ – s ezt többek között Dante is
kifejtette –, hogy vannak dolgok, amelyek túllépik a diszkurzív gondolkozás
körét, s amelyek csakis ennek tagadásával tárulhatnak fel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><i>Sankara </i>stílusát hatalmas eredetiség,
átütő erő és árnyalati gazdagság jellemzi. Idézni fogok a <i>Bhagavad-Gitához </i>írt
kommentárjából egy részletet, amely azzal a további előnnyel is jár majd, hogy
egyszersmind hozzáláthatunk a <i>Vedanta </i>központi kérdésének vizsgálatához:
annak megítéléséhez, hogy mi az, ami valójában – s nem csupán saját
gondolkozásmódunk szerint – „önmagam”. „Hogy van az”, kérdezi <i>Sankara, </i>„hogy
vannak tudós emberek, akik a közönséges emberekhez hasonlóan azt tartják, hogy
»én ez és ez vagyok« és »Ez az enyém«? Hallgass ide: azért van ez, mert
úgynevezett tudásuk abban áll, hogy testüket gondolják saját »maguknak«.” A <i>Brahma</i>-Sutrához
írt kommentárban pedig mindössze négy szanszkrit szóban fejti ki azt, ami
kezdettől fogva az indiai metafizika következetes tanítása volt, nevezetesen,
hogy az emberben lévő immanens Szellem az egyetlen megismerő, cselekvő és
átvándorló.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwQqR_nXhsuSIACZfAGLkf5WuWcRIHc-N5fM07xSGbUXfP6wo8Hwgf-QG-wuwrUuSQn8X4EEoKxmBW9WKvjoBwlcrg_KoZZDwf3XsGYTubPxQLcENVmpbczIoWytGmf4Eq1mb6mq7UITk/s1600/shankara.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwQqR_nXhsuSIACZfAGLkf5WuWcRIHc-N5fM07xSGbUXfP6wo8Hwgf-QG-wuwrUuSQn8X4EEoKxmBW9WKvjoBwlcrg_KoZZDwf3XsGYTubPxQLcENVmpbczIoWytGmf4Eq1mb6mq7UITk/s320/shankara.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A <i>sankarai </i>magyarázatok alapjául szolgáló
metafizikai irodalom lényegében a Négy Védából, a <i>Brahmanákból és
Upanisadjaikból </i>áll, melyek mindegyikét öröknek és kinyilatkoztatottnak
tekintik (keletkezésük – legalábbis ami reakciójukat illeti – a Kr. e. 5.
század előttre tehető), valamint a <i>Bhagavad-Gítából </i>és a <i>Brahma-Sútrából
</i>(keletkezésük a keresztény időszámítást közvetlenül megelőző időszakra
tehető). E könyvek közül a Védák liturgikus művek, a <i>Brahmanák </i>rítusmagyarázatokkal
foglalkoznak, az <i>Upanisadok </i>pedig a Brahma-doktrínát, vagyis a <i>Theologia
Mysticát </i>fejtik ki, melynek ismerete a liturgia és rituálé gyakorlásának is
előfeltétele. A <i>Brahma-Sutra </i>tulajdonképpen az <i>Upanisadokban </i>kifejtett
doktrína igen tömör kivonata, a <i>Bhagavad-Gitá </i>pedig elsősorban azokhoz
szól, akiknél a kontemplatív életvezetéssel szemben inkább az aktív életvezetés
dominál.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Számos ok miatt – melyeket majd igyekszem
megmagyarázni – a <i>Vedánta </i>ismertetése sokkal nehezebb, mint a modern „gondolkodók”
egyéni nézeteinek kifejtése, sőt ez még olyan gondolkodókra is vonatkozik, mint
amilyen Platón vagy Arisztotelész. Sem a modern angol köznyelv, sem a modern
filozófiai vagy pszichológiai zsargon nem nyújt számunkra adekvát szókészletet,
és a modern oktatás sem biztosítja azt az ideológiai hátteret, amely a
kölcsönös megértés szempontjából elengedhetetlen lenne. Ezért egy merőben
szimbolikus, absztrakt és szakmai nyelvezetre fogok szorítkozni, mintha csak a
magasabb matematika nyelvén szólnék; itt emlékeztetnék arra, hogy Emile Mále a
keresztény szimbolikáról „kalkulusként” beszél. Ennek megvan az az előnye, hogy
a kifejezendő tartalom és az alkalmazandó szimbólumok éppen annyira nem
kizárólagosan indiaiak, mint amennyire nem kizárólagosan görögök vagy
muzulmánok, egyiptomiak vagy keresztények.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A metafizika általában vizuális szimbólumokkal
(például keresztekkel és körökkel), mindenekelőtt pedig a fény és a Nap
szimbolikájával dolgozik, amelyről – ahogy Dante is mondja – „az egész világon
érzékünk egyetlen tárgya sem tehető meg inkább Isten szimbólumának”. De olyan
terminus technicusokat is kell majd használnom, mint esszencia és szubsztancia,
potencialitás és aktus, spiráció és despiráció, mintaszerű hasonlóság, relatív
örökkévalóság, forma és akcidencia. A metempszichózist határozottan el kell
választanunk mind a transzmigrációtól, mind a „reinkarnációtól”. Meg kell különböztetnünk
a lelket a szellemtől. Hogy eldönthessük, helyénvaló-e egyáltalán egy adott
szanszkrit szót a mi „lélek” <i>(anima, psyché) </i>szavunkkal fordítani,
biztosan tudnunk kellene, hogy a „lélek” szót hányféle értelemben használták az
európai tradícióban, melyik az, amely „megmenthető”, s melyik az a lélek,
amelyről Krisztus azt mondja, hogy „gyűlölnünk” kell, ha az ő tanítványai
akarunk lenni, miféle lélekre utal Eckhart, amikor azt mondja, hogy a „léleknek
halálra kell adnia önmagát”. Tudnunk kell, hogy mit ért Philón a „lélek lelkén”,
és föl kell tennünk magunknak a kérdést, miképpen gondolhatjuk el az állatokat „lélektelennek”,
amikor az „állat” [ang. <i>animál</i>]<i>
</i>szó egészen szorosan vett értelmében „lelkes”-t [ang. <i>ensouled</i>]<i> </i>jelent. Meg kell különböztetnünk
az esszenciát az egzisztenciától. Olyan szavakat is kell majd alkotnom, mint az
„örökjelenpillanat” [ang. <i>nowever</i>]<i>,
</i>hogy kifejezhető legyen az olyan szavak teljes és eredeti jelentése,
mint a „hirtelen” [ang. <i>suddenly</i>]<i>,
</i>„közvetlenül” [ang. <i>immediately</i>]<i> </i>és „jelenleg” [ang. <i>presently</i>]<i>.</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><br /></span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">India szakrális irodalma legtöbbünk számára csak
olyan fordításokban elérhető, amelyeket inkább a nyelvészetben, semmint a
metafizikában képzett tudósok készítettek, és ezeket is főként a
természettudósok és antropológusok előfeltevéseit magukévá tévő tudósok
fejtették ki és magyarázták meg – vagy inkább azt mondhatnám, hogy magyarázták
félre –, olyan tudósok, akiknek értelmi képességeit oly nagy mértékben gátolták
saját észlelési lehetőségeik, hogy többé már nem voltak képesek
megkülönböztetni a valóságot a látszattól, a metafizika Mennyei Napját önnön
tapasztalásuk fizikai Napjától. Ezektől eltekintve India irodalmát vagy
keresztény propagandisták tanulmányozták és magyarázták, akiknek legfőbb érdeke
a szóban forgó doktrínák hamisságának és abszurditásának érzékeltetése volt,
vagy pedig olyan teozófusok, akik a doktrínákat – a legjobb szándékkal és talán
még rosszabb eredményekkel – karikatúra tárgyává tették.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Továbbá a ma művelt embere teljesen elszakadt
Európa azon gondolati formáitól és a keresztény tanítás azon intellektuális
vonatkozásaitól, amelyek a legközelebb állnak a védikus tradíciókhoz. A modern
kereszténység ismeretének itt nemigen van jelentősége, mivel korunk
fundamentális szentimentalitása azt, ami egykor intellektuális doktrína volt,
merő moralitásra szűkítette le, mely egy pragmatikus humanizmustól már alig
különböztethető meg. Nehezen mondható el egy európairól, hogy kellőképpen
felkészült a <i>Vedanta </i>tanulmányozására, hacsak nem ismeri és érti
bizonyos mértékben legalább Platónt, Philónt, Hermészt, Plótinoszt, az
evangéliumokat (különösen Jánost), Dionüszioszt, Dantét és végezetül Eckhartot,
akik – Dante esetleges kivételével – India szemszögéből minden európai között a
legnagyobbaknak tekinthetők. A <i>Vedanta </i>nem „filozófia” a szó jelenleg
használt értelmében, csakis abban az értelemben, ahogy az a <i>„Philosophia
Perennis” </i>kifejezésben jelenik meg, és csakis akkor, ha a hermetikus „filozófiára”
gondolunk, vagy arra a „Bölcsességre”, amely Boethius vigaszául szolgált. A
modern filozófiák olyan zárt rendszerek, amelyek a dialektika módszerét
alkalmazzák, és magától értetődőnek veszik azt, hogy az ellentétek egymást
kölcsönösen kizárják. A modern filozófiában a dolgok vagy így vannak, vagy úgy,<i>
</i>az örök filozófiában ez rálátásunktól függ. A metafizika nem rendszer,
hanem következetes tanítás, nem csupán a feltételekhez kötött és mennyiségi
tapasztalatok foglakoztatják, hanem az univerzális posszibilitás is. Ezért
éppúgy figyelembe veszi azokat a lehetőségeket, amelyek sem a manifesztációhoz,
sem bármiféle egyéb formális rendhez nem tartoznak, mint ahogy azokat a
lehetőségegyütteseket is, amelyek egy adott világban valósulhatnak meg. A
metafizika legvégső valósága egy olyan Legfelső Azonosság, amelyben minden
ellentét, még a lét és nemlét ellentéte is feloldódik – a metafizika „világai”
és „istenei” olyan vonatkoztatási szintek és szimbolikus entitások, amelyek nem
helyeknek vagy individuumoknak, hanem bensőleg realizálandó létállapotoknak
tekintendők.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A filozófusoknak egyéni elképzelésük van a világ
mibenlétéről – „filozófiai diszciplínánk” elsődlegesen e vélemények
történetének és történeti összefüggéseinek tanulmányozása. Helyeseljük, ha a
kezdő filozófusnak van saját véleménye, arra számítva, hogy az javulást jelent az
előző teóriákhoz képest. A <i>Philosophia Perennistől </i>eltérően nem tűzzük
ki azonban célul az igazság egyszer s mindenkorra való megismerésének
lehetőségét, s még kevésbé célunk ezzé az <i>igazsággá </i>válni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A metafizikai „filozófiát” időtlensége,
univerzalitása és romolhatatlan volta miatt nevezik „perenniálisnak”; ez az
ágostoni teremtetlen Bölcsesség, mely változatlanul ugyanaz a jelenben, mint a
múltban és a jövőben”; ez az a vallás – mondja Ágoston –, amelyet csak Krisztus
eljövetele után kezdtek „kereszténységnek” nevezni. A kezdetben
kinyilatkoztatottak implicite magukban hordozzák a teljes igazságot; és amíg a
tradíció deviációk nélkül adódik át, más szavakkal, amíg a mesterek és
tanítványok láncolata töretlen marad, sem következetlenség, sem tévedés nem lehetséges.
Másrészről a doktrína értését időről időre fel kell eleveníteni, s ez nem
szavak kérdése. Az a tény, hogy a doktrínának nincs története, semmiképpen nem
zárja ki formulája perpetuális explicitásának lehetőségét, sőt szükségességét,
az originálisán gyakorolt rítusok adaptációját, és princípiumainak a művészetek
és tudományok területére történő applikációját. Az emberiség minél inkább
eltávolodik kezdeti önállóságától, annál inkább felmerül egy ilyen applikáció
iránt az igény. E kifejtéseknek és adaptációknak természetesen lehet története,
így különbséget lehet tenni aközött, ami eleinte szájról szájra
hagyományozódott át, és aközött, ami az „emlékezés tárgya”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJj4DXtFEiUM0dQ9XUTX8iuXOzoM4yEbcJpt7hPr1uwisM42ghfRdcJrxyzDdDfcPXvzvfJIQVpV7_PU2CJYPS2jzOJ00Fk0XxDwq0KYpFSXwm6R1tqh8J5WrBg99_qWIEtvHRWUlHqs8/s1600/cropped-sidebar1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="67" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJj4DXtFEiUM0dQ9XUTX8iuXOzoM4yEbcJpt7hPr1uwisM42ghfRdcJrxyzDdDfcPXvzvfJIQVpV7_PU2CJYPS2jzOJ00Fk0XxDwq0KYpFSXwm6R1tqh8J5WrBg99_qWIEtvHRWUlHqs8/s320/cropped-sidebar1.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Deviáció vagy eretnekség csak akkor lehetséges,
ha az esszenciális tanítást valamilyen vonatkozásban félreértik vagy
elferdítik. Azt mondani például, hogy „panteista vagyok”, csak annak a
megvallása, hogy „nem vagyok metafizikus”, mint ahogy azt mondani, hogy „kettő
meg kettő öttel egyenlő”, annak a megváltásával egyenértékű, hogy „nem vagyok
matematikus”. Magán a tradíción belül semmiképpen nem lehetnek egymásnak
ellentmondó és egymást kölcsönösen kizáró elméletek vagy dogmák. Például amit „az
indiai filozófia hat rendszerének hívnak” (amely kifejezésben egyedül a „hat”
és az „indiai” szavak helytállóak), nem kölcsönösen ellentmondó és egymást
kizáró teóriák. Ezek az úgynevezett „rendszerek” sem többé, sem kevésbé nem
ortodoxak, mint a matematika, kémia és botanika, amelyek – bár különböző
diszciplínák – nem mások, mint egyetlen „tudomány” ágai. Voltaképpen India az „ágak”
kifejezést használja annak a jelölésére, amit az indológusok „szektákként”
értenek félre. Az, hogy az európai értelemben vett intolerancia virtuálisan
ismeretlen India történetében, pontosan azért van, mert a <i>brahmanikus </i>ortodoxia
keretén belül nincsenek „szekták” – és ugyanebből az okból kifolyólag cseppet
sem nehezebb számomra a hermetikus filozófia, mint a <i>Védanta </i>terminusaiban
gondolkozni. „Ágakra” azért van szükség, mert a megismerés csak a megismerő
szempont szerint valósulhat meg, – ha egyszer biztosak vagyunk abban, hogy
minden út az egyetlen Naphoz vezet, akkor arról sem szabad megfeledkeznünk,
hogy minden embernek azt az utat kell választania, amelynek kiindulópontja
megegyezik azzal a ponttal, ahol az adott ember önmagát találja. Ugyanezen
okokból kifolyólag a hinduizmus soha nem volt hittérítő vallás. Lehetséges,
hogy a metafizikai tradíció jobban és sokkal teljesebb formában őrződött meg
Indiában, mint Európában. Ha ez így van, az csak azt jelentheti, hogy a keresztény
ember a <i>Vedantá</i>ból<i> </i>sajátíthatja
el azt, miként is értse meg jobban saját „útját”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A filozófusnak igazolnia kell feltevéseit. A
metafizikus számára elegendő rámutatni arra, hogy egy feltehetőleg téves
doktrína kiinduló princípiumai ellentmondóak. Például az a filozófus, aki a
lélek halhatatlansága mellett érvel, megkísérel bizonyítékokat találni a
személyiség továbbélésére, – a metafizikusnak elegendő emlékeznie arra, hogy „a
kiindulópontnak ugyanannak kell lennie, mint a végpontnak”, amiből az is következik,
hogy a léleknek – ha azt időben létrejöttnek tekintjük – az idővel együtt vége
is van. A metafizikust éppúgy nem győzheti meg „a személyiség továbbélésének”
egyetlen úgynevezett „bizonyítéka” sem, mint ahogy a materialistát sem lehet
meggyőzni semmilyen lehetséges örökmozgó létének úgynevezett bizonyítékáról.
Továbbá a metafizika többnyire olyan dolgokkal foglalkozik, amelyeket
nyilvánosan bizonyítani nem, legfeljebb demonstrálni lehet, azaz analógiákon
keresztül érthetővé tenni, s amelyek – még ha érvényük a személyes átélés során
igazolódik is – csak a szimbólumok és mítoszok nyelvén fejezhetők ki.
Ugyanakkor a hit birtokbavétele viszonylag egyszerű a szövegek tévedhetetlen
logikája miatt – mely egyébként szépségüket és vonzerejüket is adja. Emlékezzünk
csak a hit keresztény definíciójára: „egy hitelt érdemlő állítás elfogadása”.
Az embernek hinnie kell, hogy érthessen, és értenie kell, hogy hite
kialakulhasson. Ezek azonban a tudat nem egymást követő, hanem szimultán
aktusai. Más szavakkal, semmi nem ismerhető meg, aminek az akarat ellenáll, és
semmi nem szerethető, ami kívül esik a megismerés körén.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Továbbá a metafizika abban különbözik még a
filozófiától, hogy pusztán gyakorlati célok vezérlik. Itt nem annyira az
igazság érdekében történő kutatásáról van szó, mint a kortárs művészetek
esetében, amelyekben a „művészet a művészetért” elv érvényesül, vagy a kortárs
életvezetésben, amelyet az „erkölcs az erkölcsért” elv jellemez. Természetesen
itt is egyféle kutatásról van szó, de a kereső már előre tudja – már amennyire
az szavakban kifejezhető –, hogy mi is az, amit keres, – a kutatás valódi
mivolta csak akkor tárulhat fel, ha kutatásának tárgyává is önmaga vált. Sem a
szóbeli tudás, sem a doktrína merőben formális elfogadása, sem a feddhetetlen
viselkedés nem jelent többet egy nélkülözhetetlen beállítottságnál – egy, a
célhoz vezető eszköznél.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A szövegeknek és szimbólumoknak mint „irodalomnak”
a jelentőségét elkerülhetetlenül félreértik azok, akiknél a keresés tárgya nem
önmaguk. A metafizikai kifejezések és szimbólumok kivétel nélkül e „vadászat” <i>terminus
technicusai. </i>Ezek soha nem irodalmi díszítések, és ahogy Malinowski egy
másik összefüggésben oly helyesen mondja: „A szaknyelv a gyakorlati kutatás
során csak akkor nyeri el értelmét, ha ebben a kutatásban saját személyünk is
részt vesz.” Az indiai ember ezért érzi azt, hogy az európai tudósok – akiknek
tanulmányozási módszereik bevallottan objektívek és semmitmondóak – a védikus
szövegeket nem igazán, csupán verbálisán és grammatikai vonatkozásaiban képesek
megérteni. A <i>Vedanta </i>csak oly mértékben ismerhető meg, ahogy az az
átélés tapasztalatában feltárul. Az indiai ember éppen ezért nem bízhat egy
olyan tanítóban, akinek tanítása nem tükröződik közvetlenül lényében. S ez
ugyancsak távol áll a modern európai tudós képétől.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Azok számára, akik a „misztikus Keletről”
romantikus ábrándokat dédelgetnek, azt is el kell mondanunk, hogy a <i>Vedanta </i>nem
hozható összefüggésbe a mágiával és az okkult erőkkel történő praktikákkal.
Kétségtelen azonban, hogy a mágikus folyamatok hatékonyságát és az okkult erők
aktualitását Indiában magától értetődőnek tekintik. Viszont a mágia az
alkalmazott tudományok legközönségesebbjei közé tartozik, s míg az okkult erők
– mint például egy „távolról” elvégzett művelet – elsajátítása a kontemplatív
praxis során mellékesen történik meg, használatukat – egészen kivételes
körülményektől eltekintve – veszélyes eltévelyedésnek tartják.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaDh45j9N_nh6cuon7-itmqGEPBioqPj0ww3kobSSKIsQkJHTSlrRwMGilaRAO6xpCSLWCxKuxTP9ppJgYWrhbcPZ8_aMDXZUfyTpWHCJ2otcIhxkcsLGONnYTqIDLnk-z0hYcaNyXueY/s1600/e0ebcb370e0e91b91571d6101dbff420.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="249" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaDh45j9N_nh6cuon7-itmqGEPBioqPj0ww3kobSSKIsQkJHTSlrRwMGilaRAO6xpCSLWCxKuxTP9ppJgYWrhbcPZ8_aMDXZUfyTpWHCJ2otcIhxkcsLGONnYTqIDLnk-z0hYcaNyXueY/s320/e0ebcb370e0e91b91571d6101dbff420.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A </span><i style="font-family: inherit;">Vedanta </i><span style="font-family: inherit;">éppúgy nem egyfajta
pszichológia, mint ahogy a </span><i style="font-family: inherit;">Yoga </i><span style="font-family: inherit;">sem egyfajta terapeutika – hacsak nem
egészen mellékesen. A testi és morális egészség csupán előfeltétele a spirituális
előrehaladásnak. A keleti pszichológiai elemzés csak arra való, hogy lerombolja
a „lélek” egységébe és halhatalanságába vetett kedves, de alaptalan hitünket, s
hogy élesebben el tudjuk különíteni a szellemet mindattól, ami nem szellem,
eszerint a „lélek”, a szellem egyik legkorlátozottabb modalitásának időbe
vetett pszichofizikai megnyilvánulása. Aki – Junghoz hasonlóan – ragaszkodik az
indiai vagy kínai esszenciális metafizika egyfajta pszichológiai
lefordításához, az csak a szövegek értelmét torzítja el. A modern
pszichológiának indiai szempontból körülbelül ugyanaz az értéke, mint a
spiritizmusnak, mágiának és más „babonáknak”. Végül rá kell mutatnom arra, hogy
a metafizika, a </span><i style="font-family: inherit;">Vedanta </i><span style="font-family: inherit;">nem a miszticizmus egy formája, hacsak nem abban
az értelemben, ahogy Dionüsziosszal egyetemben </span><i style="font-family: inherit;">Theologia Mysticaról</i><span style="font-family: inherit;">
beszélhetünk. Amit közönségesen „miszticizmuson” értenek, az passzív befogadást
jelent – „képesnek kell lennünk arra, hogy engedjük a lélekben végbemenni a
dolgokat”, ahogy Jung fogalmaz (és ezzel az állításával „misztikusként” leplezi
le önmagát). Csakhogy a metafizika a lelket maradéktalanul elveti. Krisztus
szavait – „Senki nem lehet tanítványommá, aki nem gyűlöli saját lelkét” – újra
és újra elismétli minden indiai guru; igen távol áll ez a passzivitástól: a
kontemplatív praxis olyan aktivitást jelent, amelyet általában egy magas
hőfokon izzó tűzhöz hasonlítanak, amely sem nem lobog, sem nem füstöl. A
zarándokot „küszködőnek” hívják, és a zarándokok dalának jellegzetes refrénje a
„csak tovább, csak tovább”. A védantisták „útját” mindenekelőtt az aktivitás
jellemzi.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A <i>Vedanta </i>magától értetődőnek tekint egy
minden külső forrásból fakadó tudástól független mindentudást, és egy olyan
szépséget, amely ugyancsak független a szépség minden külső forrásától. Amikor
a <i>Vedanta azt </i>mondja, hogy „Az vagy te”, akkor ezzel azt húzza alá, hogy
az ember azonosította magát <i>„azzal </i>az egyetlen dologgal, amelynek
megismerése révén minden ismertté válik”, s birtokba vette azt, „amely miatt
minden dolog kedves számára”. A <i>Vedanta azt </i>állítja, hogy az ember nincs
tudatában ennek a benne rejlő kincsnek, mert egy olyan, a pszichofizikai
vehikulum természetében rejlő tudatlanságot örökölt, amellyel tévesen
azonosítja önmagát. Minden tanítás célja e tudatlanság eloszlatása – amikor a sötétség
legyőzetett, nem marad más, csak a Fény Gnózisa. Az oktatás módszere tehát
formálisan mindig destruktív és képromboló – nem információk átadásáról van itt
szó, hanem egy lappanagó tudás kiműveléséről.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Az <i>Upanisadok </i>„nagy mondása” az „Az vagy
te”. Az „Az” itt természetesen nem más, mint az <i>atman vagy </i>Szellem, a <i>Spiritus
Sanctus, </i>a görög <i>pneyma, az </i>arab <i>ruh, </i>a héber <i>ruah, az </i>egyiptomi
<i>Amon, </i>a<i> </i>kínai <i>c’hi </i>– az <i>atman, </i>a spirituális
esszencia transzcendens és immanens voltában is oszthatatlan – s bármily sok
eltérő irányba is terjedjen ki, vagy bármily sok eltérő irányból is húzódjon
vissza, voltaképpen mozdulatlan mozgató a kifejezésnek mind az aktív, mind a
passzív értelmében. Képes a Lét minden modalitására, bár önmaga soha nem válik
valakivé vagy valamivé. Az, amelyhez képest minden más nyugtalanság – Az vagy
te. Az „Az” más szavakkal <i>Brahman, </i>vagyis Isten a <i>Logos </i>vagy Lét
általános értelmében, s így minden Lét univerzális forrása – kiterjed,
megnyilvánul, gyarapít, minden dolog forrása, minden „benne” van, mint véges a
végtelenben, de nem „részeként”, hiszen a végtelennek nincsenek részei.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A továbbiakban legtöbbször az <i>atman </i>szót
használom majd. Míg ez az <i>atman, </i>mely fúj s felébreszt, elsősorban a „Szellemet”
jelenti – hiszen ez az az isteni Erosz, amely minden dolog serkentő
esszenciája, s amely ily módon azonos valódi lényükkel –, addig az <i>„atman” </i>szót<i>
</i>visszaható értelemben is használják az „önmagam” kifejezésére, de éppúgy
használatos – ha mégoly vulgáris értelemben is – a „maga” megfelelőjeként is,
vagy pedig spirituális önmagammal illetve személyemmel kapcsolatban (amely mint
egyedüli megismerő szubjektum, s mint minden dolog esszenciája,
megkülönböztetendő a felvett és kontingens „Én”-től, mely a testből áll és
mindazt magában foglalja, amit egy „pszichológiailag” felfogott „lelken”
értünk). S mivel így két különböző „én”-ről van szó, a fordítók az <i>átman </i>szót
a szövegösszefüggés szerint kis- vagy nagybetűvel írt „önmagam” szóval adják
vissza. Ily módon két igen eltérő „magamról” van szó. Ugyanilyen különbséget
állapít meg például Szent Bernát aközött, ami az én „tulajdonom” <i>(proprium) </i>s
aközött, ami voltaképpeni lényem (esse). Egy alternatív indiai megfogalmazás
megkülönbözteti a „mező ismerőjét” – azaz a Szellemet, amely minden dologban az
egyedüli alany, vagyis ugyanaz mindenben – a „mezőtől”, vagyis a fenti
értelemben vett testtől és lélektől (s ide tartoznak az érzékek legelői is,
amelyek éppen ezért felölelik mindazokat a dolgokat, amelyek objektíve foghatók
fel). Az <i>átmant </i>vagy magát a <i>Brahmant</i> ilyen módon nem lehet
értelmezni: „Hogyan ismerheted meg a megismerés megismerőjét?” – vagy más
szavakkal, hogyan lehetne minden dolog első oka e dolgok egyike?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Az <i>átman </i>oszthatatlan, de látszólag
megosztott, és hordozói eltérő formáinak megfelelően változatos
identifikációkat vehet fel – egy egérét éppúgy, mint egy emberét –, ugyanúgy,
mint ahogy egy üvegpalackon belüli tér láthatólag körülhatárolt, és
megkülönböztethető attól a tértől, amely az üvegen kívül van. Ebben az
értelemben mondható el, hogy „egy önmagában, de sok gyermekeiben”, és hogy „szétosztva
önmagát, betölti e világokat”. De ez csak abban az értelemben vethető fel, hogy
a fény is betölti a teret, miközben önmaga teljesen megszakítatlan marad; a
dolgok egymástól történő megkülönböztetése tehát nem a fényben meglévő
különbözőségekből fakad, hanem a visszaverő képesség különbözőségeiből. Amikor
az üvegpalack összetörik, mikor az élet edénye tönkremegy, ráébredünk, hogy ami
látszólag korlátozott volt, annak nincsenek határai, és hogy az „élet” olyan
értelem, amely nem tévesztendő össze az „éléssel”. Azt mondani, hogy az <i>átman
</i>oszthatatlan, s ugyanakkor belőle részesül minden, hogy „oszthatalan a
megosztott dolgok között”, lokálisan meghatározhatatlan és ugyanakkor mindenütt
jelenlévő – ez csak egy másik kifejezése annak, amit mi a Teljes Jelenlét
tanaként ismerünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg37dBN5iXnidbiIodzF0QEyCrAmdfXAASvz9bJOtljtHq4vGwCmTP55ugaDWkx73VUm83CRbpo6Wb834mIK8xRsT__WMAKSXOvG7Y0pFFR16bTlrmHNQAdkxNvZMebNNaO5v8Y8PG3rUQ/s1600/A+12th+century+icon+of+the+Ladder+of+Ascent%252C+from+Saint+Catherine%2527s+Monastery%252C+Mount+Sinai.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg37dBN5iXnidbiIodzF0QEyCrAmdfXAASvz9bJOtljtHq4vGwCmTP55ugaDWkx73VUm83CRbpo6Wb834mIK8xRsT__WMAKSXOvG7Y0pFFR16bTlrmHNQAdkxNvZMebNNaO5v8Y8PG3rUQ/s320/A+12th+century+icon+of+the+Ladder+of+Ascent%252C+from+Saint+Catherine%2527s+Monastery%252C+Mount+Sinai.jpg" width="229" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ugyanakkor a Szellem e látszólagos
meghatározásainak mindegyike formális megnyilvánulásainak meghatározatlanul sok
lehetősége közül csupán az egyiknek képviseli időbeli aktualitását. Az adott
entitás léte a születéskor kezdődik és a halállal ér véget, s ez soha nem
ismételhető meg. </span><i style="font-family: inherit;">Sanka</i><i style="font-family: inherit;">rá</i><span style="font-family: inherit;">ból
egy visszamaradt részen kívül semmi nem él tovább. Ezért bár beszélhetünk róla
mint egy, a világban még mindig élő erőről, maga </span><i style="font-family: inherit;">Sankara </i><span style="font-family: inherit;">puszta emlékké
vált. Másrészről a gnosztikus Szellem, a mező Ismerője, minden születés
Ismerője számára soha egyetlen pillanatra sem szűnhet meg összes s minden egyes
modalitásának közvetlen ismerete, az a megismerés, amely mentes az „előttől” és
az „utántól” (amely kifejezések </span><i style="font-family: inherit;">Sankara </i><span style="font-family: inherit;">tapasztalási mezőnkben való
megjelenésére, illetve abból való eltűnésére vonatkoznak). Ebből következik,
hogy ahol a tudás és a lét, a természet és az esszencia egyazon dolgot jelenti,
ott </span><i style="font-family: inherit;">Sankara </i><span style="font-family: inherit;">létének nincs kezdete és soha nem is lesz vége. Más
szavakkal egy bizonyos értelemben helyesen beszélhetünk az „én lelkemről” és az
„én személyemről”, vagy „a Szellemről” és „a Személyről”, annak ellenére, hogy
a Szellem és a Személy tökéletesen egyszerű – összetettség nélküli – szubsztancia.
Később visszatérek majd a „halhatatlanság” kérdéséhez, egyelőre azonban a
fentebb elmondottakat szeretném alkalmazni, hogy megmagyarázhassam, hogyan is
értendő a szempontok nem szektáriánus megkülönböztetése. Ugyanis amíg a nyugati
„filozófia”-szakos hallgató a </span><i style="font-family: inherit;">Samkhyá</i><span style="font-family: inherit;">t</span><i style="font-family: inherit;"> </i><span style="font-family: inherit;">és a </span><i style="font-family: inherit;">Védántá</i><span style="font-family: inherit;">t</span><span style="font-family: inherit;"> két
összeegyeztethetetlen „rendszernek” tartja – mivel az előző a Személyek
sokaságának felszabadításával foglalkozik, az utóbbi pedig egy minden
szempontból hasonlíthatatlan Személy liberációjával –, a hindu embernél egy
ilyen ellentét nem merül fel. Ez azonban azonnal magyarázatot kap, ha
rámutatunk arra, hogy az olyan keresztény szövegekben, mint a „Ti mindannyian
egyek vagytok Jézus Krisztusban” és „Aki az Úrhoz kapcsolódik, az egy szellem
vele”, a többes számú „ti” és az „aki” a </span><i style="font-family: inherit;">Sámkhyá</i><span style="font-family: inherit;">t</span><i style="font-family: inherit;"> </i><span style="font-family: inherit;">képviseli, az egyes
számú „egy” pedig a </span><i style="font-family: inherit;">Vedántát.</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><br /></span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Létünk tudatossága – eltekintve attól a lénytől,
aki „ez és ez”, s aki névvel és nyilvántartható jellemvonásokkal rendelkezik – ezek
szerint biztosnak tekinthető. Ennek természetesen semmi köze ahhoz, hogy <i>„Cogito
ergo sum”. </i>Az, hogy „én” érzek, hogy „én” gondolkozom, nem bizonyítéka
annak, hogy „én” vagyok, mert a védántistákkal és buddhistákkal együtt
elmondhatjuk, hogy ez csupán képzelődés, s hogy „amit érzünk, azok csupán
érzések” és „amit gondolunk, azok csupán gondolatok”, és hogy mindez annak a „mezőnek”
a része, amelynek a szellem a felügyelője, mint ahogy ránézünk egy képre, amely
bizonyos értelemben saját részünk, bár mi semmilyen értelemben nem vagyunk
része annak. A kérdés ekként tehető fel: „Ki vagy te?”, „Milyen az az önmagam,
melyet fel kell kutatnunk?” Felismerjük, hogy az „önmagam” szónak egy „belső
konfliktus” vonatkozásában nemcsak egy jelentése lehetséges; s ugyanígy az „önmagam”
kettős értelmére világít rá az is, amikor azt mondjuk, hogy „a szellem kész, de
a test erőtlen”, vagy amikor – a <i>Bhagavad-Gitával </i>együtt – azt mondjuk,
hogy „a Szellem harcban áll mindazzal, ami nem a Szellem”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">„Én” a szellem vagyok vagy a test? (Soha nem
szabad megfeledkeznünk arról, hogy a metafizikában a „test” magában foglalja a „lélek”
összes esztétikai és felismerő képességét is.) Ha megkérnének arra, hogy
vizsgáljuk meg saját tükörképünket, akkor a tükörben alighanem „önmagunkat”
ismernénk fel; persze, ha nem lennénk ennyire naivak, akkor megvizsgálhatnánk a
léleknek az intellektus tükrében megjelenő képét is, és ekkor már ezt tekinthetnénk
„önmagunknak”; még ideálisabb esetben azt is megérthetnénk, hogy ezek egyikével
sem vagyunk azonosak: megérthetnénk, hogy nem a mi létünk függ ezektől a
dolgoktól, hanem ezek léte függ tőlünk. A <i>Védanta </i>határozottan állítja,
hogy „én” esszenciámban éppen annyira, vagy éppen annyira nem vagyok érintve
mind e dolgok által, amennyire egy színdarab szerzőjét a színpadon játszó
szereplők szenvedése vagy öröme érinti, illetve nem érinti – ebben az esetben
az „élet” színpadáról van szó (más szavakkal arról a „mezőről” vagy „legelőről”,
amelyet megkülönböztetünk annak sasszemű felügyelőjétől, az Univerzális
Embertől). Az ember végső céljának egész problémaköre – a felszabadulásé, a
üdvösségé, vagyis a deifikációé – ennek megfelelően abban fejeződik ki, hogy „magunkat”
már nem „ebben az emberben” ismerjük fel, hanem az Univerzális Emberben, a <i>forma
humanitatisban, </i>aki független az idő minden rendjétől, s aki kezdet és vég
nélküli.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Képzeljük el, hogy a „mező” a világ egészét
magában foglaló tér vagy terület, a Néző – az Univerzális Ember – trónusa pedig
e tér közepén emelkedik, s így sasszeme mindenkor felöleli a mező teljességét
(egy bizonyos esemény megtörténte előtt éppúgy, mint azt követően), éspedig oly
módon, hogy az ő szempontjából minden esemény egyidejűleg megy végbe. Létünk
tudatosságát mezőbeli pozíciójából – ahol a játékok zajlanak – át kell
helyeznünk abba a toronyszerű épületbe, amelyben a Néző – akitől az egész világ
függ – mozdulatlanul foglal helyet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Gondoljuk el, hogy pillantásának egyenes vonalai,
amelyekkel a Néző minden egyes szereplőhöz kapcsolódik – és amelyek mentén
minden egyes szereplő felfelé (befelé) nézhet a Nézőre, ha megfigyelési erői
elég erősek –, egyfajta erővonalaknak tekinthetők, vagy olyan fonalaknak,
amelyekkel a bábmester saját kedve szerint mozgatja a bábukat (ebben az esetben
ő képviseli a közönség egészét). Minden egyes szereplő (bábu) meg van győződve
saját önálló egzisztenciájáról, és egynek tekinti magát aközül a sok bábu
közül, amelyekéit saját közvetlen környezetében lát, és amelyeket nevük,
megjelenésük és viselkedésük alapján különböztet meg. A Néző nem úgy látja és
nem is láthatja úgy a szereplőket, ahogy ők önmagukat tökéletlenül látják,
hanem létüket a maguk valóságában látja – azaz nemcsak mint egy lokális
pozíciója szerint tényleges valamit, hanem úgy, mint ami vizuális erővonala
mentén – amellyel a bábu hozzá<i> </i>kapcsolódik – minden egyes ponton
egyidejűleg van jelen, elsősorban pedig azon a ponton, ahol minden vonal
összefut, és ahol minden dolog léte egybeesik az önmagában való léttel. Itt a
bábu léte örök értelemként marad fenn az időtlen intellektusban – más néven a
Mennyei Napban, a fények Fényében, a Szellemben és az Igazságban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Most tegyük fel, hogy a Néző aludni tér; mikor
lecsukja szemeit, az univerzum eltűnik, és csak akkor jelenik meg ismét, amikor
szemeit újból kinyitja. A szemek kinyílását („Legyen világosság!”) a vallásban
a teremtés aktusának nevezik, de a metafizikában ezt megnyilvánulásnak,
megnyilatkozásnak vagy spirációnak hívják (ugyanis sugározni, megnyilvánítani
és fújni <i>in divinis </i>egy és ugyanaz a dolog); a szemek lecsukását a
vallásban a „világ végének” nevezik; a metafizikában ez elrejtést, elhallgatást
vagy despirációt jelent. Számunkra tehát létezik egyfajta váltakozás, egyfajta
evolúció és involúció. De a centrális Néző számára nem létezik az események
egymásutánisága. Állandóan éber és állandóan alszik; nem úgy, mint az a
tengerész, aki néha ül és gondolkozik, néha pedig nem gondolkozik. Nézőnk ül és
gondolkozik, és ugyanakkor nem gondolkozik – s mindezt egyetlen
örökjelen-pillanatban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Felvázoltunk egy képet a kozmoszról és a
felvigyázó „Szemről”. Csak azt nem mondtuk el, hogy a mezőt koncentrikus
kerítések osztják meg, amelyek rendesen – bár nem szükségképpen – huszonegy részre
tagolják a kozmoszt. A Szemlélő ily módon huszonegy egységnyi távolságra foglal
helyet a legkülső kerítéstől, amellyel jelenlegi környezetünket azonosíthatjuk.
Minden egyes játékos vagy földszinti néző szerepe azokra a lehetőségekre
korlátozódik, amelyeket a két kerítés közötti terület képvisel. Ott született
és ott is hal meg. Vizsgáljuk meg ezt a létezőt – „ezt és ezt az embert” – önmagában,
mint „eszes és halandó állatot”, azt, akiről Boethius azt mondja, hogy „ezt
ismerem, s ennek vallom magam”. „Ez és ez az ember” tisztában van azzal, hogy
nem áll módjában kedve szerint ide vagy oda utazgatni az időben, s tudja azt
is, hogy minden nappal öregebb és öregebb lesz, akár tetszik ez neki, akár nem.
Másrészről úgy véli, hogy egyéb vonatkozásokban azt teheti, amit akar, hacsak
környezete – például egy kőfal, egy rendőr vagy a kortárs <i>morál – </i>nem
hiúsítja meg szándékát. Ugyanakkor természetesen nem veszi észre, hogy az a
környezet, amelynek része, és amelyből nem vonhatja ki magát, kauzálisán
meghatározott környezet, és amit tesz, azt a már megtett dolgok miatt teszi.
Nem ismeri fel, hogy azért az, ami, és azért teszi azt, amit tesz, mert az
előtte élők azok voltak, akik voltak, és azt tették, amit tettek – bármiféle
megragadható kezdet nélkül. A szó egészen szorosan vett értelmében a
körülmények teremtménye, egy automata, akinek viselkedése előre látható és
teljesen megmagyarázható lenne a múltbeli okok adekvát ismerete révén,
amelyeket jelenleg a dolgok természete képvisel – beleértve önnön természetét
is. Ez a <i>karma </i>jól ismert doktrínája, az inherens végzet tana, amelyet a
<i>Bhagavad-Gíta </i>(XVIII. 60) a következőképpen fejt ki: „Köt téged saját
kötelességed <i>(karma), </i>amely saját természetednek szülötte, s amit
eltévelyedésből nem kívánsz megtenni, azt akarva-akaratlanul véghez kell
vinned.” „Ez és ez az ember” nem több mint egy kapocs abban az oksági
láncolatban, amelynek sem az elejét, sem a végét nem tudjuk elgondolni. S azzal
szemben, amit most elmondtunk, még a legradikálisabb deterministának sem
lehetnek kifogásai. A metafizikus azonban – aki a deterministával ellentétben
nem „semmitöbbista” <i>(nastika) – </i>ezen a szinten csupán arra mutat rá,
hogy csak az élet működését, fennmaradásának módját lehet ily módon kauzálisán
magyarázni, s hogy egy oksági láncolat léte feltételezi e létezés logikailag
megelőző lehetőségét – más szavakkal egy olyan első okot feltételez, amelyet
sem a tér, sem az idő vonatkozásában nem lehet a közbülső okok közé sorolni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPJtBVSfdxIj8UcBzqHyAItHqDpYkiBqou2WI0x7f8z-OxLLY2TsDD3_Md5yitJY7PyWTSgasrqmeT6LNN_XwAWYOGZv2UGzy6TgCbj1WQKhAemSVUA79hNDEBU0XTRXv9XovJGAZtupg/s1600/a33f88151b600d13d2bb2dbf41654489.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="221" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPJtBVSfdxIj8UcBzqHyAItHqDpYkiBqou2WI0x7f8z-OxLLY2TsDD3_Md5yitJY7PyWTSgasrqmeT6LNN_XwAWYOGZv2UGzy6TgCbj1WQKhAemSVUA79hNDEBU0XTRXv9XovJGAZtupg/s320/a33f88151b600d13d2bb2dbf41654489.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Térjünk vissza automatánkhoz: Nézzük meg mi
történik annak halálakor. Az összetett létező feloszlik a kozmoszban; semmi
nincs, ami továbbélhetne „ennek és ennek a létezőnek” tudatosságaként. A
pszichofizikai entitás összetevői felbomlanak, és egyfajta hátrahagyott
részként másokba épülnek bele. Ez tulajdonképpen egy olyan folyamat, amely „ennek
és ennek az embernek” az életében szakadatlanul zajlik, s ezt a folyamatot
legtisztábban a szaporodásban ragadhatjuk meg, amelyet az indiai tradícióban
gyakran az „apa fiában és fiaként történő újraszületéseként” értelmeznek. „Ez
és ez az ember” közvetlen és közvetett leszármazottjaiban él. Ez az úgynevezett
„reinkarnáció” indiai doktrínája, és ez pontos megfelelője a metaszomatózis és
metempszichózis görög tanításának; ez az Ádámban való preegzisztenciánk „testi
szubsztancia és szeminális hatóerő szerinti” keresztény tanítása; ez az „ősök
visszatérő jelleméről” szóló modern tanítás. Csak a pszichofizikai sajátosságok
átadásának ténye teheti érthetővé azt, amit a vallásban eredendő bűnünk, a
metafizikában pedig tudatlanságunk öröklésének neveznek – azt, amit a filozófus
a szubjektum és objektum értelmében felfogott megismerés velünk született
képességének nevez. Az isteni gondviselés csakis akkor válik érthetővé és
értelmezhetővé, ha meggyőződtünk arról, hogy semmi nem történik véletlenül.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Kell-e említenem, hogy ez nem a reinkarnáció
tana? Kell-e mondanom, hogy a reinkarnáció doktrínáját – amely szerint annak az
embernek a valódi lénye és személye, aki egyszer a Földön élt, és aki már
elhunyt, egy másik földi anyában születik újjá – soha nem tanították Indiában,
még a buddhizmusban sem – mint ahogyan a neoplatonizmusban vagy bármely más
ortodox tradícióban. A <i>Brahmanákban – </i>akárcsak az Ótestamentum-ban – határozottan
azt állítják, hogy azok, akik egyszer már elhagyták a világot, mindörökre
eltávoztak, és az élők között többé nem jelennek meg. Indiai szempontból – akárcsak
platonikus szempontból – minden változás halál. Naponta és óránként
újjászületünk és meghalunk, és a halál – „amikor eljön az idő” – csupán ez
utóbbinak egy speciális esetét képezi. Nem azt mondom, hogy a reinkarnációba
vetett hit soha nem bukkant fel Indiában. Azt állítom, hogy egy ilyen hit csak
a szövegek szimbolikus nyelvének populáris félreértelmezéséből következhetett;
hogy a modern tudósok és teozófusok hite a szövegek egyformán naiv és
tájékozatlan értelmezéséből fakad. Ha azt kérdené valaki, miként merülhetett
fel egy ilyen tévedés, akkor arra kérném, vizsgálja meg Szent Ágoston és
Aquinói Szent Tamás következő állításait: Ádámban voltunk „testi szubsztancia
és szeminális hatóerő szerint”; „az emberi test előző cselekedeteinek kauzális
potenciáiban preegzisztált”, „Isten nemcsak közvetlenül irányítja a világot,
hanem a közbülső okok révén is, és ha ez nem így lenne, akkor a világ meg lenne
fosztva a kauzalitás tökéletességétől”; „Mint ahogy egy anya terhes meg nem
született gyermekével, úgy a világ maga is terhes a meg nem született dolgok
okaival”; „A Sors magukban a teremtett okokban rejlik”. Ha ezeket a szövegeket
az <i>Upanisadokból </i>vagy a buddhizmusból vettük volna, akkor vajon a <i>karma
</i>doktrínáján túl – amely egyébként e szövegekben ténylegesen megtalálható – még
a reinkarnáció tanát is ki lehetne hámozni belőlük?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Reinkarnáció alatt az elhunyt voltaképpeni
lényének és személyének e világon történő újraszületését szokták érteni.
Határozottan kimondjuk, hogy ez nélkülöz minden teljes és elégséges metafizikai
megalapozottságot. A legfőbb szempont a következő: Amennyiben a kozmosz a
lehetőségek meghatározatlan tartományát öleli fel, mely lehetőségek mindegyikének
egy hasonlóképpen meghatározatlan időtartamon belül kell megvalósulnia, a
jelenlegi univerzum akkor futja ki magát, amikor minden potencialitása
aktualizálódik – mint ahogy az emberélet is akkor zárul le, amikor minden
lehetősége kimerül. Ha egy relatív örökkévalóság véget ér, éppúgy nem marad
helye az események bármiféle ismétlődésének, mint a múltbeli feltételek
visszatérésének. Az időbeli szukcesszió a különböző dolgok szukcesszióját vonja
maga után. A történelem típusokban ismétli meg önmagát, s nem részleteiben.
Beszélhetünk a „gének vándorlásáról”, sőt újraszületésnek is hívhatjuk ezt, de „ennek
és ennek az embernek” egy efféle reinkarnációját meg kell különböztetnünk „ezen
és ezen ember” valódi személyének „transzmigrációjától”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ilyen az élete és ilyen a halála az eszes és
halandó állatnak, „ennek és ennek az embernek”. De amikor Boethius megvallja,
hogy ő nem más, mint ez az állat, a Bölcsesség arra figyelmezteti, hogy ez az
ember – „ez és ez” – elfelejtette, hogy ki is valójában. Ezen a ponton hagyjuk
el a „semmitöbbista”, másképpen a „materialista” és a „szentimentalista”
társaságát (azért teszem idézőjelbe ezt a két szót, mert az „anyag” az „érzékelés”
tárgya). Ne feledkezzünk meg az embernek, mint „testből, lélekből és szellemből
állónak” keresztény meghatározásáról. A <i>Vedánta azt </i>állítja, hogy az
embernek egyedül spirituális lénye valóságos, és hogy ez a lénye nem „ebben és
ebben az emberben” van, nem része ennek az embernek, csupán visszatükröződik
benne. Más szavakkal azt állítja, hogy ez a lény nem azon a mezőn található,
ami „ezen és ezen ember” síkjának felel meg, s nem korlátozódik erre a
területre, hanem ebből a mezőből a középpont irányában emelkedik ki,
függetlenül azoktól a kerítésektől, amelyeket áthat. Tehát az, ami a halál pillanatában
történik, mindenekelőtt és felett „ennek és ennek az embernek” a felbomlása, a
szellem visszahúzódása abból a fenomenális hordozóból, amelynek korábban „életét”
adta. Ennek megfelelően a legnagyobb pontossággal beszélünk akkor, amikor a
halálra mint a „szellem visszaadására”, vagy „ezen és ezen ember” lelkének „kilehelésére”
utalunk. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy ez a „szellem” [lélek] nem a
spiritiszták szelleme, nem egy „továbbélő személyiség”, hanem egy tisztán
intellektuális princípium, mely ugyanabból a rendből való, amelyből az ideák is;
a lélek, melyet az ember „kilehel”, abban az értelemben szellem, amelyben a
Szentlélek is <i>Sanctus Spiritus. </i>A halál pillanatában tehát a por
visszatér a földbe, a szellem pedig visszatér forrásához, Istenhez.</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUb0mGZorLekeoHRVPo1KaFBymCbcMEOZ3FlfJ0ne1r9qnhHqu_7187tCTNbPt5l4ujMc-PImDPoZnc2ZJrUR8nOOd9fX7Td5gaSKCOAL1_Yg56BzZ0-LBn4A0rhpJ4kaUzbOgc31gcmM/s1600/eckhart.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUb0mGZorLekeoHRVPo1KaFBymCbcMEOZ3FlfJ0ne1r9qnhHqu_7187tCTNbPt5l4ujMc-PImDPoZnc2ZJrUR8nOOd9fX7Td5gaSKCOAL1_Yg56BzZ0-LBn4A0rhpJ4kaUzbOgc31gcmM/s320/eckhart.jpg" width="298" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ebből következik, hogy „ennek és ennek az
embernek” a halála két lehetőséget hordoz, amelyet nagyjából a jól ismert „megmenti”
vagy „elveszíti” kifejezések foglalnak magukban. „Ezen és ezen ember” létének
tudatossága vagy én-központú volt, s akkor ezzel együtt kell elpusztulnia, vagy
a szellemben volt a középpontja, és akkor ezzel együtt távozik. A szellem az – ahogy
azt a védikus szövegek kifejezik –, ami „fennmarad” a test és lélek
felbomlásakor. Már kezdjük látni, mi is értendő az „Ismerd meg önmagad” nagy
parancsolatán. Létünk tudatossága minél inkább szellem központú, annál inkább
elmondhatjuk, hogy a test felbomlását megelőzően „azzá váltunk, amik vagyunk”,
s hogy „felébredtünk”, és annál közelebb is lesz következő megjelenésünk vagy „újjászületésünk”
a mező középpontjához. Lényünk tudata a halál pillanatában nem távozik sehová,
ahol már ne lenne jelen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Később megvizsgáljuk majd annak a lénynek az
esetét, akinek tudatossága már a huszonegyedik kerítésünkön vagy vonatkoztatási
szintünkön túl is felébredt, és aki számára már csak egy huszonkettedik szakasz
megtétele marad hátra. Vizsgáljuk meg egyelőre csak az első lépést. Ha halálunk
előtt megtettük ezt a lépést, ha bizonyos mértékig „a szellemben” – s nemcsak
eszes állatokként – éltünk, akkor testünk feloszlásával a kozmoszban átkelünk
az első kerítésen vagy körvonalon, amely közöttünk és mindenek centrális
Nézője, a Mennyei Nap, a Szellem és Igazság között húzódik. Egy új környezetben
születünk újjá, ahol példának okáért még mindig elképzelhető egy időtartam, de
nem az idő múlásának jelenleg használt értelmében. Nem visszük magunkkal
pszichofizikai apparátusunk egyetlen olyan részét sem, amelyben egy szenzitív
memória rejlene. Csak az „intellektuális virtusok” élnek tovább. Ez nem egy „személyiség”
továbbélése (amit eltávozásunkkal, mint tulajdonunkat, örökségül hagyunk mások
számára), ez „egy bizonyos ember” voltaképpeni személyének megszakítás nélküli
léte, amelyet nem terhelnek többé „ennek és ennek az embernek” korábbi, durva
determinációi. Az átkelés lényünk tudatának megszakítása nélkül megy végbe.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ily módon – a halálok és születések egymásra
következése révén – minden kerítésen át lehet kelni. Az általunk követett
ösvény egy olyan spirituális sugár vagy rádiusz, amely összeköt bennünket a
középponti Nappal. Ez az egyetlen híd éri át az élet folyóját, mely elválasztja
az innenső partot a túlsótól. A „híd” szót szándékosan használom, mert ez az „út
olyan széles, mint a borotvapenge éle”, mint az <i>Avesta Cinvat </i>hídja,
mint a néprajzkutatók által is jól ismert „rettegés hídja”; e hídon, amely egy
messzire elnyúló, forrásával egylényegű fényhíd, csak a szoláris hős kelhet át.
A Véda ezt így fejezi ki: „ő maga a Híd” – amely leírás a keresztény „Én vagyok
az Út”-hoz kapcsolódik. Innen már sejthető, hogy ennek a hídnak a megjárása – melyet
a huszonegy körvonal szakaszonkénti metszéspontjaival definiáltunk – foglalja
magában azt, amit helyesen transzmigrációnak vagy progresszív regenerációnak
neveznek. Ennek az útnak minden egyes állomása egy korábbi „önmagam” halálát
jelenti, következésképp egy „másik emberként” történő azonnali „újraszületését”.
Itt kell megemlítenem, hogy ez a kifejtés elkerülhetetlenül szimplifikatív.
Tulajdonképpen két mozgásirányt lehet megkülönböztetni: egy körvonalak mentén
végbemenő kötött mozgást, és egy centripetális irányú szabad mozgást;
kifejtésre vár még, hogy eredőjüket csakis egy spirál révén lehet helyesen
értelmezni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">De eljött az idő, hogy leromboljuk a kozmoszról
alkotott képünk tér és időbeli materializmusát, hogy leromboljuk azt az
elképzelést, amely szerint az ember zarándokútja – úgymond – a kozmosz
perifériájáról annak középpontja és szíve felé vezet. A lénynek mindezek az
állapotai, „ennek és ennek az embernek” az egésze – amelyről azt gondoltuk,
hogy egymás fölé helyezett vonatkoztatási szintekként valósul meg – mibennünk
van, s arra vár, hogy felismerjük: minden halál és újraszületés
természetfeletti – azaz, nem a „Természet ellenében” megy végbe, hanem a lény
adott állapotának azon a partikuláris posszibilitásán kívül, amelyből a
transzmigráció vélhetőleg végbemegy. Semmilyen időbeli tényezőről nincs itt
szó. Minthogy az időbeli viszontagságok nem játszanak szerepet a szellem
életében, az út részleteiben és egészében is megtehető akár a természetes halál
beállta előtt, akár annak pillanatában vagy azt követően. A Néző felmagasló
épülete Isten Királysága, mely bennünk van, azaz a „szívben” (a szív az összes
keleti és ősi tradícióban nemcsak az akarat székhelye, hanem a tiszta
intellektusé is – az a hely, ahol az Ég és a Föld násza végbemegy), a Nézőt
magát csak itt láthatja meg a kontemplatív ember – akinek tekintete befelé
irányul, és aki visszafelé követheti a Fénysugár útját, amely a külső szemet
összeköti a belső Szemmel, az élet leheletét a Szellem viharos Szelével.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Most talán jobban képesek vagyunk megérteni
mindazt, amit a védikus rekviem szívbe markoló szavai jelentenek: „A Napot
szemed, a Vihart szellemed fogadja be”; és felismerjük e szavak megfelelőit
Krisztus szavaiban is: „Kezeidbe ajánlom lelkemet”; vagy Eckhart szavaiban: „Az
a Szem, amellyel Istent látom, ugyanaz a szem, amellyel Isten lát énbennem; az
én szemem és Isten szeme egy szem és egy látás és egy tudás és egy szeretet”;
vagy Szent Pál szavaiban: „...az egy szellem vele”. A tradicionális szövegek
élesen fogalmaznak. Az <i>Upanisadok</i>ban<i>
</i>találjuk például azt a kijelentést, hogy aki az istenségre mint
önmagától különböző dologra gondol, és azt ily módon tiszteli, az alig jobb egy
állatnál. Ezt a hozzáállást tükrözi a közismert mondás: „Ha Istent akarod
tisztelni, Istenné kell válnod”; s az „imádni szellemben és igazságban” szavak
jelentése is ugyanezt fejezi ki. Így ismét visszatérünk a nagy mondáshoz: „Az
vagy te”; most már pontosabb képünk van arról, hogy mi is legyen az az „Az”, bár
még mindig messze vagyunk tökéletes értésétől, mert egy utolsó lépés még mindig
hátravan. Most már láthatjuk, hogy a tradicionális tanítások (különbséget téve
a külső és a belső, az evilági és a túlvilági ember, az automata és a
halhatatlan szellem között), miközben elismerik, sőt ragaszkodnak ahhoz, hogy „ez
és ez az ember” nem más, mint egy láncszem egy végtelen oksági láncolatban,
ugyanolyan határozottan állítják azt is, hogy – függetlenedve az időtől – a
láncokat le lehet törni és a halált le lehet győzni, s hogy ez éppúgy
megtörténhet itt és most, mint a távozás pillanatában vagy a halált követően.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguiRACCA3JxKHrKC0Os551awVNBLNqdhw0VkqPcVkudi9bzi30YsrQyQwGv7g6Ayl9DlUUky2GHGl60w2JkMPBJoTlGPgvzk7fAp32s20Nve_jvflj734GwSnG66-YU-olcTa3hdn6U8U/s1600/Siva_statue_Bangalore.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguiRACCA3JxKHrKC0Os551awVNBLNqdhw0VkqPcVkudi9bzi30YsrQyQwGv7g6Ayl9DlUUky2GHGl60w2JkMPBJoTlGPgvzk7fAp32s20Nve_jvflj734GwSnG66-YU-olcTa3hdn6U8U/s320/Siva_statue_Bangalore.jpg" width="228" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Azonban még nem érkeztünk el oda, ami a
metafizika szempontjából az ember végső céljának tekinthető. Amikor az út
végéről beszéltünk, ez idáig csak a huszonegy korlát átlépésére és a Mennyei
Napnak, magának az Igazságnak a végső meglátására gondoltunk: arra, hogy
elérjük a Néző trónusát, s hogy a mennyekben szemtől szembe álljunk a
manifesztált Szemmel. Ez tulajdonképpen az ember végső céljának értelme a vallási
felfogás szerint. Ez a relatív örökkévalóság üdvössége, amely a „Fa tetején”, a
„kontingens lét Csúcsán érhető el”<sub>;</sub> s ez nem más, mint a mögöttünk
hagyott mező összes időbeli viszontagságától történő megszabadulás. Ez azonban
még mindig egy olyan menny, ahol minden egyes üdvözült individuum egy a sok
közül, és különbözik az emberek Napjától, magától a fények Fényétől (ezek
védikus és keresztény kifejezések); egy olyan menny, amely ugyan – a görög
Elíziumhoz hasonlóan – független az időtől, de nem tartam nélküli; pihenő, de
nem végső otthon (mivel nem ez volt végső forrásunk, amely az Istenség
nemlétében rejlett). Ami még előttünk áll, az az, hogy áthaladjunk a Napon és
elérjük az Atya empíreumi „otthonát”. „Senki sem juthat el másképp az Atyához,
csakis <i>általam.</i>”<i> </i>Áthaladtunk
az iniciáció és kontempláció nyitott kapuján, egy progresszív önmegsemmisítés
folyamatán keresztül eljutottunk lényünk legkülső udvarából a legbelsőbe, és
nem látjuk az út folytatását, bár tudjuk, hogy az Igazság eme képe mögött – amely
révén a megvilágosodást elértük – van valami, amelyhez semmi nem fogható, és
azt is tudjuk, hogy Istennek ezen arca mögött – amelyen keresztül ráragyog a
világra – van egy másik és sokkal szörnyűségesebb oldala is, amely nem veszi
figyelembe az embert, hanem teljesen öncélú: egy olyan aspektusa, amely semmit
nem ismer és semmit nem szeret önmagán kívül. Az Igazságról és Jóságról
alkotott elképzelésünk akadályoz meg bennünket abban, hogy meglássuk őt, aki
sem nem jó, sem nem igaz a mi felfogásunk szerint. Ez az egyetlen olyan út,
amely közvetlenül <i>átvezet </i>mindazon, amiről korábban úgy véltük, hogy már
elkezdtük érteni: Ha utunkat „önmagunknak” abban a képében ragadjuk meg,
amelyet még mindig foglalkoztat – bármilyen magasztos értelemben is – annak az
Igazságnak és Jóságnak az eszméje, amelyet <i>per excellentiam </i>„képzeltünk
el”, akkor azt egyszer s mindenkorra el kell vetnünk. „Sokkal fontosabb, hogy a
lélek Istent veszítse el, mint a teremtményeket… A lélek akkor imádja Istent a
legjobban, amikor Isten magára hagyja őt… Marad a lélekben valami, ami Istenben
nincs jelen… Haljon meg az isteni természet által meghatározott összes
tevékenység számára, ha be akar lépni az isteni természetbe, ahol Isten
teljesen üres… A lélek elveszíti önmagát, és saját útját járva nem keresi
Istent többé” (Eckhart). Más szavakkal: nemcsak akkor kell egynek lennünk a
Nézővel, amikor szemei nyitva vannak, hanem akkor is, amikor zárva találjuk
őket. Ha nem így teszünk, mi lesz belőlünk, amikor alszik? Mindazt, amit az affirmatív
teológiából megtanultunk, ki kell egészítenie és be kell teljesítenie egy
Nemtudásnak, a keresztény teológusok <i>Docta Ignorantiájának, </i>Eckhart <i>Agnosiájának</i>.
Emiatt ragaszkodnak az olyan emberek, mint <i>Sankara vagy </i>Dionüsziosz
annyira a <i>via remotionishoz</i>, és nem azért, mintha az Igazság vagy Jóság
pozitív felfogása nem lett volna oly kedves számukra, mint nekünk. <i>Sankara </i>személyes
praxisát valójában devocionálisnak tartják – miközben bocsánatért könyörgött
amiatt, mert Istent, akinek nincs neve, név szerint imádta. Az ilyen emberek
számára szó szerint semmi nem volt oly kedves, amit ne lettek volna készek
otthagyni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Fogalmazzuk meg először a keresztény tanítást,
hogy jobban megérthessük az indiait. Ezek Krisztus szavai: „Én vagyok a kapu.
Aki rajtam keresztül lép be, üdvözül, és ki-bejár.” Nem elég elérni a kaput; be
is kell, hogy engedjenek. De a belépésnek ára van. „Az, aki meg akarja<i> </i>menteni
a lelkét, elveszíti azt.” Az ember két énje, az indiai szövegek két <i>átman</i>ja<i> </i>közül annak az önmagamnak,
amelyet név szerint „ennek és ennek az embernek” ismertem, halálra kell adnia
önmagát, hogy másik önmagam minden nyűgtől megszabadulhasson – hogy „olyan
szabad legyen, mint az Istenség saját nemlétében”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A védikus szövegekben is az emberek Napját, a
fények Fényét nevezik a világok bejáratának és a kapu őrzőjének. Aki ilyen
messze jutott, azt próbára teszik. Elsőként közlik vele, hogy jó és rossz
cselekedeteinek mérlegelését követően léphet csak be. Ha igazi értőről van szó,
akkor így válaszol: „Ezt nem kérheted tőlem, hiszen tudod, hogy »én« bármit is
tettem, azt nem »én« tettem, hanem te.” S ez az Igazság; és a Kapu őrzőjének,
aki maga az Igazság, nem áll hatalmában önmagát visszautasítani. Vagy esetleg
azt is megkérdezhetik tőle: „Ki vagy?” Ha saját vagy családi nevével válaszol,
akkor szó szerint elhurcolják az idő ügynökei; de ha azt válaszolja, hogy „A
Fény vagyok, tenmagad, és ekképp jöttem hozzád”, a Kapus üdvözlő szavai
fogadják: „Aki te vagy, az vagyok én, és aki én vagyok, az vagy te, lépj be.”
Világosan kell látni azt, hogy Istenhez nem térhet vissza, aki még mindig
valaki, mert ahogy szövegeink rámutatnak: „Sehonnan sem eredt és senkivé nem
vált.”</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Eckhart is hasonlóképpen a <i>Logos</i>ra<i> </i>alapozza szavait: „Ha az
ember nem gyűlöli apját és anyját, … mi több, önnön lelkét, nem lehet
tanítványommá”, és „mindaddig, amíg tudod, hogy ki volt apád és anyád az
időben, még nem haltál igazi halált”; Rumi pedig, aki Eckhart egyenrangú
muzulmán társa, ezeket a szavakat tulajdonítja a Kapu őrzőjének: „Ha bárki
belép, s azt mondja, hogy »Ez és ez vagyok«, azt arcul vágom.” Tulajdonképpen
nem is ajánlhatnánk jobb meghatározását a védikus szövegeknek, mint amit Szent
Pál adott: „Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál
élesebb, behatol a lélek és szellem gyökeréig”: <i>„Quid est ergo, quod debet
homo intquirere in bac vita? Hoc est ut sciat ipsum.” </i>„Si <i>ignoras te,
egredere!”</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;"><br /></span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Az utolsó és legnehezebb probléma akkor merül
fel, amikor rákérdezünk: Melyik az a létállapot, amely ily módon megszabadult
önmagától és visszatért forrásához? Több, mint nyilvánvaló, hogy egy
pszichológiai magyarázat szóba sem jöhet. Tulajdonképpen ezen a ponton
vallhatjuk meg leginkább a szövegekkel együtt, hogy „Az, aki a legbiztosabb
abban, hogy ért, kétségkívül félreért”. Ami elmondható a <i>Brahmanról – </i>hogy
„ő van, s hogy éppen ezért ő az egyetlen, aki megragadható” –, ez elmondható
arról is, aki <i>Brahmanná </i>vált. Az ilyen emberről nem lehet megmondani,
hogy <i>mi, </i>mivel sem-”mi”. Az a lény, aki „ebben az életben felszabadult”
(mint Rumi „sétáló halottja”), a „világban van, de nem a világból való”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A kérdést úgy is megközelíthetjük, ha
megvizsgáljuk, milyen szavakkal illetik a Beteljesültet. Vagy a Nap Sugarainak,
vagy a Szellem Fuvallatának, vagy a Tetszése Szerinti Mozgónak nevezik őt.
Mondják, hogy a Beteljesültek képesek a megnyilvánult világokban való
megtestesülésre is: vagyis akár mozognak, akár nyugalomban vannak, részt
vesznek a Szellem életében. Olyan Szellem ez, amely ott fúj, ahol akar.
Mindezek a kifejezések Krisztus szavaihoz – „ki-bejár és legelőt talál” – kapcsolódnak.
Vagy összefüggésbe hozhatjuk ezt a sakkjáték gyalogjával. Amikor a gyalog
átjutott a táblán, átalakul: vezérré válik és Tetszése szerinti Mozgóvá lesz
még a köznyelvben is. A halott korábbi önmagához képest, nem kötődik többé
részleges mozgásformákhoz és helyzetekhez, s átalakulásától fogva szabadon
ki-bejár. Ennek az akaratlagos mozgásnak a szabadsága a Beteljesült állapotának
egy másik aspektusa, de még így is túl van azoknak a felfogóképességén, akik
még csupán gyalogok. Ugyancsak megfigyelhető, hogy az egykori gyalog – aki
korábbi útjai során mindig ki volt téve a halál veszélyének – átalakulása után
szabadon dönthet, hogy feláldozza-e magát, vagy elmenekül a veszély elől.
Szigorúan indiai fogalmakkal élve korábbi mozgása átkelés, az újjászületése
utáni mozgás pedig alászállás volt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A „megsemmisülés” kérdése, amelyen a nyugati
tudósok olyannyit vitatkoztak, fel sem merül. E kifejezésnek nincs értelme a
metafizikában, amely csupán a váltakozás és az azonosság, a sokféleség és az
egység kettőzetlenségét ismeri. Az, ami egy individuális megnyilvánulás örök
értelme, ideája vagy neve volt, mint olyan soha nem szűnhet meg; az
örökkévalóság tartalma megváltoztathatatlan. A <i>Bhagavad-Gíta </i>ezt a
következőképpen fejezi ki: „Soha nem volt idő, hogy én ne lettem volna, vagy
te.”</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Az „Az” és a „te” azonosságként megnyilvánuló
kapcsolata az „Az vagy te” <i>logos</i>ban a <i>Vedantá</i>ban<i> </i>„a Nap Sugaraként” (mely
származásra utal) jelenik meg, vagy a <i>bhédabhéda </i>kifejezésben (melynek a
szó szerinti jelentése: „különbségtétel nélküli megkülönböztetés”). A
kapcsolatot azoknak a szerelmeseknek a viszonya fejezi ki, akik oly szorosan
fonódnak össze, hogy többé már nem is létezik náluk az „én vagy te” tudata; s
ugyanezt fejezi ki egy ezzel egyenértékű <i>Vaisnava </i>megállapítás is: „mindegyikük
mindkettő”. Ez látható Platónnál is a külső és belső ember egyesítésének
gondolatában, a Krisztus misztikus testében történő részesülés keresztény
tanításában, a Szent Pál-i „aki az Úrhoz csatlakozik, az egy szellem vele”
megállapításban, és Eckhart csodálatra méltó kifejezésében: „fuzionált, de nem
konfundált”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Igyekeztem világossá tenni, hogy <i>Sankara </i>úgynevezett
„filozófiája” nem „oknyomozás”, hanem „kifejtés”; a végső Igazság – a védantisták
vagy bármely tradicionalista számára – nem olyasmi, amelyet fel kellene
fedezni, hanem valami olyan, amelynek megértése arra az Akárkire marad, akinek
önmaga érdekében kell elvégezni a művet. Ennek megfelelően próbáltam
elmagyarázni, hogy mit is értett <i>Sankara </i>az olyan szövegekben, mint az <i>Atharva-Veda
</i>X.8.44.: „Semminek nincs híján, kontemplatív, halhatatlan, önmagában
gyökerező, kvintesszenciális, semmiben nem szenved szükséget. Aki ismeri e
változatlan, időtlen és örökifjú Szellemet, az igazán ismeri ön-Magát, és nem
fél meghalni.”</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: inherit;">Fordította: Péter
László<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: inherit;">Megjelent: Arkhé I.</span></span></i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-78886935329597076862016-10-19T12:03:00.000+02:002016-10-19T13:58:51.329+02:00Martin Lings: Shakespeare és a spiritualitás (videó)<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Martin Lings beszél Shakespeare műveinek szellemi vonatkozásairól, melyről egy híres, magyar nyelven is megjelent könyvet is írt Shakespeare titka címmel.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/OSot51Ayqak/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/OSot51Ayqak?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/pK4fu4B8Y7I/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/pK4fu4B8Y7I?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/RuzaZWLCZ6k/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/RuzaZWLCZ6k?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/O7t8tKrxUuc/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/O7t8tKrxUuc?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-9984871932615702312016-10-19T11:54:00.001+02:002016-10-19T13:59:05.026+02:00Martin Lings: Guénon és Schuon munkásságáról (videó)<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Fiatalkoromban nem tudtam mit kezdeni a vallással, nem tudtam megfelelően megragadni őket, nem kaptam kielégítő ismereteket vele kapcsolatban. Aztán találkoztam Guénon műveivel...</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/x1xpDBUl_Y0/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/x1xpDBUl_Y0?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-92219603971132758202016-10-19T11:39:00.000+02:002016-10-19T13:59:22.020+02:00Seyyed Hossein Nasr előadása a tradícióról (videó)<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Seyyed Hossein Nasr előadása a tradícióról, szentségről, a vallásokról. A hagyomány tisztelete szerinte nem múlt iránti nosztalgiát jelent, hanem a szentség jelenlének igenlését, aminek átadása a tradicionális formákon keresztül mehet végbe.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/20nuTITfhko/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/20nuTITfhko?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-79469104576371851922016-10-19T11:10:00.000+02:002016-10-19T11:21:33.821+02:00Interjú Frithjof Schuonnal (videó)<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
A videó a kilencvenes évek elején készült beszélgetésekből áll, melyekben Frithjof Schuon a vallásról, a tradíciókról és azok lényegét képező metafizikáról, valamint az ember voltaképpeni természetéről és céljáról beszél. A videó angol nyelvű, a jelenetek pedig a róla készült filmből valóak.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/F9T90GWfk40/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/F9T90GWfk40?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-89505183630742648282016-10-18T11:45:00.000+02:002016-10-19T10:58:51.129+02:00Interjú Julius Evolával (videó)<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Interjú a 73 éves Julius Evolával (1971), aki a beszélgetés során életművét összegzi, és azokat a metafizikai alapelveket ismerteti, amelyekből mindez táplálkozott. Az interjú francia nyelvű, és angol felirat van hozzá.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/QiCtdi5nCoA/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/QiCtdi5nCoA?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-10277418755009592792016-10-18T10:45:00.001+02:002016-10-18T11:11:12.493+02:00René Guénon: A szív és a világtojás<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A barlang szimbolikájának különféle aspektusairól
tett <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2016/10/rene-guenon-sziv-es-barlang.html" target="_blank">megfigyeléseink</a> után még egy fontos dologról kell beszélnünk, ez pedig ennek
a szimbólumnak a világtojással való kapcsolata. Ám ahhoz, hogy ezt teljességében
tisztázhassuk, és hogy még közvetlenebbül kötődjék az eddig elhangzottakhoz, először
is a szív és a világtojás szimbolikus kapcsolatáról kell szót ejtenünk. Ez első
pillantásra – mely a szív és a tojás között talán csak bizonyos formabeli hasonlatosságot
vesz észre – meglepőnek tűnhet; ám egy ilyen hasonlatosságnak egy ezt megalapozó
mélyebb kapcsolat nélkül önmagában nem lehet valódi jelentősége. Azt, hogy igenis
van kapcsolat, az mutatja, hogy az <i>omphalosz</i><span class="apple-converted-space"> </span>és a<span class="apple-converted-space"> </span><i>baetyl</i><span class="apple-converted-space"> </span>– amelyek kétségbevonhatatlanul centrumszimbólumok
– gyakran tojás alakúak, ilyen volt például a delhpoi<span class="apple-converted-space"> </span><i>omphalosz</i>; [1]<span class="apple-converted-space"> </span>és ez az a forma, amiről most magyarázattal
kell szolgálnunk.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTVM8Mm4FYAR6i2E-uR3caTzzVDajkcRyqLk4UgtLidisbbvbFxis3uBAgV_F4CH-ekeEWNfq85XrK3K8cI5ls1_stA3bUVye1GEuez96GdV2ZnDQxswulp5y6F2Ry0nFPqNLigxbglzM/s1600/worldegg.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTVM8Mm4FYAR6i2E-uR3caTzzVDajkcRyqLk4UgtLidisbbvbFxis3uBAgV_F4CH-ekeEWNfq85XrK3K8cI5ls1_stA3bUVye1GEuez96GdV2ZnDQxswulp5y6F2Ry0nFPqNLigxbglzM/s320/worldegg.jpg" width="320" /></a></div>
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk,
hogy a világtojás nem a teljes megnyilvánultság állapotában lévő kozmosz megjelenítése,
hanem azé, amelyből a kozmosz kibontakozása beteljesedik; és ha ezt a kibontakozást
úgy ábrázoljuk, mint a kezdőpontjából minden irányban végbemenő expanziót, akkor
ennek a pontnak magával a centrummal kell egybeesnie, így a világtojás a kozmosszal
való relációban tényleg centrális. [2]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">A
bibliai Földi Paradicsom, amely szintén a „világ centruma”, olyan kör alakú terület,
amely egyaránt a tojás alak és a szférikus forma horizontális metszeteként fogható
fel. Tegyük hozzá, hogy valójában a két forma különbsége lényegileg abban áll, hogy
a centrumától minden irányban egyenlőképpen kiterjedő gömb forma az igazi primordiális
forma, míg a tojásé annak az állapotnak felel meg, amely már differenciált, és az
előzőből egyfajta polarizáció vagy a centrum tagolódása révén származik. [3]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">Sőt mi több, a polarizációról elmondható, hogy
akkor megy végbe, amint a szféra egy meghatározott tengely körül körbefordult, hiszen
ettől a pillanattól kezdve a tér irányai többé nem egyöntetűen ugyanazt a szerepet
játsszák: és pontosan ez jelzi sorrendben a szféra és a tojás szimbolizálta kozmológiai
folyamat eme két egymást követő fázisának egyikből a másikba való átmenetét.
[4]</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuWDc-LHRanNcTChtQD2i-yHZoBG4CzL6Z7evxJDyhv-kueuFp9MIqcz0umQT9NzU5ZU-cVXWGiukT_FIpPFPd0ZmEhbuiA5piL3RDmt6q0w3bWcaJe_r-FoIQ7DV_jRp9N4lCul9WCeA/s1600/1300784181-oex2m5l3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuWDc-LHRanNcTChtQD2i-yHZoBG4CzL6Z7evxJDyhv-kueuFp9MIqcz0umQT9NzU5ZU-cVXWGiukT_FIpPFPd0ZmEhbuiA5piL3RDmt6q0w3bWcaJe_r-FoIQ7DV_jRp9N4lCul9WCeA/s320/1300784181-oex2m5l3.jpg" width="320" /></a></div>
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Már csak arra kell rámutatnunk, hogy mint azt
fentebb mondottuk, ami a világtojásban foglaltatik, tényleg azonos azzal, ami szimbolikusan
a szívben is foglaltatik, és a barlangban is, amennyiben az a szív ekvivalense.
A kérdéses tartalom a spirituális „mag”, amelyet a hindu tradíció a makrokozmikus
rendben</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">hiraņyagarbhá</i><span style="font-family: inherit;">nak, szó szerint
‚arany embriónak’ nevez. [5]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">E mag valóban
a primordiális</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">avatāra</i><span style="font-family: inherit;">, [6]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">és láttuk, hogy az</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">avatāra</i><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">születési helyét, illetve ami ennek mikrokozmikus
szempontból megfelel, pontosan a szív vagy a barlang reprezentálja. Azzal az ellenvetéssel
lehet élni, hogy az általunk idézett szövegben, [7]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">és sok más esetben is, az</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">avatārá</i><span style="font-family: inherit;">t kifejezetten</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">Agni</i><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">jelöli, miközben azt mondják, hogy a világtojás
Brahmát [*] burkolja körül (éppen ezért hívják</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">Brahmaņdá</i><span style="font-family: inherit;">nak), hogy onnan</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">hiraņyagarbha</i><span style="font-family: inherit;">ként szülessék meg. Ám eltekintve
attól, hogy a különféle nevek valójában csak különféle isteni attribútumokat jelölnek,
amelyek – lévén távolról sem különálló entitások – szükségszerűen mindig összefüggnek
egymással, különösképpen itt kell megjegyeznünk, hogy – mivel az aranyat „ásványi
fémnek” és a „fémek napjának tekintik” – a </span><i style="font-family: inherit;">hiraņyagarbhá</i><span style="font-family: inherit;">t éppen neve okán
definiáljuk tüzes princípiumként, és ezért centrális pozíciójával egyetemben szimbolikusan
a Naphoz hasonlít, amely ráadásul minden tradícióban a „világ szívének” egyik megjelenítése.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieOqBa4lR5W256W8s8_YIOAKSlv_VaWYGi5zhg6LMHwlpCO0CAKxQyx0sbgtILPsf7FXLfexfDp2CMBsmHbTB8lqlPEsQ_avbyYI2PhoVTTdWEFLamfEiVBXr7Sq3ps2Z1cvWgi3wuGmE/s1600/img_0852.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieOqBa4lR5W256W8s8_YIOAKSlv_VaWYGi5zhg6LMHwlpCO0CAKxQyx0sbgtILPsf7FXLfexfDp2CMBsmHbTB8lqlPEsQ_avbyYI2PhoVTTdWEFLamfEiVBXr7Sq3ps2Z1cvWgi3wuGmE/s320/img_0852.jpg" width="240" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<o:p><span style="font-family: inherit;"><br /></span></o:p></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ahhoz, hogy most áttérjünk a mikrokozmikus alkalmazásra,
csak azt az analógiát kell felidéznünk, amely a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">piņda</i><span style="font-family: inherit;">, az individuális létező szubtilis
embriója és a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">Brahmaņda </i><span style="font-family: inherit;">vagy „világtojás”
között áll fenn; [8]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">és amennyiben a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">piņda</i><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">a létező állandó és elpusztíthatatlan magja,
úgy a „halhatatlanság magjával” is azonos, amit a héber és tradícióban</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">luz</i><span style="font-family: inherit;">nak neveznek. [9]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">Igaz ugyan, hogy a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">luz</i><span style="font-family: inherit;">t általában nem úgy említik, mint
ami a szívben helyezkedik el, vagy legalábbis a szív csak egy azon különböző helyek
között, amelyekhez a testi organizmussal megfelelésben köthető, s nem ezen előfordulása
az, amely leggyakrabban felmerül: ám mindazonáltal az elhangzottak fényében ezek
egyikeként joggal társítható a szívhez, mégpedig pontosan akkor, amikor ennek el
kell következnie, azaz, amikor a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">luz</i><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">közvetlen kapcsolatban van a „második születéssel”.
Valójában ezek a helymegjelölések, amelyek a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">cakrá</i><span style="font-family: inherit;">k
hindu doktrínájával is összefüggenek, az emberi lény állapotainak sokaságára vagy
spirituális kibontakozásának fázisaira utalnak: a gerincoszlop aljánál van az „álom”
állapota, ahol a közönséges emberben a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">luz</i><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">található; [10]</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">amikor a</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><i style="font-family: inherit;">luz</i><span class="apple-converted-space" style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">a szívben van, ez „kicsírázásának” kezdeti szakasza,
amely a „második születés”; amikor a „harmadik szemnél”, akkor peidg az emberi állapot
betelesedettsége, a „primordiális állapotba” való reintegráció eléretett. Végül,
amikor a fejtetőnél van, az a szupraindividuális állapotokba való átmenetet jelöli;
és ismét csak ezen különböző állapotok tökéletes korrespondenciáját találjuk, amikor
a beavatási barlang szimbolizmusához visszatérünk. [11]</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuQqKYOnGJ-YvdEMQXW1X1bpQ3WhAsYhXU-8S1aX9RKw4bkuNUMBYnn4JL6vwkFFNYsOkVoElkIXRlUG07dix-2NHnxlr-FEMp8EAVSOGiIuiU-1ABFOu5EXNkTz3KME9eFxzgqSjWWxY/s1600/Orphic-egg.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuQqKYOnGJ-YvdEMQXW1X1bpQ3WhAsYhXU-8S1aX9RKw4bkuNUMBYnn4JL6vwkFFNYsOkVoElkIXRlUG07dix-2NHnxlr-FEMp8EAVSOGiIuiU-1ABFOu5EXNkTz3KME9eFxzgqSjWWxY/s320/Orphic-egg.png" width="261" /></a></div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">JEGYZETEK</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[1]<span class="apple-converted-space"> </span>E
szimbólumokat főként<span class="apple-converted-space"> </span><a href="http://turiya.vidya.hu/konyvtar/tradicio/guenon/vilagkir/index.html" target="_blank"><i>A Világkirály</i>ban</a>
vizsgáltuk. Ott is megjegyeztük, hogy más esetekben kúp alakot vesznek fel, amely
közvetlenül kapcsolódik a hegy-szimbólumhoz, tehát itt is azt a két komplementer
ábrázolást találjuk, amelyet ebben a kontextusban említettünk.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[2]<span class="apple-converted-space"> </span>A
gyümölcs-szimbólum jelentése ebben az összefüggésben is ugyanaz, mint a tojásé.
E tanulmányok folytatásában kétségtelenül visszatérünk majd ehhez a ponthoz; azt
már itt megjegyezzük, hogy e szimbólum ráadásul nyilvánvaló kapcsolatban áll a kert-szimbólummal,
és ezáltal a Földi Paradicsommal.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[3]<span class="apple-converted-space"> </span>Így
a tiszta geometriában a kör egyetlen középpontja megosztódva létrehozza az ellipszis
két fókuszát. Ugyanezt a szétválást ismétli igen világosan a távol-keleti<span class="apple-converted-space"> </span><i>jin-jang</i><span class="apple-converted-space"> </span>szimbólum is, amely maga is kapcsolatban áll
a világtojással.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[4]<span class="apple-converted-space"> </span>Ami
a szférikus formát illeti, hadd mutassunk rá arra is, hogy az iszlám tradícióban
a tiszta primordiális fény szférája a<span class="apple-converted-space"> </span><i>Rūh
muhammadiyyah</i>, amely szintén a „világ szíve”; és az egész kozmoszt e szféra,
amely a<span class="apple-converted-space"> </span><i>par excellence barzakh</i><span class="apple-converted-space"> </span>„lüktetései” keltik életre (erről a témáról
lásd Titus Burckhardt:<span class="apple-converted-space"> </span><i>Mirror of the
Intellect</i>, 193–199. o.).</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[5]<span class="apple-converted-space"> </span>Ld.<span class="apple-converted-space"> </span><i>Az ember sorsa a Vedānta szerint</i>, 13.
fej.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[6]<span class="apple-converted-space"> </span>Ezzel
kapcsolatos, hogy a különböző Szentírás-szövegek Krisztust magnak nevezik, és erről
talán más alkalommal majd újra beszélünk.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[7]<span class="apple-converted-space"> </span><i>Kaţha
upanişad</i>, I. 14.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[*]<span class="apple-converted-space"> </span>[Vegyük
észre a<span class="apple-converted-space"> </span><i>Brahma</i><span class="apple-converted-space"> </span>és a<span class="apple-converted-space"> </span><i>Brahmā</i><span class="apple-converted-space"> </span>szavak különbségét.<span class="apple-converted-space"> </span><i>Brahma</i><span class="apple-converted-space"> </span>(neutrum, egyes szám alanyeset) a Legfőbb Princípiumot
jelöli (vö. Eckhart Istenség-koncepciójával), amely nem lép kapcsolatba a megnyilvánulással.<span class="apple-converted-space"> </span><i>Brahmā</i><span class="apple-converted-space"> </span>(hímnem, egyes szám alanyeset) a<span class="apple-converted-space"> </span><i>Trimurti</i><span class="apple-converted-space"> </span>(<i>Brahmā, Vişņu, Śiva</i>) vagy Īśvara hármas
megnyilvánulásának egyike. Īśvara az, aki isteni személyiségként leginkább összevethető
a nyugai istenségkoncepciókkal. – <i>Az angol fordító.</i>]</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[8]<span class="apple-converted-space"> </span><i>Yathā
piņda tathā Brahmaņda</i><span class="apple-converted-space"> </span>(ld.<span class="apple-converted-space"> </span><i>Az ember sorsa a Vedānta szerint</i>, 13.
és 19. fejezet.)</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[9]<span class="apple-converted-space"> </span>E
pont további kifejtését lásd megint csak<span class="apple-converted-space"> </span><i>A
Világkirály</i>ban. Megjegyezhető, hogy a „második születésnek” a<span class="apple-converted-space"> </span><i>luz</i><span class="apple-converted-space"> </span>„kicsírázásához” való hasonlítása egyértelműen
azt a taoista leírást idézi fel, amely szerint a beavatási folyamat „a halhatatlan
[lény] endogenezise”.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[10]<span class="apple-converted-space">
</span>E tekintetben a világtojás, és néha az<span class="apple-converted-space">
</span><i>omphalosz</i>, illetve a<span class="apple-converted-space"> </span><i>baetyl</i><span class="apple-converted-space"> </span>köré tekeredve ábrázolt kígyó a „fekete kő”
szimbolizmusával szintén kapcsolatos<span class="apple-converted-space"> </span><i>„halhatatlanság
magva”</i><span class="apple-converted-space"> </span>köré tekeredett<span class="apple-converted-space"> </span><i>kuņdalinī</i>. Közvetlenül utal a<span class="apple-converted-space"> </span><i>luz</i><span class="apple-converted-space"> </span>eme „alsóbb” pozíciójára a hermetika formulája:<span class="apple-converted-space"> </span><i>Visita inferiora terræ, rectificando invenies
occultum lapidem</i>; a „rectificatio” itt újrafelemelkedés, amely az alászállás
utáni felemelkedő mozgást jelöli, amely a<span class="apple-converted-space"> </span><i>kuņdalinī</i><span class="apple-converted-space"> </span>felébredésének felel meg; ugyanezen formula
folytatása az „elrejtett követ”<span class="apple-converted-space"> </span><i>vera
mediciná</i>nak minősíti, ami egyúttal az<span class="apple-converted-space"> </span><i>amŗtá</i>val,
a halhatatlanság táplálékával vagy italával azonosítja.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[11]<span class="apple-converted-space">
</span>Jegyezzük meg, hogy az „arany embrió” megjelölés párhuzamot sejtet az alkímiai
szimbolizmussal, amely ráadásul olyan összehasonlításokat erősít meg, amelyekre
az előző jegyzetben utaltunk; és ebben a vonatkozásban azt is észrevesszük, hogy
a beavatási barlang milyen nagymértékben megfelel a hermetikus<span class="apple-converted-space"> </span><i>athanor</i>nak. Nincs mit csodálkozni e hasonlatosságokon,
hiszen a „nagy mű” folyamata valódi értelmében alapvetően nem más, mint magának
a beavatásnak a folyamata.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Megjelent:
<i>Tradíció</i>. Debrecen, 2003,
Kvintesszencia. 105–108. o.</span></div>
<div class="note" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;">Fordította:
Parragh Mónika</span><o:p></o:p></i></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-31841129636061287172016-10-16T21:53:00.000+02:002019-09-30T08:48:34.775+02:00René Guénon: A hegy és a barlang<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Láttuk, hogy <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2016/10/rene-guenon-sziv-es-barlang.html" target="_blank">közeli kapcsolat</a> van a hegy és a barlang
között, mivel mindkettőt a spirituális centrum szimbólumainak tekintik, ahogyan
– nyilvánvaló okokból kifolyólag – axiális vagy poláris szimbólumoknak is,
amelyek közül valójában a hegy az egyik legfontosabb. Ebben a vonatkozásban megemlítjük,
hogy a barlangra úgy kell tekinteni, mint ami a hegy alatt vagy a hegy
belsejében helyezkedik el, azért, hogy szintén rajta legyen a tengelyen, amely
tovább erősíti a kapcsolatot a két szimbólum között, melyek bizonyos értelemben
egymás komplementerei. Annak érdekében ugyanakkor, hogy megfelelő viszonyba
helyezzük őket, meg kell jegyeznünk, hogy a hegy sokkal primordiálisabb
jelentőségű, mint a barlang: mégpedig az alapján, hogy külsőleg látható, és
talán azt is mondhatjuk, hogy a legláthatóbb objektum mindenfelől, miközben –
ahogyan mondtuk – a barlang, ezzel ellentétben, egy olyan hely, ami lényegileg
rejtett és zárt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeku0X6upSJwQ8VkHmyTW7Y99E-ogUCYZsIvuUI2IzDdVwHnBTMGRqD0WFxju9oft0m4uB9egQjSmP4-l5q76-nAP5k1IdvSg6txEr7wsWWnIK7v9gole7GoBcFkMOkEEoGTDtlKI-0ZA/s1600/the_nativity_of_jesus_christ_by_logicon01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeku0X6upSJwQ8VkHmyTW7Y99E-ogUCYZsIvuUI2IzDdVwHnBTMGRqD0WFxju9oft0m4uB9egQjSmP4-l5q76-nAP5k1IdvSg6txEr7wsWWnIK7v9gole7GoBcFkMOkEEoGTDtlKI-0ZA/s320/the_nativity_of_jesus_christ_by_logicon01.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy a hegy által ábrázolt
spirituális centrum a földi emberiség kezdeti időszakával áll összefüggésben,
amikor az igazság még mindenki számára egészében elérhető volt (ezt jelöli a <i>Satya-Yuga</i> elnevezés, a hegy csúcsa
pedig a <i>Satya-Loka</i>, „az igazság
földje”). De amikor ugyanez az igazság – a ciklikus alászállás folyamatának
köszönhetően – egy többé-kevésbé visszavonult elit hatáskörébe került (ami a
maga szoros értelmében egybeesik a beavatás kezdetével), és ami
hozzáférhetetlenné vált az emberek többsége számára, a barlang sokkal
megfelelőbb szimbóluma lett a spirituális centrumnak, következésképpen az ezt
jelképező beavatási szentélyeknek. Egy ilyen változás, hogy úgy mondjuk, nem
okozta a centrum elválását a hegytől, hanem csupán visszahúzódását a csúcsról annak
belsejébe. Másfelől ugyanez a változás bizonyos tekintetben egy megfordulás,
amely révén – ahogyan ezt már máshol kifejtettük – a föld felszíne fölé
emelkedő hegyként jelölt „mennyei világ” bizonyos értelemben átalakul
„földalatti világgá” (jóllehet valójában nem a „mennyei világ” az, ami
megváltozott, hanem a külvilág feltételei, következésképp a két világ közötti
kapcsolat), és ez a megfordulás érhető tetten a hegy és a barlang
diagrammatikus ábrázolásaiban is, amely ugyanakkor komplementaritásukat is
kifejezi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsCcAS0ESbcCJVX8bQH_yttOe4ciK4QUlmJzGvlS8KOuj2Yi9BGv6Asl5zasKvsnYEB2AyF5fgdg6lI2qeUhl0eIJgev1Xv0_VokV2GPmQExiUYcxQRD-Ih-BCN4Y943QhHfu9BR6fi7Y/s1600/Hindukailash.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsCcAS0ESbcCJVX8bQH_yttOe4ciK4QUlmJzGvlS8KOuj2Yi9BGv6Asl5zasKvsnYEB2AyF5fgdg6lI2qeUhl0eIJgev1Xv0_VokV2GPmQExiUYcxQRD-Ih-BCN4Y943QhHfu9BR6fi7Y/s320/Hindukailash.JPG" width="232" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ahogyan már említettük, a hegy ábrája, a vele ekvivalens
piramissal és dombbal együtt, egy csúcsával felfelé mutató háromszög. Ezzel
szemben a barlangé egy csúcsával lefelé mutató háromszög, amely ezért inverze a
másiknak. A fordított háromszög ábrája még a szívnek [1] és a kehelynek is,
mely utóbbi általánosságban egyesült a szívvel a szimbolizmusban, ahogyan azt
már kimutattuk a Szent Grállal kapcsolatban. [2] Tegyük hozzá, hogy ez utóbbi
szimbólumok és a hozzájuk hasonlók, egy sokkal általánosabb megközelítés
szerint, az egyetemes megnyilvánulás passzív vagy feminin princípiumára vagy
annak egy aspektusára utalnak, [3] míg a felfelé mutató háromszög által képviseltek
az aktív vagy maszkulin princípiumra utalnak, ami mind igazolja a szóban forgó
komplementaritást. Másfelől, ha a két háromszöget egymás alá helyezzük, amely
megfelel a hegy alatti barlang pozíciójának, azt látjuk, hogy az alsó háromszög
a felső tükröződése; és a tükröződés eme ideája a legtalálóbb kifejeződése egy
származtatott szimbólum és egy primordiális szimbólum közti kapcsolatnak, a
hegy és a barlang közötti, már említett kapcsolatnak megfelelően, melyek a
spirituális centrum egymást követő reprezentációi a ciklikus kibontakozás
különböző fázisaiban.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbov-_M_cNm3FtLkvlubfgv08u-9s0HAgNdd6AU1fnvc3Rzc6iO1Ej4utrFxgucTovh8maPoqr_R9roxBjat2_ifcYMyGfW7ypNoV3MWikaGV358HhZPFoGPM51RzBcWoONuhdSCnWTfQ/s1600/71-spr-MaC-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="92" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbov-_M_cNm3FtLkvlubfgv08u-9s0HAgNdd6AU1fnvc3Rzc6iO1Ej4utrFxgucTovh8maPoqr_R9roxBjat2_ifcYMyGfW7ypNoV3MWikaGV358HhZPFoGPM51RzBcWoONuhdSCnWTfQ/s320/71-spr-MaC-2.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Meglepőnek tűnhet, hogy a fordított háromszöget a felfelé
mutatónál kisebbnek kell ábrázolni, amelynek a tükörképe, és amit emiatt azonos
méretűnek feltételeznénk. De egy ilyen méretaránybeli különbség nem kivételes a
szimbolizmusban: így a héber kabbalában a „Macroprosope” vagy „Nagy Arc” is
tükröződik a „Microprosope” vagy „Kis Arc” képében. Azonkívül esetünkben van
még egy speciálisabb oka: a barlang és a szív közötti kapcsolatot illetően
utaltunk az <i>Upani</i><i>ṣ</i><i>ad</i>ok egy szövegére, ahol azt
írják, hogy „az én (igaz) Önmagam a szívem bensejében kisebb, mint egy
rizsszem, kisebb, mint egy árpaszem, kisebb, mint egy mustármag, kisebb, mint
egy kölesszem, kisebb, mint egy kölesszem belseje”, és ugyanakkor „nagyobb,
mint a Föld, nagyobb, mint a Köztitér, nagyobb, mint az Ég, nagyobb, mint ezek
a világok (együtt).” [4] Az általunk vizsgált két szimbólum közötti inverz
kapcsolatban a hegy az, amelyik a „nagyság” ideájának felel meg, míg a barlang
(vagy a szív ürege) az, amelyik a „kicsinységnek”. A nagyság szempontja az
abszolút realitásra utal, a kicsinységé pedig a relatív megnyilvánulásra. Ezért
teljesen normális, hogy jelen összefüggésben az elsőt egy olyan szimbólumnak
kell képviselnie, amely megfelelésben van a primordiális feltételekkel, [5] és
a másodikat egy olyannak, ami az „elsötétedés” és a spirituális „bezárkózás”
későbbi feltételeinek felel meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0gSBLufcZgcPrak1tXW_VHK9RwRJiRA-t7piHK0CxMyLfwgFpUFDCgIAfr5lNWvfbTVoqHsqoMcyFCEd_R_ytev6bp09Ubfxg1oJbTZvjFmbW0Q_u4VkESgt-rz16TdqjNTzGn1jJqn8/s1600/21563612c285162a166841f0a899285b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0gSBLufcZgcPrak1tXW_VHK9RwRJiRA-t7piHK0CxMyLfwgFpUFDCgIAfr5lNWvfbTVoqHsqoMcyFCEd_R_ytev6bp09Ubfxg1oJbTZvjFmbW0Q_u4VkESgt-rz16TdqjNTzGn1jJqn8/s320/21563612c285162a166841f0a899285b.jpg" width="209" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Ahhoz, hogy a barlangot úgy ábrázoljuk, mint ami a hegy
legbelsejében (vagy mondhatnánk úgy, szívében) van, csak be kell illesztenünk a
fordított háromszöget a felfelé mutató háromszögbe, oly módon, hogy mindkettő
centruma egybeessen; a fordított háromszögnek kisebbnek kell lennie a másiknál,
hogy beleférhessen, de ezt a különbséget leszámítva, az így kapott teljes ábra
pontosan egyezik „Salamon Pecsétjével”, ahol a két szembenálló háromszög
szintén komplementer princípiumokat jelöl, a maguk különböző alkalmazási
területei szerint. Másfelől, ha a fordított háromszög oldalait a felfelé mutató
háromszög felének vesszük (kicsit kisebbnek rajzoltuk, hogy a két háromszög
teljesen különállónak tűnjön egymástól, de egyértelmű, hogy a barlang bejáratának
a hegy felszínén kell lennie, és ezért a barlangot ábrázoló háromszögnek
érintenie kell a hegy vonalát), a kisebb háromszög a nagyobb felszínét négy
egyenlő részre fogja osztani, melyek közül az egyik maga a fordított háromszög,
míg a másik három felfelé mutató háromszög lesz. Ez utóbbi gondolatoknak,
ahogyan az ezekhez kapcsolódó numerikus megfontolásoknak, nincs közvetlen
kötődése a jelen tárgyunkhoz, de más, későbbi tanulmányaink során kétségtelenül
lesz még alkalmunk visszatérni hozzájuk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5b4oRkvlxtI-4nfQOJgJ6DOAynuhrvYyncVdgklJPkzKtHTKL2vxpSax8JyCr_-G1Gx8vJ8vQvFDmCHVpvPjy0xEye97l4KeM0xVYTIGvH4IbKX0WuIePVo9-0RGjbw6708t5Zp142Cs/s1600/the-ancient-of-days-1794.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5b4oRkvlxtI-4nfQOJgJ6DOAynuhrvYyncVdgklJPkzKtHTKL2vxpSax8JyCr_-G1Gx8vJ8vQvFDmCHVpvPjy0xEye97l4KeM0xVYTIGvH4IbKX0WuIePVo9-0RGjbw6708t5Zp142Cs/s320/the-ancient-of-days-1794.jpg" width="224" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">JEGYZETEK</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[1] Ez az ábrázolás összefügghet azzal a ténnyel, hogy a
szív <i>(qalb)</i> arabul szó szerint azt fejezi
ki, hogy „fordított” pozícióban van <i>(maql</i><i>ū</i><i>b)</i>.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[2] Az ősi Egyiptomban a szív hieroglifája a váza volt. A
Tarot „kelyhe” szintén megfelel a közönséges játszókártyák „szívének”.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[3] Indiában a fordított háromszög a <i>Śakti</i> egyik fő szimbóluma; ahogyan a primordiális Vizeknek is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[4] <i>Chāndogya Upaniṣad</i>
III: 14,3. [Fórizs László fordítása. In <i>A
klasszikus Upanisadok II</i>. Budapest, 2016, Filosz.]<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[5] Ismeretes, hogy Dante a Földi Paradicsomot egy hegy
csúcsára helyezte, amely megerősíti ezt az elgondolást, mivel a primordiális
állapotban lévő emberiség spirituális centrumára utal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">[6] Ugyanezzel az ábrával kapcsolatban megjegyzendő, hogy ha
a hegyet a piramissal felcseréljük, a piramis belső kamrája pontosan megfelel a
barlangnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd3oPhZIAH4D2RJZFUe7kj8XIE0XKtro9fdSrrk50uLzW4f8RkOllzWsYQ82ebfN_-DL0AR9TYK6t1v_XpFara9bufQMPJUGMz5tIpbTWrSOSooPimO4zS303ZzBmIdirF5InQsX0ghMQ/s1600/a1_2013_1_13_89j0mxz2ic.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="253" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd3oPhZIAH4D2RJZFUe7kj8XIE0XKtro9fdSrrk50uLzW4f8RkOllzWsYQ82ebfN_-DL0AR9TYK6t1v_XpFara9bufQMPJUGMz5tIpbTWrSOSooPimO4zS303ZzBmIdirF5InQsX0ghMQ/s320/a1_2013_1_13_89j0mxz2ic.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Forrás: René Guénon: <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2016/10/rene-guenon-mountain-and-cave.html" target="_blank">The Mountain and the Cave</a>. In <i>Fundamental symbols: The Universal Language
of Sacred Science</i>. Cambridge, 1996, Quinta Essentia. 148–151. o.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: inherit;">Angolból fordította <a href="http://saskeselyucsucs.blog.hu/2017/01/26/godeny_jonatan" target="_blank">Gődény Jonatán</a></span><o:p></o:p></i></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-81984806626799814662016-10-16T21:52:00.000+02:002019-09-30T08:43:21.094+02:00René Guénon: The Mountain and the Cave<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 8.1pt; margin-left: 0cm; margin-right: 0cm; margin-top: 8.1pt; text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">We [1] have seen [2] that there is a close relationship
between the mountain and the cave, inasmuch as both are taken as symbols of the
spiritual centers, as are also, for obvious reasons, all the "axial"
or polar symbols, amongst which the mountain is in fact one of the most important.
In this respect the cave must be considered as being beneath the mountain or
inside it, so as to be also on the axis; and this reinforces the already
existing link between these two symbols, each of which is, in a sense, the
complement of the other. It must be mentioned, however, so that we can
"place" them in their exact mutual relationship, that the mountain is
more "primordial" in its significance than the cave: it is so in
virtue of being outwardly visible, we might even say of being the most visible
object from all sides, whereas the cave is, on the contrary, an essentially
hidden and closed place. It can easily be deduced from this that the
representation of the spiritual center by the mountain corresponds to the
original period of earthly humanity, during which the truth was wholly
accessible to all (whence the name <i>Satya-Yuga</i>,<i> </i>the summit of
the mountain being thus <i>Satya-Loka </i>or the "place of
truth"); but when, owing to the downward march of the cycle, this truth
was no longer within the scope of more than a fairly restricted
"élite" (which coincides with the beginning of initiation in its
strictest sense) and had become hidden from the majority, the cave was a more
fitting symbol of the spiritual center and therefore of the initiatic sanctuaries
which are its images. By such a change, the center could be said not to have
forsaken the mountain but merely to have withdrawn from its summit to its
interior; on the other hand, this same change is as it were a
"reversal", through which, as we have explained elsewhere, the
celestial world, indicated by the elevation of the mountain above the surface
of the earth, has become in a certain sense the "subterranean world"
(although in reality it is not this higher or inner world which has changed but
the conditions of the outer world and consequently the relationship between the
two worlds); and this “reversal” is shown in the respective figures which
represent the mountain and the cave, and which express at the same time their
complementarism.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgKMO7ntg1rpKK_pr7_RH-5zcJbPE0zrNmFrPdgG5ru_bxkOZQSQMLvZcKnAj3Ip7mhb_YG-TbaMRS3AULt2x2VesntCEZau9mDybMaxPsZfLLBBtXIOKakX56BhRtLnZqSI_NFV04OcY/s1600/mt-kailas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgKMO7ntg1rpKK_pr7_RH-5zcJbPE0zrNmFrPdgG5ru_bxkOZQSQMLvZcKnAj3Ip7mhb_YG-TbaMRS3AULt2x2VesntCEZau9mDybMaxPsZfLLBBtXIOKakX56BhRtLnZqSI_NFV04OcY/s1600/mt-kailas.jpg" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">As has already been mentioned, </span><span style="font-family: inherit;">[3]</span><span style="font-family: inherit;"> the first of these two figures which
represents also the pyramid and the mound which are </span><span style="font-family: inherit;">symbolically
equivalent to the mountain, is an up-pointing triangle; the figure of the cave
is, on the contrary, a down-pointing triangle, being thus the inverse of the
other. This inverted triangle is also the figure of the heart, </span>[4]<span style="font-family: inherit;"> and of the cup which in symbolism is generally assimilated to the
heart as we have shown especially in connection with the Holy Grail.</span> [5]<span style="font-family: inherit;"> Moreover these last symbols, and others like
them, from a more general point of view, refer to the passive or feminine
principle of universal manifestation, or to one of its aspects, </span>[6]<span style="font-family: inherit;"> whereas the symbols which are figured by the
up-pointing triangle correspond to the active or masculine principle, which all
goes to bear out the complementarism in question. On the other hand, if the two
triangles are placed one beneath the other, which corresponds to the situation
of the cave beneath the mountain, it will be noticed that the lower triangle
can be considered as the reflection of the upper triangle (fig. 1); and this idea of
reflection is most apt as regards a symbol that is derived from a primordial
symbol, in accordance with the already mentioned relationship between the
mountain and the cave as successive representations of the spiritual center at
different phases of the unfolding of the cycle.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_F3CMrVWcNBNOSkkZgkB1kf_YdAFo55H2vJhafpoYGIAcsEQbsHx_1_gTNodawiisUVVmD6gqqW0tXWp8znOASxTzFsZoEGrtmtwkFZkWQxXkxJR-GX-et0_k4holxejnUbOyqM-4p_w/s1600/71-spr-MaC-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="92" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_F3CMrVWcNBNOSkkZgkB1kf_YdAFo55H2vJhafpoYGIAcsEQbsHx_1_gTNodawiisUVVmD6gqqW0tXWp8znOASxTzFsZoEGrtmtwkFZkWQxXkxJR-GX-et0_k4holxejnUbOyqM-4p_w/s320/71-spr-MaC-2.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">It may seem strange that the inverted triangle should be represented in the
figure as being smaller than the upright one whose reflection it is and whose
equal in size it should therefore presumably be; but such a difference of
proportion is not unusual in symbolism: thus, in the Hebrew Qabbala, the <i>Macroprosope</i> or
"Greater Countenance", has as its reflection the <i>Microprosope</i> or
"Lesser Countenance". Moreover, in the present case, there is a more
special reason: we have recalled, in connection with the relationship between
the cave and the heart, the text of the <i>Upanishads </i>where it is
said that the Principle, which resides at "the center of the being",
is "smaller than a grain of rice, smaller than a grain of barley, smaller
than a grain of mustard, smaller than a grain of millet, smaller than the seed
that is in a grain of millet", but also at the same time "larger than
the earth, larger than the atmosphere (or the intermediary world), larger than
the heavens, larger than all the worlds together"; [7] and
in the universe relationship between the two symbols which we are now
considering, it is the mountain which corresponds here to the idea of
"largeness" and the cave (or the cavity of the heart) to that of
"smallness". The aspect of "largeness" refers also to the
Absolute Reality, and that of "smallness" to what is apparent in
relation to manifestation; it is thus perfectly normal that the former aspect
should be represented here by the symbol which corresponds to a
"primordial" [8] condition, and the
latter by what corresponds to a subsequent condition of "obscuration"
and spiritual "envelopment".<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD_5_TF-7wBu_5q1u7kRNZ3T0TFcHyTMQk5M-yy3d1pQWHAPyRkkYYNI_3W5P6yLcKvR-KzXevsMqCvMb7T0Zlf7eA6YjvmF-_wiRvMOF9KPvwlbYBeKZkoFrSaPj8TczK1EmgmTGEzrU/s1600/seal_of_solomonbw.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiD_5_TF-7wBu_5q1u7kRNZ3T0TFcHyTMQk5M-yy3d1pQWHAPyRkkYYNI_3W5P6yLcKvR-KzXevsMqCvMb7T0Zlf7eA6YjvmF-_wiRvMOF9KPvwlbYBeKZkoFrSaPj8TczK1EmgmTGEzrU/s320/seal_of_solomonbw.jpg" width="303" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">In order to represent the cave as being situated inside the mountain (in
its heart, we might say), we need only bring the inverted triangle inside the
upright one, so that their centers coincide (fig. 2); the inverted triangle
will then have to be smaller than the other so as to fit into it, but apart
from this difference the resulting figure is clearly identical with the
"Seal of Solomon", where the two opposite triangles likewise
represent two complementary principles, with all their different applications.
On the other hand, if the sides of the inverted triangle are made equal to half
those of the upright one (we have here made them somewhat less, so that the two
triangles can be seen altogether detached from each other, but in fact the
entry to the cave must clearly be on the surface of the mountain, which means
that the triangle which stands for it ought actually to touch the outline of
the other), </span>[9]<span style="font-family: inherit;"> the smaller triangle will divide
the surface of the larger one into four equal parts, one of which will be the
inverted triangle itself, whereas the three others will be upright triangles;
this last consideration, as also the question of certain numerical
relationships connected with it, has no real bearing on the theme of this
article, but we will no doubt have occasion to come back to it later.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">NOTES</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[1] <i>Symboles Fondamentaux de la Science
Sacrée</i>, ch. XXXI.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[2] In "The Heart and the Cave" (see the
last number of this journal).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[3] Ibid.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[4] Not unrelated to this figuration is the fact
that the Arabic word for heart (<i>qalb</i>) denotes that it is
"inverted" (<i>maqlūb</i>) (Cf. Titus Burckhardt, "Du Barzakh",
in <i>Etudes Traditionnelles</i>, décembre, 1937).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[5] In ancient Egypt the vase was the hieroglyphic
of the heart. The "cup" of the Tarot corresponds also to the
"heart" in ordinary cards.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[6] In India the inverted triangle is one of the chief
symbols of the Shakti, as also of the primordial waters.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[7] Chhāndogya Upanishad, Prapāthaka 3, Khanda
14, shruti 31.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;">[8] Dante represents the earthly Paradise as being
on the summit of a mountain, which confirms this situation as being that of the
spiritual center in the "primordial state" of humanity.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<span style="font-family: inherit;">[9] This same figure shows that if the mountain be
replaced by the Pyramid, the pyramid's inner chamber is the exact equivalent of
the cave.</span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-39133937932377021352016-10-12T09:58:00.000+02:002016-10-16T21:54:18.227+02:00Claudio Mutti: A metafizika szerepe az ógörög tradícióban<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><b>2014 őszén Claudio Mutti, olasz
tradicionális szerző Budapestre látogatott, ahol kétrészes előadást tartott az
ógörög tradíció lényegi szempontjairól. Alább az előadás szöveges változatának második része olvasható.</b></span><o:p></o:p></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ha már <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2016/10/claudio-mutti-az-isteni-egyseg-es-nem.html" target="_blank">megállapítottuk</a>, hogy az ógörög
tradíció történelmi vonulatában, Homérosztól az úgynevezett „szoláris
monoteizmusig”, az isteni egység doktrínája változóan, de világosan igazolva
van, (1) akkor fel lehet vetni egy új kérdést, amelyik az egység doktrínájához
szorosan kapcsolódik: jelen van-e a görög gondolkozásban az egységen is túl
lévő legfelsőbb princípium fogalma?<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Más szóval: létezett-e görögöknél az a
felfogás, amely szerint a lét egysége, amely meghalad minden látszólagos
sokféleséget, maga is meghaladott egy nem meghatározott (determinált)
princípium által, ahogyan a taoista doktrínában a <i>yu</i> (lét) a <i>wu</i>-ból
származik, amely kifejezés nem egy negatív „nem-léttel” egyenlő, hanem egy olyan
ürességgel, amely tökéletes és abszolút teljesség?<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ez-e az a nem meghatározott (determinált)
princípium, amelyet Anaximandrosz, „az első metafizikus”, úgy kívánt jelölni,
hogy alanyosította az apeíron, -on melléknév semleges alakját? (2)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Teofrastosz tanúskodik arról, hogy
Anaximandrosz „azt mondta, hogy a létezők princípiuma és eleme <i>(archén te kaì stoicheîon)</i> a végtelen <i>(tò ápeiron)</i>, és ezzel elsőként vezette
be azt a nevet, hogy „princípium”; és azt mondja, hogy ez sem nem a víz, sem
nem valamelyik más az úgynevezett elemek közül, hanem egyfajta végtelen
természet <i>(tinà phýsin ápeiron)</i>,
amely különbözik attól, amelytől születnek minden egek és a bennük lévő összes
világ”. (3)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6QCF-A_K6td7FQXyo_ZQQtUjdbchElCgN7jrvZJEG09v7I3-1cXrA5N_PKU3Y0Ul8EDUIZWahF34R2Wx8s9HOro_mgxo8QN27uG1f383l5KhbTrnD6EWQRG7j-IY5qOPJvbk7TSczZ9k/s1600/Anaximander.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="318" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6QCF-A_K6td7FQXyo_ZQQtUjdbchElCgN7jrvZJEG09v7I3-1cXrA5N_PKU3Y0Ul8EDUIZWahF34R2Wx8s9HOro_mgxo8QN27uG1f383l5KhbTrnD6EWQRG7j-IY5qOPJvbk7TSczZ9k/s320/Anaximander.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;">Etimológiai szempontból </span><i style="font-family: Georgia, serif;">ápeiron</i><span style="font-family: "georgia" , serif;"> kapcsolatba hozható a </span><i style="font-family: Georgia, serif;">péras</i><span style="font-family: "georgia" , serif;"> („határ”) szóval, így arra
vonatkozik, ami „határtalan”; és ha a </span><i style="font-family: Georgia, serif;">per
</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">(</span><i style="font-family: Georgia, serif;">peíro</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">, </span><i style="font-family: Georgia, serif;">peráo</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">, stb.) igegyökből származtatjuk is, akkor is „nem átjárható,
kimeríthetetlen” jelentést kapunk, tehát az ápeiron minden esetben „végtelent”
fog jelenteni. Nem különös tehát, hogy az anaximandroszi ápeiront Hesziodosz
Teogóniájában a </span><i style="font-family: Georgia, serif;">cháos</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">-szal állították
párhuzamba. (4)</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Hésziodosz teogóniája szerint „valóban
előbb volt a Chaos” <i>(„étoi mèn prótista
Cháos génet”)</i>,(5) és ebből született később Gea, a Tartarosz, Erósz,
Erebosz, az Éj, és azután tőlük fokozatosan az istenek összes generációja.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Platón elmondja, hogy Hésziodosszal
„Akuszilaosz is egyetért, amikor azt mondja, hogy Gea és Erósz a Chaos után
születtek”. (6)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ugyanez a fogalom tér vissza
Arisztofanésznál is: „Kezdetben volt a Chaos és az Éj és a fekete Erebosz és a
hatalmas Tartarosz <i>(„Cháos ên kaì Nýx
Erebós te mélan prôton kaì Tártaros eurýs”)</i>. (7)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Az arisztotelészi Metaphysika XIV.
könyvében azt olvashatjuk, hogy az ősi teológusok szerint „nem az őseredeti
istenek <i>(toús prótous)</i> – mint az Éj,
az Ég, a Chaos vagy Okeanosz – uralkodnak és kormányoznak <i>(basileúein kaì árchein)</i>, hanem Zeusz”. (8)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ezek a szerzők az istenek és minden
létező nem-formális princípiumának jelölésére használják a cháos semlegesnemű
főnevet, amely így az „üres tér”, „tágas levegőtávlat” tágabb értelemre tesz
szert, (9) mint Bacchylidésznél: <i>„en
atrýtoi cháei”</i>, (10) vagy Arisztofanésznél: <i>„tò cháos toutí”</i>, (11) <i>„diapétei
– dià tês póleos tês allotrías kaì toû cháous?”</i>.(12) Ettől a jelentéstől
áttérnek a „földalatti szakadék, sötét mélység” jelentésre, (13) mint a platóni
Axiochoszban, ahol a cháos a föld sötéten homályos mélyét jelöli: <i>„ep’érebos kaì cháos dià Tartárou”</i>; (14)
a szónak ugyanaz a jelentése, mint az Antologia Palatinaban, ahol Cerberosz „a
Chaos kutyája”. (15) Így jutunk el a szó kiterjesztett értelméhez Apollóniosz
Rhódiosznál: <i>„ouranóthen mélan cháos”</i>,(16)
amit F. Vian úgy fordított, hogy <i>„noire
béance émanée du ciel”</i> [az égből kiáradó fekete mélység]. (17) Ereboszt és
Chaost Vergíliusz és Ovídiusz is együtt emlegeti: <i>„Erebumque Chaosque”</i>,(18) <i>„Ereboque
Chaoque”</i>. (19)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Mindazonáltal Ovídiusz, aki Chaosnak
nevezi az Orfeusz által bejárt hatalmas mélységi birodalmat, (20) visszaadja a
kifejezésnek azt a jelentést, amely a teogónia belül őt megilleti:<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ante
mare et terras et, quod tegit omnia, caelum,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">unus
erat toto naturae vultus in orbe,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">quem
dixere Chaos, rudis indigestaque moles<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">nec
quicquam nisi pondus iners congestaque eodem<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">non
bene junctarum discordia semina rerum.</span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">
(21)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">[Tenger
s föld, s mindent takaró égboltnak előtte<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">mind
e világ kerekén egyarcú volt az egész nagy<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">természet:
chaos, így hívták: csak nyers kusza halmaz;<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">csak
tunya súly: egymásra sodort, s még össze nem illő<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">magvai
nem jól összetapadt elemek tömegének.]<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Nyers kusza halmaz, tunya súly, össze nem
illő magvak halmaza: ez a <i>chaos antiquum</i>,
amelybe visszatérne az univerzum, ha tenger, föld és ég összekeverednének. (22)
Az alaktalan, sötét és zavaros anyag <i>(„aphanès
kaì kechyméne amorphía”)</i> az, amelyet a Princípiumból származó <i>(„he protospóros arché”) </i>Erosz arra
kényszerít, hogy – miután, mint egy sírboltból, kivont belőle mindent <i>(„tò pân”)</i> – a Tartarosz zugaiba
meneküljön. (23)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCqvbo7ruLfOq7YEdTrWzVijvWbPUOW_8s9ow-B5Npwgm2-Y0YxvM84zVOgcs5DSEoVVGZS3N1aIUpLAbikL85lIapjyFifVz0JSbQGmJXFVK1TdkOvDx0ndE8lsqLTCHG_EcOO02AcH8/s1600/mutti7_0.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCqvbo7ruLfOq7YEdTrWzVijvWbPUOW_8s9ow-B5Npwgm2-Y0YxvM84zVOgcs5DSEoVVGZS3N1aIUpLAbikL85lIapjyFifVz0JSbQGmJXFVK1TdkOvDx0ndE8lsqLTCHG_EcOO02AcH8/s320/mutti7_0.jpg" width="213" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;">Míg a cháos ezen „principiális” értékét a
pitagóreusok visszaállították és az egység szimbólumává teszik, (24) az ókori
sztoicizmus a cháost a </span><i style="font-family: Georgia, serif;">chéo</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">, „önteni”,
„folyatni” igéből származtatja, és „víz” jelentéssel ruházza fel: </span><i style="font-family: Georgia, serif;">„Nam Zenon Citieus sic interpretatur, aquam
cháos appellatum apò toû chéesthai”</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">. (25) Ugyanez a jelentés található
Plutarkhosz </span><i style="font-family: Georgia, serif;">Aquane an ignis sit utilior</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">
című rövid írásában is. (26)</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Érdekesebbnek tűnik az az paretimológia,
amely a Chaost Hianusszal (Ianusszal) hozza összefüggésbe, ami a római–itáliai
vallás primordiális istenének neve: „<i>Me
Chaos antiqui – nam sum res prisca – vocabant”</i>. (27) Az efféle latin
nirukta – azon túl, hogy visszaadja a Chaos névnek a principiális isteni
valóság <i>(res prisca)</i> jelentést,
megszabadítva őt a későbbi alvilági jelentésárnyalatoktól – felfedi a
Princípiumnak az „ürességgel” való lényegi kapcsolatát, hiszen Ianus a nyitások
istene. Míg ugyanis Ianus a <i>ianua</i>hoz
kapcsolódik, addig a <i>Hianus</i> alak
tartalmazza a <i>hio</i> és <i>hi(a)sco</i>, „megnyílni” gyököt, ami a
cháos gyöke is. Ez ugyanaz az indoeurópai gyök, amelyikből a görög nyelvben a <i>chásko </i>és <i>cháino</i>, „megnyílni”, „kitárulkozni” igék lettek; a szanszkritban a <i>(vi)-haya</i>, „nyílt mező”; az ősnorvégban
a <i>gina</i>; az ónémetben a <i>gien</i>, <i>ginen</i>; a litvánban <i>zhióju</i>,
„kinyitom”; a szerbhorvátban <i>zjam</i>, „kinyitom
a számat”; a románban a <i>casca</i>,
„szájat nyitni”.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpibEnZ435uPxCawIPfkaudS6wkbBHBtljYKWGgPGEO3sfZXwI5iCEH3HmJgFQQtalSfKm3LPEkDNJzP3DZkY4ie_pVYTIeubzdAPuBCSLyt9OBLWTjggDtWHX_8dHkkGse9q_TyGkNBc/s1600/64059dbfa96278d26d15437beda047dd.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpibEnZ435uPxCawIPfkaudS6wkbBHBtljYKWGgPGEO3sfZXwI5iCEH3HmJgFQQtalSfKm3LPEkDNJzP3DZkY4ie_pVYTIeubzdAPuBCSLyt9OBLWTjggDtWHX_8dHkkGse9q_TyGkNBc/s320/64059dbfa96278d26d15437beda047dd.jpg" width="262" /></a></div>
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Annak ellenére, hogy ugyanabból a gyökből
milyen lexikai változatosság jött létre és hogy maga a cháos szó milyen
szemantikai csúsztatásoknak esett áldozatul, ezen kifejezés eredeti jelentése
jelöli azt a határtalan nyílást, azt a korlátlan kitárást, amelyben felszínre
kerül és megmarad minden dolog.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Igaz ugyan, hogy Hésziodosz Teogoniájában
a hangsúly azon van, hogy a dolgok a cháosból kiemelkedő mozgásban vannak, ám
az is igaz, hogy Arisztotelész arra emlékeztet, hogy az ősi mitikus tradíció
szerint <i>periéchei tò theîon tèn hólen
phýsin</i> (Metaph. 1074b3), az isteni körülveszi a mindenséget, és mivel a
cháos mint az istenek nemzője a par excellence isteni, ebből az következik,
hogy belőle a dolgok nem úgy emelkednek ki, mint egy elmúlt dologból, amelyet
maguk mögött hagynak, hogy egy új dimenzióba lépjenek, hanem benne emelkednek
ki és benne, ami mindent körülölel, maradnak meg”. (28)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Szintén a cháos gyökére vezethető vissza
a <i>kha</i> szanszkrit semleges főnév,
amelynek a kövezkező jelentései vannak: „odú”, „lyuk”, „barlang”, „érzékszerv”,
„ég”, „Brahma”, (29) továbbá „tér”, „belső térség”, az ‘ég’ mint tiszta, a
kontingenciáktól nem függő tudatosság”. (30) A Rg Vedában például a <i>kha</i> kifejezés jelöli „a kerékagyban lévő
lyukat, amelyen a kerék tengelye áthalad”; (31) Ananda Coomaraswamy szerint „a
védai <i>kha</i> (…) eredetileg az a <i>chasma</i> [nyílás] volt, amelyet a Nap
Kapuja és a Világ Kapuja jelölt”. (32)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf5bdn5oqHE7R67yPdwqiHNsCOxCc1brKJ9bf2bJIOCfHVLOq1Hb7SPtP9V2hASXuvHhkAco_nBq0str_reiO5lzMeaUo6izqv3WvblhguPRpZk3gq1AHCupqA5LihrSmZpBm7h9RbA_M/s1600/1024px-Lotto_Capoferri_Magnum_Chaos.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="308" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf5bdn5oqHE7R67yPdwqiHNsCOxCc1brKJ9bf2bJIOCfHVLOq1Hb7SPtP9V2hASXuvHhkAco_nBq0str_reiO5lzMeaUo6izqv3WvblhguPRpZk3gq1AHCupqA5LihrSmZpBm7h9RbA_M/s320/1024px-Lotto_Capoferri_Magnum_Chaos.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;">Az Upanisadokban </span><i style="font-family: Georgia, serif;">khá</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">nak nevezik a primordiális éteri teret, amelyet a brahmannal
azonosítanak: </span><i style="font-family: Georgia, serif;">„kham brahma, kham purânam,
vâyuram kham”</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">. (33) Ám a brahman nem csak az üresség, ő a teltség is </span><i style="font-family: Georgia, serif;">(pûrna)</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">: </span><i style="font-family: Georgia, serif;">„pûrnam adah, pûrnam idam, pûrnât pûrnam udacyate…”</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">. (34) Az
üresség és a teleség közötti ellentét pusztán látszólagos, amennyiben a
determinációk és a kvalifikációk „ürességében” a lehetőségeknek
[posszibilitásoknak] végtelen „teljessége” van. A </span><i style="font-family: Georgia, serif;">shûnya</i><span style="font-family: "georgia" , serif;"> (amely egy másik szó az üresség jelzésére) tehát nem
„semmi”, és nem is fejez ki negatív vagy megsemmisülési jelleget. (35)</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">Shûnya</span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";"> a neve az indiaiaknál a nulla
matematikai jelének is, amelyet az <i>akâshá</i>val
(„űr”, „éter”) azonosítva, „eredetileg úgy fogtak fel, mint a <i>brahman</i> és a <i>nirvânam</i> szimbólumát”. (36)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">A nullát tehát jelölik mind az
„ürességnek” megfelelő szavakkal <i>(kha,
shûnya)</i>, mind a „teliségnek” megfelelővel <i>(pûrna)</i>, mégpedig azért, mert „minden szám virtuálisan vagy
potenciálisan jelen van abban, ami szám nélküli”, (37) jegyzi meg Coomaraswamy,
aki így folytatja érvelését: „ha ezt az ideát a 0=x–x egyenlettel fejezzük ki,
akkor nyilvánvaló lesz, hogy a nulla az a számhoz képest, olyan mint a
posszibilitás az aktualizációhoz képest. Az ugyanilyen vonatkozásban használt <i>ananta</i> („vég nélküli”) kifejezés magában
hordozza a nullának a végtelennel való azonosítását, hiszen minden sorozat
kezdete azonos annak végével”. (38)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">A matematikai nulla tehát a végtelen
posszibilitás jele, mivel azonnal eszünkbe juttatja azt a metafizikai nullát,
amelyről René Guénon ezt írja: „a metafizikai nulla, ami a Nem-Lét, ugyanúgy
nem a mennyiségi nulla, ahogy a metafizikai Egység, ami a Lét, nem a számtani
egység; az, amit ezek a kifejezések jelölnek, csak analógiai áttétel révén
lehet az, ami, hiszen ha az egyetemesbe helyezzük magunkat, akkor nyilvánvalóan
felette állunk minden olyan speciális területnek, mint a mennyiségé is”. (39)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;">Guénon tovább boncolgatja a matematikai
nulla és a metafizikai Nulla közötti analógiát, azt állítva, hogy az utóbbi az
Egység princípiuma, és hogy a Nem-Lét a Lét princípiuma. Ezt írja: „Ahogyan a
Nem-Lét, a nem-megnyilvánult magában foglalja és tartalmazza a Létet, a
megnyilvánulás princípiumát, úgy a csend is tartalmazza magában a beszéd
princípiumát; más szavakkal, ahogyan az Egység (a Lét) nem más, mint a
kifejezésre jutott metafizikai nulla (a Nem-Lét), úgy a beszéd nem más, mint a
kifejezésre jutott csend; ám megfordítva, a metafizikai nulla, bár ő a nem
kifejezésre jutott Egység, még valami több is (pontosabban szólva, valami
végtelenül több)”. (40)</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXqBL2MFKDLAcQDKOuaAhyphenhyphent3WDdLiKJG6z3uLbB6lXkcstLYQViFpdCpmvgyhwt6FZLsKY7fAWuk3b7ZmOmqDxQbLIn9yF5diZNdTFt_kiAHL-bToxufq5cd54VPJ6xVX6QITWel6Xy7o/s1600/ZEN.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXqBL2MFKDLAcQDKOuaAhyphenhyphent3WDdLiKJG6z3uLbB6lXkcstLYQViFpdCpmvgyhwt6FZLsKY7fAWuk3b7ZmOmqDxQbLIn9yF5diZNdTFt_kiAHL-bToxufq5cd54VPJ6xVX6QITWel6Xy7o/s1600/ZEN.jpg" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;">Ahogyan az közismert, a nullának
megfelelő szám-rajznak két változata volt a történelem során, az egyik a kör-,
a másik a pont-alakú; míg az előbbi esetben az üres tér képét jelképezi, az
utóbbiban valódi értelemben vett principiális és axiális szimbólummal van
dolgunk.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">A pont ugyanis, mint az egyetlen,
kiterjedés nélküli alak, az a nihil, amely teljességében az <i>arché</i>t alkotja, és amelyre a mindenség
saját létezése alapul – ahogyan ez különösen nyilvánvalóvá válik, ha figyelembe
vesszük a <i>svastika</i> középpontja által
ellátott „mozdulatlan mozgató” <i>(akíneton
kinoûn)</i> funkciót.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ugyanilyen nyilvánvaló a pont-szimbólumhoz
– az arché azon képe, amikor „Logos volt” — kapcsolódó principiális érték, ha
figyelembe vesszük, hogy Alí Imám egyik híres mondása szerint az isteni Igét
tartalmazza a <i>bâ’</i> betű
megkülönböztető pontja, amely az az arab betű, amellyel a Korán első szúrájának
(a <i>Fâtihah</i>nak) első verse (a <i>basmalah</i>) kezdődik. „Tudd meg – mondja
az Imám –, hogy az égi Könyvek minden titka benne van a Koránban; és minden,
ami a Koránban van, az benne van a Fâtihahban; és minden, ami benne van a
Fâtihahban, az benne van a basmalahban; és minden, ami benne van a basmalahban,
az benne van a bâ’-ban; és minden, ami benne van a bâ’-ban, az benne van a
pontban; és én vagyok a bâ’ alatti pont”. (41)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<strong><i><span style="font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;"><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Fordította: Dávid Andrea (a szerző 2014-es budapesti előadásának szöveges változata alapján)</span><o:p></o:p></span></i></strong></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">JEGYZETEK<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">1 Lásd C. Mutti, Az isteni egység és a
nem-dualitás az ógörög tradíció szerint (első rész).<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">2 G. B. Burch, Anaximander the first
Metaphysician, „Review of Metaphysics”, III, 1949-1950, oo. 137-160.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">3 Theophr., Fragm. 12 A 9 D.-K.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">4 F. Solmsen, Chaos and Apeiron, „Studi
Italiani di Filologia Classica”, XXIV, 1950, oo. 235-248.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">5 Hes., Theog. 116.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">6 Plat., Symp. 178b.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">7 Aristoph., Aves 693.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">8 Aristot., Metaph. XIV, 4, 1091b6.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">9 F. Montanari, Vocabolario della lingua
greca, Torino 2004.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">10 Bacchil., Epin. 5.27.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">11 Aristoph., Nubes 424.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">12 Aristoph., Aves 1218.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">13 F. Montanari, ibidem.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">14 Plat., Axioch. 371.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">15 Anth. Pal. 16, 91.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">16 Apoll. Rh., Argon. IV, 1697.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">17 Apollonios de Rhodes, Argonauthiques,
tome III, Paris 1981, o. 142.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">18 Verg., Aen. IV, 510.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">19 Ov., Metam. XIV, 404.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">20 Ov., Metam. X, 30.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">21 Ov., Metam. I, 5-9.; Devecseri Gábor
fordítása<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">22 Ov., Metam. II, 299.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">23 Luc., Erotes, 32.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">24 Ps. Iambl., Theolog. arithm., 6.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">25 Zen. Cit., Stoic. Vet. Fragm., I, o.
29.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">26 Plut., Aquane an ignis sit utilior,
955.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">27 Ov., Fasti, I, 103.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">28 E. Severino, Essenza del nichilismo,
Milano 1982, oo. 393-394.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">29 Dizionario sanscrito-italiano, Milano
1993.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">30 Asram Vidya, Glossario sanscrito, Roma
1988.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">31 M. Williams, id.: A. K.Coomaraswamy,
Kha and other words denoting „Zero” in Connection with the Indian metaphysics
of space, „Oriens”, vol. VII, 7-9, Summer 2010, o. 1.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">32 A. K. Coomaraswamy, Il grande brivido.
Saggi di simbolica e arte, Milano 1987, o. 488.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">33 Brihad. Up., V, 1.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">34 Brihad. Up., ibidem; lásd Ath. Veda,
X, 8, 29.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">35 Asram Vidya, Glossario sanscrito, id.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">36 B. Heimann, Facets of Indian Thought,
London 1964, o. 24.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">37 A. K.Coomaraswamy, Kha and other words
denoting „Zero”, id., o. 1.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">38 A. K.Coomaraswamy, Kha and other words
denoting „Zero”, ibidem.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">39 R. Guénon, La metafisica del numero.
Principi del calcolo infinitesimale, Carmagnola 1990, oo. 86-87.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">40 R. Guénon, Gli stati molteplici
dell’essere, Torino 1965, o. 41.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">41 Al-Qandûzî al-Hanafî, Kitâbu yanâbî’i
‘l-mawadda, o. 79.<o:p></o:p></span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-63022704260840237092016-10-12T09:41:00.001+02:002017-04-19T11:19:34.359+02:00Claudio Mutti: Az isteni egység és a nem-kettősség az ógörög tradíció szerint<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><b>2014 őszén <a href="http://www.istenivaros.hu/claudiomutti.html" target="_blank">Claudio Mutti</a>, olasz
tradicionális szerző Budapestre látogatott, ahol kétrészes előadást tartott az
ógörög tradíció lényegi szempontjairól. Alább az előadás szöveges változatának első
része olvasható. (A második rész <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2016/10/claudio-mutti-metafizika-szerepe-az.html" target="_blank">itt</a> található.)</b></span><o:p></o:p></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<strong><span style="font-family: "georgia" , "serif"; font-weight: normal;"><br /></span></strong></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;">
<strong><span style="font-family: "georgia" , "serif"; font-weight: normal;">AZ ISTENEK ÉS
AZ EGY</span></strong></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">René Guénon szerint „az Egység
doktrínája, vagyis annak tételezése, hogy minden létezés Princípiuma lényegileg
egyetlen, minden ortodox tradícióban közös fundamentális pont”. (1) Más szóval,
még mindig Guénon szerint, „bármely valódi tradíció lényegileg monoteista; egy
pontosabb nyelvezetet használva, minden tradíció mindenekelőtt a Legfelsőbb
Princípium egységét tételezi, amelyből minden származik, és amelytől minden
teljességében függ; ez a tétel, azon kifejezési formában, amelyet különösen a
vallási formákban kap, alkotja a valódi értelemben vett monoteizmust”. (2)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Elfogadva ezeket a feltételeket, nem
létezhet semmilyen autentikus tradicionális forma, amely valóban
politeisztikus, vagyis amely megengedi a teljesen függetlennek tekintett
princípiumok pluralitását. Maga Guénon állítja, hogy a politeizmus „az ezen
tradicionális igazságok meg nem értésének következménye, egészen pontosan azon
igazságoké, amelyek az isteni aspektusokra avagy attribútumokra vonatkoznak”;
(3) és így folytatja: „egy efféle meg nem értés mindig lehetséges elszigetelt
egyének többé-kevésbé számos csoportjai körében, ám ennek általánossá válása,
ami egyenértékű egy eltűnése előtt álló tradicionális forma szélsőségesen
degenerált állapotával, kétségtelenül sokkal ritkább, mint azt szokásosan
hiszik”. (4)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ezen a ponton tehetjük fel a következő
kérdést: ha egy tradicionális forma legitimitását szorosan meghatározza az
Egységgel való koherenciája, akkor mennyire érvényesek az európai ókori világ
tradicionális formái, amelyek általában az istenek sokaságát tárják elénk?<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Mivel e helyütt nem tudom megvizsgálni
ezt a kérdéskört az egyes tradicionális kultúrák változatainak viszonylatában,
csak a görög civilizációt fogom áttekinteni, amely tipikus esetet képez az
istenalakok sokaságának viszonylatában.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Közismert, hogy a politeisztikus
szemléletet felülmúlja az a filozófiai gondolatrendszer, amely a
preszokratikusoknál egy egységes <i>arché</i>
kereséséből indul ki és egy <i>causa
causarum</i> megtalálásában csúcsosodik ki, amelyet Platón Legfelsőbb Jónak,
Arisztotelész Mozdulatlan Mozgatónak, a sztoikusok Logosnak neveznek. A latin
kultúrában Cicero így definiálja ezt az elsődleges Okot: „a legfelsőbb Isten,
amely az egész világot tartja”. (5)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizCtOrL-3DSyNxLXY29ddLlQ2c8xD-EEfSyE_QddOPeq5oX8lwRHD7yNCFR789tTbu1FUqtfTCmPjOkS2aBEkLqDGBOSSi_5_9MHwfSWBey8kDhPE8R29cwoN17RVpKW7CQ8HVDXahyYY/s1600/MUTTI-634x356.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizCtOrL-3DSyNxLXY29ddLlQ2c8xD-EEfSyE_QddOPeq5oX8lwRHD7yNCFR789tTbu1FUqtfTCmPjOkS2aBEkLqDGBOSSi_5_9MHwfSWBey8kDhPE8R29cwoN17RVpKW7CQ8HVDXahyYY/s320/MUTTI-634x356.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Mindazonáltal Görögországban az isteni
Egység tételezése a filozófiaitól eltérő körökben is megtalálható. Az Íliászban
az Olümposz összes istene és istennője szerepel, akik gyakran harcban állnak
egymással, mert némelyikük az akhájok, mások viszont a trójaiak oldalán áll;
mindazonáltal magában az Íliászban is vannak olyan epizódok, amelyek olyan
vallási szemléletet mutatnak, amelyben az isteni alakok sokasága egy felsőbb és
transzcendens, egységes princípumra van visszavezetve [ahhoz kapcsolódik].<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Így például a VIII. könyvben található
egy olyan passzus, amely a minket érdeklő témára vonatkozó legősibb görög
tanúbizonyságot képezi.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">A következő epizódról van szó: Zeusz
összehívja az isteneket az Olümposz legmagasabb csúcsára és ünnepélyesen
kihirdeti, hogy tilos részt venni a csatában, és hogy ezen tilalomnak
mindannyiuknak engedelmeskedniük kell. Először is szörnyű megtorlással
fenyegeti azt, aki esetleg megszegi a tilalmat (vagyis hogy az illetőt a
Tartarosz mélyére vetik), majd kihívást tesz, amellyel nyilvánvalóvá kívánja
tenni saját cáfolhatatlan felsőbbrendűségét az összes istenhez képest:<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">„Rajta,
no, próbáljátok meg, lássátok is együtt,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">egy
nagy aranyláncot függesszetek itt le az égről,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">istenek,
istennők, s mind csimpaszkodjatok abba:<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">s
még így sem húzhatjátok le a földre az égből<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">Zeusz
legfőbb hadurat, bármíly hosszan huzakodtok:<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">míg
azután, ha magam vágynálak húzni magasba,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">fölhúználak
a földdel is én, tengerrel is együtt:<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">és
az Olümposz csúcsa köré kötném ama láncot,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">és
az egész mindenség fönt csünghetne a légben.<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ennyire
több vagyok én az isteneknél s az emberi népnél.”</span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";"> (6)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Zeusz hatalmának felsőbbrendűsége azon
hatalom felett, amellyel az összes istenek együttesen rendelkeznek,
szimbolizálja az isteni entitások sokaságának esszenciális semmisségét az
Egyetlen Princípiummal szemben.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ám ez még nem minden: még Zeusz hatalmát
is, amely pedig felsőbbrendű a többi isten hatalmának viszonylatában,
korlátozza a Moirák hajlíthatatlan akarata.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Zeusz, a személyes isten alárendeltsége
ezen személytelen akarattal szemben világosan kiderül az Íliász azon
passzusaiból, ahol ahhoz, hogy a Moirák rendelkezését megtudja, az istenek és
emberek Atyjának egy kozmikus mérleg segítségével kell megmérnie a csatázók
sorsát. A legnyilvánvalóbb passzusok a VIII. könyv 69–75. versében és a XXII.
könyv 209-től kezdődő verseiben találhatóak: az elsőben a harcoló trójaiak és
akhájok kollektív sorsát mérik meg, a másodikban Akhilleusz és Hektor egyéni
sorsát. A második passzusból idézek:<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">„Akkor
az Atya az arany mérleghez nyúlt, s a magasba emelte<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">s
hosszuranyujtó vég két sorsát tette be abba:<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">lószelídítő
Hektórét meg Akhilleuszét, s tartotta közepén<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">ő
maga: és Hektór végzet-teli napja lesűllyedt<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">Hádész
háza felé; elhagyta őt azonnal Phoibosz Apollón.” </span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">(7)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Apollón Hektort sorsára hagyja, Athéné
közli Akhilleusszal, hogy a győzelem az övé lesz, Zeusz lemond minden olyan
szándékáról, amellyel Hektort megmenthetné a haláltól. Az összes isten
engedelmeskedik egy felettük álló isteni erő akaratának.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimKBv6jry5hMDnpHIt_FCfme9a7LqMwqseitHXxINXG690obqzjhtl-x_yHOq8_Mb4lfjhhrZYwCgRPe0QnbhpGoaNzlaDdOFqJ8oLi_R9CfD625tc4uIvRRSHhbtDPO32pM0wXQCkyx8/s1600/Jupiter_Smyrna_Louvre_Ma13.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimKBv6jry5hMDnpHIt_FCfme9a7LqMwqseitHXxINXG690obqzjhtl-x_yHOq8_Mb4lfjhhrZYwCgRPe0QnbhpGoaNzlaDdOFqJ8oLi_R9CfD625tc4uIvRRSHhbtDPO32pM0wXQCkyx8/s320/Jupiter_Smyrna_Louvre_Ma13.jpg" width="153" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , serif;">Zeusz felsőrendű hatalmának tételezését
találjuk Aiszkhülosz Agamemnónjában is, ahol a tizenkét öregből álló Kórus,
miután felidézte a Priamosz városa elleni hadjárat kezdetét, fennkölt himnuszt
énekel:</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">„Zeusz!
mert bárki légyen ő, e név<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">hogyha
kedves őneki,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">ajkam
ezzel illeti;<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">más
olyanra nem lelek,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">bárhová
is fordulok,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">kívüle,
hogyha hiú terehét a szivemnek<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">kell
lerázni biztosan.”</span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";"> (8)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ezen passzus arra utal, hogy Khalkász
jövendölése szerint hatalmas lesz majd Artemisz haragja az Atreidészekkel
szemben, és a Kórus szerint az ezen jövendölés miatti aggodalomtól csak úgy
lehet megszabadulni, ha Zeuszhoz és kizárólag Zeuszhoz fordulnak, mert nincs
senki és semmi, aki egyenlő volna vele.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">A sztoikusok a Zeusz nevet használják a
minden létezőt alakító és számukra lelket és életet adó Logos megnevezésére. A
sztoikus vallásosság kifejeződése az asszoszi Kleantész által írt Himnusz
Zeuszhoz, amely úgy indul, hogy Zeuszt úgy énekli meg, mint eredetét és urát
mindannak, ami létezik: „Mindenség ura, legfőbb Legdicsőségesebb úr a
halhatatlanok közt, soknevű isten, mindig mindenható Zeusz, a Természet
princípiuma, ki mindent törvénnyel kormányzol, üdvözlégy!” (9)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Max Pohlenz írja erről, hogy amint a
filozófus-költő „invokálja a ‘soknevű’ Zeuszt, a hívek meghallják-megérzik,
hogy Zeusz, Logos, Physis, Pronoia, Heirmamenész nem mások, mint az egyetlen
univerzális istenség különböző nevei”. (10)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">A szoloi-i Arátosz (Kr. e. 320-250),
Phainomena című művének fennkölt kezdő soraiban szintén Zeusznak nevezi a
kozmikus megnyilvánulás princípiumát, amelyet a világ minden sarkában mindig
jelenlevő szellemként fog fel:<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">„Kezdjük
Zeusszal! Mivel halandók vagyunk, nem mulaszthatjuk el,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">hogy
őt hívjuk. Vele van telve az emberek minden útja,<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">minden
tere, vele van telve a tenger és a kikötők;<o:p></o:p></span></i></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">Zeuszhoz
fordulunk mindannyian, minden körülmények között”.</span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";"> (11)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Plutarkhosz viszont az isteni egység és
egyedülvalóság szimbolizálása végett nem Zeusz alakjához fordul, hanem
Apollónéhoz. A delphoi-i E-ről szóló dialógusban <i>–</i>amelyben az Apollón delphoi templomának bejáratán szereplő E
(epszilon) betű értelmezési lehetőségeit sorolják fel <i>–</i> a végső magyarázatot Ammón, Plütarkhosz mestere adja meg. Ammón
szerint az E betű, mivel <i>eî</i>-nek kell
kiolvasni, megegyezik az <i>eimí</i> jelen
idejű, egyes szám második személyű alakjával, tehát azt jelenti, hogy „(te)
vagy”. Így tehát a „Te vagy” <i>–</i> azon
istennek kimondva, aki arra buzdítja az embert, hogy ismerje meg önmagát
(pontosan a <i>gnôthi seautòn</i> felirat
volt bevésve a delphoi-i szentély homlokzatára) <i>–</i> isten Létként való felismerését jelenti.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">„Amikor
tehát hódolunk neki, akkor hozzá kell fordulni és így üdvözölni őt: „te vagy”,
vagy pedig, Zeuszra, úgy szólni hozzá: „Egy vagy”. Az isteni nem pluralitás,
mint mi mindannyian, akik tízezer ellentétes szenvedélyből vagyunk, sokalakú
halmazként, büszke keverékként. A Lét viszont szükségszerűen Egy, ahogyan az
Egy szükségszerűen Lét. (….) Így hát megfelel az istennek az Ő első neve,
ahogyan a második és a harmadik is. Ez pedig Apóllon, mert kizárja a
pluralitást és tagadja a sokféleséget; Hieîos, amennyiben Egy és Egyetlen;
Phoîbos, mert így hívták a régiek – igaz? – mindazt, ami tiszta és szennyezetlen”.</span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";"> (12)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Azon hermeneutikai eljárás szerint, amely
az adott szót alkotó elemek szimbolikus értékén alapul, az Apóllon nevet úgy
lehet értelmezni, hogy a fosztóképző a-ból és a ‘sok’ jelentésű <i>polýs</i>, <i>pollé</i>, <i>polý</i> szóból
tevődik össze, tehát jelentése: ‘sokféleség nélküli’. A <i>Hieîos</i> a <i>heîs</i>, ‘egy’
jelentésű szóval áll kapcsolatban. <i>Phoîbos</i>,
amely etimológiailag a <i>fáos</i>, ‘fény’
szóhóz kapcsolódik, ‘fénylőt’, ’tisztát’, tehát ‘nem kevertet’ jelent. Apollón
isteni Személye tehát az egyetemes megnyilvánulás egy és egyetlen
princípiumának szimbóluma, Legfelsőbb Önmaga mindennek, ami létezik.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Plutarkhosz nyomán apameiai Numéniusz
(II. század) úgy értelmezi Apollón Délphios jelzőjét, hogy az egy ősi görög
szó, amelynek jelentése ‘egyetlen és egyedülvaló’. (13)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI8Jcs8WzkuEQ3OXOWQ54F5DSTlNvj-le8E4dKjlVXOz5CPnOEGmEf0fTUw30d8VAazLRDrSgjmz-2JlvPu6T1hcPGY3SnlMtj8dZk26rDfvb4TLCtVMFDqsOSw395NjHzPgkg50eTdDA/s1600/tumblr_static_bie5lhl1hwggo8gggoc0wkwk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI8Jcs8WzkuEQ3OXOWQ54F5DSTlNvj-le8E4dKjlVXOz5CPnOEGmEf0fTUw30d8VAazLRDrSgjmz-2JlvPu6T1hcPGY3SnlMtj8dZk26rDfvb4TLCtVMFDqsOSw395NjHzPgkg50eTdDA/s320/tumblr_static_bie5lhl1hwggo8gggoc0wkwk.jpg" width="239" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "georgia" , "serif"; font-weight: normal;">A „SZOLÁRIS MONOTEIZMUS”</span></strong></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Abban a „szoláris monoteizmusban”, amely
Aurelianusszal (Kr.u. 274) a Római Birodalom hivatalos vallásává válik, Apollón
alakját Héliosszal azonosítják, akinek latin neve, Sol, jelentőségteljesen
visszahangzik a <i>solus</i>, ‘egyetlen’
melléknévben. Konstantin idejében a szoláris isten alakjai – Apollón és Sol
Invictus – megtalálhatóak a pénzérméken és a diadalív domborművein.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Köztudott, hogy a szoláris monoteizmus
Római Birodalombeli elterjedésében meghatározó szerepe volt a Földközi-tenger
keleti részén, főként Szíriában élő népek körében már nagyon elterjedt szoláris
kultusznak. Miután megtisztították a római szellemiség számára elfogadhatatlan
aspektusaitól, az úgynevezett „Emesai szoláris isten” kultusza, amely az iszlám
előtt Arab-félsziget nomád népei között született, római állami kultusszá vált,
és a Napistent Kapitóliumi Jupiterrel és Apollónnal azonosították. Ez a tény – amelyet
Guénon nevezhetett volna „Kelet gondviselésszerű beavatkozásának” Róma
érdekében – azon oknál fogva történhetett meg, hogy a késő-ókori szoláris
kultusz egy közös primordiális örökség újrafelbukkanását jelentette. És
pontosan Guénont érdemes idézni a szoláris szimbolizmus jelentése
vonatkozásában:<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">„A
nap úgy jelenik meg (…), mint az Egy Princípium (Allâhu Ahad) par excellence
szimbóluma: a szükségszerű Lét, amely egyedül elégséges saját Magának a Maga
abszolút teljességében (Allâhu es-Samad), és amelytől teljességében függ minden
dolog léte és fennmaradása, amelyek Őnélküle semmik nem lennének. A
„monoteizmus” – már ha ezzel a szóval lehet fordítani az ‘Et-Tawhîd’-ot, annak
ellenére, hogy kissé leszűkíti jelentését, mivel szinte kizárólagosan egy vallásos
szemszögre utal </span></i><span style="font-family: "georgia" , "serif";">–<i> lényegében „szoláris” jellegű. (…) Nem
lehetne igazabb képet találni az Egységről, mint azt, hogy kibontakozik a
sokféleségben anélkül, hogy megszűnne önmaga lenni és hogy a sokféleség hatna
rá, és hogy ezt a sokféleséget visszavezeti önmagához – legalábbis a látszat
szerint </i>–<i>, hiszen ez a sokféleség
valójában soha nem létezett, mivel semmi nem létezik a Princípiumon kívül,
amelyhez semmit nem lehet hozzáadni és amelyből semmit nem lehet elvenni, mivel
az Egyetlen Létezés oszthatatlan teljességét jelképezi.”</i> (14)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Az úgynevezett „szoláris monoteizmus”
doktrínája – amely szerint Helios a Princípium hiposztázisa, miközben a számos
görög-római istenség panteonja csak az ő specifikus és részleges aspektusait
jelenti – Flavius Claudius Julianus császár Helios Istenhez <i>(Eis tòn basiléa Hélion)</i> írt himnuszában
kerül kifejezésre. Az alapvető hivatkozási pont itt Platón. Julianus a
Politeía-ból idéz egy szakaszt (508B-C), amelyből kiderül, hogy a Nap (Hélios)
az az érzékvilágban <i>(aisthetós)</i> és a
látható világban <i>(oratós)</i>, ami a
Legfelsőbb Jó, a lét transzcendens forrása, az intelligibilis világban <i>(noetós)</i>; más szóval a nappali csillag
nem más, mint annak a metafizikai Napnak a tükröződése, amely megvilágítja és
megtermékenyíti az archetipikus esszenciák világát, a platóni „ideákat”.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Evolával szólva pedig „Helios a Nap, nem
mint megistenített fizikai csillag, hanem mint a metafizikai fény és egy
transzcendens értelemben vett hatalom szimbóluma”. (15)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ám a tiszta Lét intelligibilis világa és a
korporális formák fizikai látással és más érzékszervekkel érzékelhető világa
között van egy harmadik világ, amelyet „intellektuálisnak” <i>(noeròs)</i> vagyis intelligenciával bírónak neveznek.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Röviden emlékeztetnék arra, hogy Mahmûd
Qotboddîn Shirâzî perzsa filozófus (1237–1311) így foglalja össze a három
világról szóló tanítást, hogy azt mondja: Platón és az ókori Görögország többi
bölcse „egy kettős univerzum létezését vallották: az egyik oldalról a tiszta,
érzékfeletti univerzumét, amely magában foglalja az Istenség világát és az
angyali Intelligenciákét, a másik oldalról a materiális formákét, vagyis az égi
Szférákét és az Elemekét; és eme két világ között van az autonóm imaginális
Formák világa”. (16)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ezen közbülső világ középpontjában, mint
a Legfőbb Princípium hiposztázisa („az Egy fia”), Helios közvetítő,
összehangoló és egyesítő feladatot lát el az intellektuális és demiurgikus okok
viszonylatában, miközben részt vesz mind a transzcendens Princípium egységében,
mind a jelenségvilág megnyilvánulásának esetleges sokféleségében.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Eme pozíciója tehát az elképzelhető
legcentrálisabb, és indokolja a neki elismert Király címet. Teológiai
fogalmakkal: mindegyik isten Helios fényétől függ, aki viszont az egyetlen, aki
nincs alávetve Zeusz kényszerítő szükségszerűségének <i>(anánke)</i>, akivel valójában azonosul.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Henry Corbin nyomán, aki az „úgynevezett
késő-újplatonistákat (tehát Julianus császárt is) a koránban szereplő Könyv
Népei közé sorolja, (17) egy olasz tudós azt javasolta, hogy Helios
„egyenértékű azzal, amit az iszlámban <i>an-nûr</i>
min <i>‘amri-llâh</i>’-nak, ‘az isteni
parancsból fakadó fénynek’ neveznek”, így a szoláris istenség „nem más, mint
azon „fények fülkéje”, amelyből (…) minden tudást merítünk”. (18)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizKV_6E3njMYWGjQOZu5QEOgPTQiKXhz_5pINkOteEbWwkZLNiviNN3Wnxr7NKgM37gLa4GAXoFkX2nV1l-ZsO5GL8qpwHuycTfBmAYQt05RzVp-PPJDIQcMMXsfGopaxUKLjlgTOtlVc/s1600/Helios-Metope%252C_Troja%252C_Athena-Tempel.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="316" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizKV_6E3njMYWGjQOZu5QEOgPTQiKXhz_5pINkOteEbWwkZLNiviNN3Wnxr7NKgM37gLa4GAXoFkX2nV1l-ZsO5GL8qpwHuycTfBmAYQt05RzVp-PPJDIQcMMXsfGopaxUKLjlgTOtlVc/s320/Helios-Metope%252C_Troja%252C_Athena-Tempel.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "georgia" , "serif";"><br /></span>
<span style="font-family: "georgia" , serif;">Julianus később tárgyalja Helios
hatalmait </span><i style="font-family: Georgia, serif;">(dynámeiai)</i><span style="font-family: "georgia" , serif;"> és erőit </span><i style="font-family: Georgia, serif;">(enérgeiai)</i><span style="font-family: "georgia" , serif;">, vagyis a három világgal
kapcsolatos potencialitásait és aktivitásait. A himnusz ezen részének
legjelentősebb részét (143b–152a) az képezi, amikor az istenek sokféleségét
megpróbálja visszavezetni a pontosan Helios által képviselt principiális
Egységhez oly módon, hogy a különféle isteni alakok az ő aspektusaiként
jelennek meg, vagyis az ő megszámlálhatatlan minőségeinek megfelelő nevekként.</span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ezzel analóg doktrínát egyébként
Diogenész Laertiosz fogalmazott meg, aki Zeuszt, Athénét, Hérát, Hephaisztoszt,
Poszeidónt és Demetrát az egyetlen Isten „hatalmi módjainak” megfelelő
nevekként értelmezte. (19)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Heliosba árad tehát Zeusz demiurgoszi
ereje; egyébiránt nincs valódi különbség kettőjük között.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Athéné Pronoia a maga egészében Helios
teljességéből származik; mivel ő Helios tökéletes intelligenciája, ő egyesíti a
Heliost körülvevő isteneket és hozza létre az egyesülést Heliosszal.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Afrodité az égi istenek összhangját
jelenti, azt a szeretetet és harmóniát, amely lényegi egységüket jellemzi.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">De mivel egyesíti magában a legharmonikusabb
intellektuális szintézis princípiumait, Heliost mindenekelőtt Apollónnal
azonosítják, aki – tekintve, hogy olyan fundamentális kvalitásokat birtokol,
mint a változhatatlanság, tökéletesség, öröklétűség, intellektuális kiválóság –
azon isteni egység megszemélyesítője, amely tiszta és abszolút
intelligenciaként jut kifejeződésre.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">A Himnusz utolsó része felsorolja azokat
az ajándékokat és javakat, amelyeket Helios ad az emberi nemnek, amely belőle származik,
és amelyet ő tart fenn.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Dionüszosz apjaként és a Múzsák uraként
Helios adományoz az embereknek minden bölcsességet; Apollón, Asclepiosz,
Afrodité és Athéné ihletőjeként ő a közösség törvényhozója; végük pedig ő
Helios, Róma valódi alapítója és védője.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Julianus tehát ezen istenhez, halhatatlan
lelkének teremtőjéhez fordul azzal a kéréssel, hogy biztosítson a Városnak is hasonlóan
halhatatlan létezést, meghatározva ezzel „nem csak saját személyes küldetését a
földön, hanem szellemi üdvözülését is a Birodalom felvirágzásával együtt”. (20)
A gondolatmenet egy utolsó, Helioshoz szóló imával zárul (amely a Himnuszban a
harmadik): hogy az univerzum Királya kegyesen biztosítson odaadó hívének
erényes életet, tökéletesebb tudást, és hogy a végső órában felemelkedhessen
Őhozzá.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Julianus annak a Szalusztiosznak ajánlja
a Helios Királyhoz szóló Himnuszt, aki az Istenekről és a világról szóló rövid
tanulmányban az Egységet az alábbiak szerint fogalmazza meg: „Az első ok úgy
megfelelő, hogy egy legyen, mivel az egység megelőzi a sokságot és mindent
felülmúl hatalomban és jóságban; emiatt szükséges, hogy minden részesüljön
belőle, hiszen semmi más nem fogja akadályozni, mivel hatalma van, és nem fogja
elpusztítani, mivel jósága van”. (21)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Egy történelmi keretben tekintve,
Julianus szoláris teológiája az újplatonizmus érett szakaszába tartozik,
amelyben ennek a spritiuális áramlatnak a doktrinális sarkalatos pontjai már
véglegesen rögzültek és megszilárdultak.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Míg az iskola alapítója, Plótinosz (204–270),
felismerte az Egyben a lét princípiumát és az egyetemes possibilitás centrumát,
addig utódja, Tiroszi Porfiriosz (233–305) egy a Napról szóló tanulmányban
foglalkozott a szoláris teológiával, amely azonban elveszett. (22) Egy idézet
maradt fenn belőle a Saturnaliaban, ahol is Macrobius, miután a szoláris
princípiummal hozza kapcsolatba Apollónt, Libert, Marsot, Merkúrt, Szaturnuszt
és Jupitert, azt mondja, hogy Porfiriosz szerint „Minerva a Nap ereje, ami
elővigyázatosságot/bölcsességet [prudentia] ad az emberek elméjének”. (23)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Az orákulumok filozófiájáról szóló
tanulmányában egyébiránt Porfiriosz idézett egy apollóni választ, amely szerint
csak egy isten van, Aión („öröklét”), a többi istenek pedig nem mások, mint az
ő angyalai. (24)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjv6D_o4-EZP_1dTVtvpP4U6IEylKu9_E9sh_7VGhKEeRwrfNVfb1MqoFWAJs3RI6CXzN7FzO8VUxeqUzRtQq0MRx93k8COiaV1HWz-AvNg4nltUZiz3-yn38-w3raoS-JMlfmTAY0mzXQ/s1600/5e7f6df6aeb8d1bb201cf99ef102603f.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjv6D_o4-EZP_1dTVtvpP4U6IEylKu9_E9sh_7VGhKEeRwrfNVfb1MqoFWAJs3RI6CXzN7FzO8VUxeqUzRtQq0MRx93k8COiaV1HWz-AvNg4nltUZiz3-yn38-w3raoS-JMlfmTAY0mzXQ/s320/5e7f6df6aeb8d1bb201cf99ef102603f.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Julianus után a „szoláris” tradíció
Prokloszig (410–485) követhető, aki szerzője többek között egy Himnusz
Helioshoz-nak, amelyben Heliost úgy invokálja, mint „az intellektuális tűz
királyát” (<i>pyròs noeroû basileû</i>, v.
1) és „a minden dolgokat teremtő isten képmását” (eikôn pangenétao theoû, v.
34), vagyis mint a Legfelsőbb Isten epifániáját. (25)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ami a vallás isteneinek sokaságát illeti,
Proklosz ezt úgy oldja meg, hogy az Egyre vezeti vissza őket; az Egy pedig
Isten, mert – mondja ő –, a Jó és az Egy ugyanaz a dolog, és a Jó azonos
Istennel. (26)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Így lehet megérteni, hogy miért
szorgalmazta annyira Henry Corbin az összevetést Proklosz teológiája, a
Pseudodionüsziosz doktrínái és Muhyiddin Ibn ‘Arabî tanításai között. Corbin
azt írja, hogy nagyon hasznos lenne „egy elmélyült összehasonlítás az isteni
Nevek elmélete és azon teofániáké között, amelyek az isteni Urakat jelentik:
úgy értem, hogy a párhuzamokról, amelyek az egyik oldalon Ibn ‘Arabî – azon
Isten kifejezhetetlen mivolta, aki az Urak Ura, és az isteni Nevek hierarchiája
által alkotott sokszoros teofániák –, a másik oldalról pedig Proklosz között
vannak – az a hierarchia, amely a henádok [henászok, henádeszek – egységek]
henászából ered, és amelyet maguk a henádok nyilvánítanak meg, és amely a lét
hierarchiáinak minden fokán keresztül terjed”. (27)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Ám az, amit „a szoláris szinkretizmus
Nyugaton található utolsó tanúbizonyságának” definiáltak (28), a Filológia
imája a Naphoz, (29) „a késő neoplatonizmus ‘szoláris teológiájának’
figyelemreméltó dokumentuma”, (30) amelyet Martianus Capellának, Proklosz
kortársának köszönhetünk. Azért az utolsó tanúbizonyság, mert 531 körül, amikor
Damaskiosz (470–544) és a többi neoplatonista Perzsiába menekült, a „szoláris”
tradíció léte folytatódott ugyanazokon a helyeken, amelyekből előzőleg a
Mithra-kultusz elszármazott, elterjedve egész Európában.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">Franz Altheim véleménye szerint a
neoplatonikusok által kidolgozott szoláris teológia nem nélkülözte a
kapcsolatot az iszlám monoteizmussal sem. „Mohamed üzenete” – írja Altheim – „az
egység fogalma köré összpontosult, és kizárta, hogy az istenségnek ‘társa’
lehessen, amivel az őt megelőző és azonos helyről származó neoplatonisták és
monofiziták nyomdokába lépett. A Próféta vallási heve képes volt tehát újult
erővel felszínre hozni azt, amit őelőtte mások már éreztek és áhítottak”. (31)<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<strong><i><span style="font-family: "georgia" , "serif"; font-weight: normal;">Fordította: Dávid Andrea (a
szerző 2014-es budapesti előadásának szöveges változata alapján)<o:p></o:p></span></i></strong></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<strong><span style="font-family: "georgia" , "serif"; font-weight: normal;">JEGYZETEK<o:p></o:p></span></strong></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">1 R. Guénon, Aperçus sur l’ésotérisme
islamique et le taoïsme, Gallimard, Paris 1973, o. 38.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">2 R. Guénon, Monothéisme et angélologie,
„Études Traditionnelles”, n. 255, oct.-nov. 1946.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">3 Ibidem.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">4 Ibidem.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">5 „Princeps deus, qui omnem mundum regit”
(Cicero, Somnium Scipionis, 3).<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">6 Homerosz, Íliász, VIII, 23-27. (Ezt az
idézetet én fordítottam és mindazokat, amelyek ez után következnek, kivéve
Proklosz sorait, amiket Michele Losacco fordításában találjuk meg).<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">7 Homerosz, Íliász, XXII, 209-213.
Claudio Mutti és Devecseri Gábor fordítása alapján.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">8 Aiszkhülosz, Agamemnón 160-166,
Devecseri Gábor fordítása.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">9 Khleantész, Himnusz Zeuszhoz, I, 1-3<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">10 M. Pohlenz, La Stoa. Storia di un
movimento spirituale, La Nuova Italia, Firenze 1967, I, o. 218.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">11 Arátosz, Phainomena 1-4.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">12 Plutarkhosz, De E Apud Delphos 393 b
c.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">13 „Apóllona Délphion vocant, quod (…),
ut Numenio placet, quasi unum et solum. Ait enim prisca Graecorum lingua
délphon unum vocari” (Macrobius, Saturnalia, I, 17, 65).<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">14 R. Guénon, Et-Tawhîd, „Le Voile
d’Isis”, juillet 1930.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">15 J. Evola, Ricognizioni. Uomini e
problemi, Edizioni Mediterranee, Roma 1974, o. 140.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">16 H. Corbin, Corpo spirituale e Terra
celeste. Dall’Iran mazdeo all’Iran sciita, Adelphi, Milano 1986, o. 140.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">17 H. Corbin, Il paradosso del
monoteismo, Marietti, Casale Monferrato 1986, o. 70.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">18 R. Billi, L’Asino e il Leone. Metafisica
e Politica nell’opera dell’Imperatore Giuliano, diplomamunka, Università di
Parma, ak. év 1989-1990, oo. 79-80.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">19 Diogenész Laertiosz, VII, 147
(Stoicorum Veterum Fragmenta, II, fr. 1021).<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">20 M. Mazza, Filosofia religiosa ed
„Imperium” in Giuliano, in: AA. VV., Giuliano Imperatore, Atti del Convegno
della S.I.S.A.C. (Messina, 3 aprile 1984), a cura di B. Gentili, QuattroVenti,
Urbino 1986, o. 90.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">21 Sallustio, Sugli dèi e il mondo, a
cura di C. Mutti, Edizioni di Ar, 2a ed., Padova 1993, oo. 27-28.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">22 Porfiriosz tanulmányát Servius idézi
(Comm. ad Eclogas, V, 66) és ezt talán azonosítani lehetne az Isteni nevek c.
művel is; ugyanakkor talán része lehetett az Orákulumok filozófiájáról c. műnek
is. Lásd G. Heuten, Le „Soleil” de Porphyre, Mélanges F. Cumont, I, Bruxelles
1936, o. 253 kk.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">23 „et Porphyrius testatur Minervam esse
virtutem Solis quae humanis mentibus prudentiam subministrat” (Macrobius, id.
m., I, 17, 70).<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">24 G. Wolff, Porphyrii de philosophia ex
oraculis haurienda librorum reliquiae, Springer, Berlin 1866.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">25 Proclo, Inni, a cura di D. Giordano,
Fussi-Sansoni, Firenze 1957, oo. 20-25.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">26 Proclo, Elementi di teologia, Edizioni
all’insegna del Veltro, Parma 1983, oo. 94-95.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">27 H. Corbin, Il paradosso del
monoteismo, id., o. 8.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">28 R. Turcan, Martianus Capella et
Jamblique, „Revue des Études Latins”, 36, 1958, o. 249.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">29 Martianus Capella, De nuptiis, II,
185-193.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">30 Martiani Capellae De nuptiis
Philologiae et Mercurii liber secundus, Introduzione, traduzione e commento di
L. Lenaz, Liviana, Padova 1975, o. 46.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "serif";">31 F. Altheim, Deus invictus. Le
religioni e la fine del mondo antico, Edizioni Mediterranee, Roma 2007, o.
115-116.<o:p></o:p></span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-81634186934355774362016-10-10T16:55:00.001+02:002019-09-30T10:47:42.714+02:00René Guénon: A szív és a barlang<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">Említettük már a barlang és a
szív szimbolikájának közeli kapcsolatát, amely magyarázatot ad a barlang mint
spirituális centrum beavatási funkciójára. Valójában a szív lényegét tekintve a
centrum egy szimbóluma, legyen az a létező vagy – ezzel analógiában – a világ
központja, attól függően, hogy mikrokozmikus vagy makrokozmikus tekintünk rá. E
kapcsolat miatt természetes, hogy ugyanezt a jelentést kell kötnünk a
barlanghoz is; de ez a szimbolikus kapcsolat e ponton bővebb magyarázatot
követel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOpmYAkR9kjMSepnQworz6a4eaPSWrcJMawxgEH6x1qyGFueuCMDp5ctS8nBTS-LsoT_pFi_CJiaMra_9QniVguXTQ_C597Xll3ESxE5-oxHhpXqSviJmFzwWGcIlkYuRddYNgvVRUo8Y/s1600/s753868717155331969_p5_i1_w2560.jpeg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOpmYAkR9kjMSepnQworz6a4eaPSWrcJMawxgEH6x1qyGFueuCMDp5ctS8nBTS-LsoT_pFi_CJiaMra_9QniVguXTQ_C597Xll3ESxE5-oxHhpXqSviJmFzwWGcIlkYuRddYNgvVRUo8Y/s320/s753868717155331969_p5_i1_w2560.jpeg" width="310" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">A „szív barlangja” egy jól ismert
tradicionális kifejezés. A szanszkrit <i>guha</i>
szó általánosságban „barlangot” jelöl, de a szív benső üregére is használják,
következésképpen a szívre magára is. Ahogyan ezt máshol kifejtettük, [1] a
„szív barlangja” az a vitális centrum, amelyben nemcsak a <i>jiv</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i>, hanem a kondicionálatlan <i><span style="line-height: 18.4px;">ā</span></i><i>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i> is lakik, amely a
valóságban azonos magával <i>brahman</i>nal.
A <i>guha</i> szó a <i>guh</i> gyökből ered, amelynek jelentése „takar”, „titkol”, „rejt”, és
ugyanezt jelenti egy másik hasonló gyök, a <i>gup</i>,
s az ebből képzett <i>gupta</i>, amely
minden olyan dolgot jelöl, melynek titkos karaktere van, mindent, ami külsőleg
nem megnyilvánuló. Ez egyenértékű a görög <i>kruptos</i>-szal,
amelyből a „kripta” szó származik, és ami rokon értelmű a barlanggal. Ezek az
ideák kapcsolódnak a centrumhoz, amennyiben azt a legbensőbb, következésképp a
legrejtettebb pontnak tartjuk. Ugyanakkor a beavatási titokra is utalnak, önmagában
és – amennyiben annak a helynek a természete jelképezi, ahol végrehajtják a
beavatást – egy rejtett, „eltakart” területként, [2] amely elérhetetlen a
profánok számára, akár úgy, hogy egy labirintusrendszerrel megakadályozzák a
belépést, akár máshogy (gondoljunk a Távol-keleti beavatások „ajtó nélküli templomaira”),
és amire mindig úgy tekintettek, mint a centrum egy formájára.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvFNU4JXzJUFgp7e69pRCa16gJVG54YmdMwbtjPA43JOVq9dDPB5_ZKbpmmVgFVCWsv5nHxpsI7Ofv34xQPvKP1KOQxUBdT4w9vJl5EFNSG2b96-_8HuP_jFZ_Zc-CfKAXY3xQNT5ZhM0/s1600/All_Saints_Catholic_Church_%2528St._Peters%252C_Missouri%2529_-_stained_glass%252C_sacristy%252C_Sacred_Heart_detail.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvFNU4JXzJUFgp7e69pRCa16gJVG54YmdMwbtjPA43JOVq9dDPB5_ZKbpmmVgFVCWsv5nHxpsI7Ofv34xQPvKP1KOQxUBdT4w9vJl5EFNSG2b96-_8HuP_jFZ_Zc-CfKAXY3xQNT5ZhM0/s320/All_Saints_Catholic_Church_%2528St._Peters%252C_Missouri%2529_-_stained_glass%252C_sacristy%252C_Sacred_Heart_detail.jpg" width="319" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">Másfelől megjegyzendő, hogy ez a
rejtettség vagy titkosság, amely meghatározza a spirituális centrumokat vagy
figuratív ábrázolásaikat, magában foglalja azt, hogy a tradicionális igazság
többé nem elérhető a maga teljességében minden ember számára egyenlően, ami a
jele az „elsötétedés” időszakának, legalábbis relatív értelemben. Ez lehetővé
teszi a számunkra, hogy egy ilyesfajta szimbolizmust a ciklikus alászállás
folyamatában elhelyezzünk; de ez az a pont, ahova még visszatérünk
részletesebben, amikor a hegy és a barlang közti kapcsolatot vizsgáljuk, minthogy
mindkettőt a centrum szimbólumainak tekintjük. Pillanatnyilag azt mutatjuk ki
ebben az összefüggésben, hogy a szív ábrája egy lefelé mutató háromszög (a
„szív háromszöge” egy másik tradicionális kifejezés); és ugyanez az ábra jelzi
a barlangot, míg a hegyet vagy a vele megfelelésben álló piramist fordítottan,
egy felfele mutató háromszögként ábrázolják. Ez azt mutatja a számunkra, hogy
ez egy olyan kapcsolat, amely ellentétes, másfelől kiegészítő jellegű. </span><span style="background-color: black; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A fordított háromszögekként ábrázolt szív és barlang reprezentációjának
témájában hozzá kell tennünk, hogy ez egyike ama eseteknek, amelyekhez egyértelműen
nincs köze semmiféle „fekete mágiának”, a teljesen elégtelen szimbolikus ismeretekkel
rendelkezők túlságosan is gyakori állításai ellenére sem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_x1KCPCInr8VIVAhcYkABY0cErpHtELIlRhGJkNqY6mryrFl9jLbvCPZR9MRN0n46dpYLKtUZqpD0HCtQ8vxeJR4SDmxpjBIMy5i-pRFwENnKv0eh-bEyUUMmaBf-9ThPjW7ZSRQh5B0/s1600/Vulvata.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_x1KCPCInr8VIVAhcYkABY0cErpHtELIlRhGJkNqY6mryrFl9jLbvCPZR9MRN0n46dpYLKtUZqpD0HCtQ8vxeJR4SDmxpjBIMy5i-pRFwENnKv0eh-bEyUUMmaBf-9ThPjW7ZSRQh5B0/s320/Vulvata.jpg" width="320" /></a></div>
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">Térjünk vissza ahhoz, hogy mi van
elrejtve a hindú tradíció szerint a „szív barlangjában”: ez a létező
princípiuma, amely – az elrejtettség eme állapotában és a megnyilvánulás
szempontjából – a legkisebbhez hasonlatos (a <i>dahara </i>szó, amely azt az üreget jelöli, ahol [princípium] lakozik,
szintén a kicsinység fogalmával azonos), miközben valójában ez az, ami a
legnagyobb, akár csak a pont, amely térbelileg infinitezimális [határtalanul
kicsi], sőt nulla, miközben ez az a princípium, aminek révén az egész tér létrejön,
vagy akár az egyes szám, ami a többihez képest a legkisebbnek mutatkozik, mégis
principiálisan mindet tartalmazza, és létrehozza magából az egész véget nem érő
sorozatot. Itt ismételten egy inverz kapcsolat kifejeződését látjuk, amennyiben
a princípiumot két különböző szempont szerint vizsgáljuk; az extrém kicsinység
szempontja a princípium rejtett és „láthatatlan” állapotára utal, amely a
kérdéses létező számára még csak „virtualitás”, de amely az ő spirituális
kibontakozásának kezdőpontja lesz; és valóban itt megy végbe a kibontakozás
kezdete <i>(initium)</i>, amely közvetlenül
kapcsolódik a beavatáshoz a kifejezés etimológiai értelmében; és pontosan ebből
a szempontból mondható a barlang a „második születés” helyének. Ebben az
összefüggésben a következőhöz hasonló szövegeket találunk: „Tudd, hogy <i>Agnī</i>, aki az örökkévaló (principiális)
világ alapja, és akin keresztül ez a világ elérhető, a szív titkos barlangjában
lakozik”, [3] amely a mikrokozmikus rendben a „második születésre” utal; és
amely a makrokozmikus rendre váltva, egy analógia alapján, egybevág az <i>Avatára</i> születésével. [*]</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgyPLj9uBKkyTGuwI6S9z1Dq2ceZ026fUq-_F1_v7ITK2kWpCuMcMK3ROAzTPc_xBdMPTji1QzsFD1qNmlaPVMF7-cujRd-zyV5L775X5AvXweswXyswHw5BL46E0dfRHDweBhkO9M69k/s1600/KA2_144.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgyPLj9uBKkyTGuwI6S9z1Dq2ceZ026fUq-_F1_v7ITK2kWpCuMcMK3ROAzTPc_xBdMPTji1QzsFD1qNmlaPVMF7-cujRd-zyV5L775X5AvXweswXyswHw5BL46E0dfRHDweBhkO9M69k/s320/KA2_144.jpg" width="258" /></a></div>
<span style="background-color: black;"></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">Említettük már, hogy az
individuális megnyilvánulás szempontjából a <i>jiv</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i>, principiális szempontból pedig a kondicionálatlan <i>Ātm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i>
vagy <i>Param</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i>
is a szívben lakik; a különbség az individuális és a principiális között nem
több egy illúziónál; ez csak a megnyilvánulás tekintetében áll fenn, de az
abszolút realitásból tekintve azonosak. Ők azok, akik „mindketten a szív titkos
barlangjában rejteznek”, és akikről ugyanakkor azt is mondják, hogy a
„legfelsőbb magasságban tartózkodnak”, így a barlang és a hegy két szimbóluma
itt újraegyesül. [4] A szöveg hozzáteszi még, hogy „árnyéknak és fénynek
mondják őket <i>Brahma</i> tudói”; ez
különösen a <i>Nara-n</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>r</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>yana</i> szimbolizmusára utal, amiről ugyanezt a szöveget idézve
az <i>Ātm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>-Gītá</i>val [5] kapcsolatban beszéltünk már: <i>Nara</i>, az ember, a halandó, aki a <i>jiv</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i>, <i>Arjuná</i>val azonos; és <i>N</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>r</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>yana</i>, az isteni vagy halhatatlan, aki a <i>Param</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i>, <i>Kṛiṣṇá</i>val
azonos. Szó szerinti jelentésük szerint <i>Kṛiṣṇa</i>
egy sötét színárnyalatra utal, míg <i>Arjuna</i>
a világosságra, illetve jelentenek még éjszakát és nappalt, amennyiben úgy tekintünk
rájuk, mint megnyilvánulatlanra és megnyilvánultra. [6] Egy pontosan ugyanilyen
szimbolizmus jelenik meg a <i>Dioscuros</i>-ok
[**] két féltekével való kapcsolatának tekintetében, amelyek közül az egyik
világos, a másik sötét, ahogyan azt jeleztük a „kettős spirál” jelentésével
kapcsolatban. [7] Másfelől e „kettő”, a <i>jiv</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā </span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">és a<i> </i></span><i>Param</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span>tm</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">ā</span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">, az a „két madár”, amelyek
„ugyanazon a fán élnek” (miként <i>Arjuna</i>
és </span><i>Kṛiṣṇa </i>is ugyanazon a
szekéren ülnek), és akikről azt mondják, hogy „elválaszthatatlanul egyesültek”,
mert, ahogyan fentebb mondtuk, valójában egyek, a köztük lévő különbség pedig
nem több, mint illúzió. [8] Meg kell jegyezni, hogy a fa szimbolikája
lényegileg axiális, ahogyan a hegyé is; és a barlang, amennyiben úgy tekintünk
rá, mint ami a hegy alatt vagy a hegyben van, szintén rajta van a tengelyen,
ahol minden esetben, szempontoktól függetlenül a centrumnak lennie kell, mivel
a centrumban egyesül az individuális az univerzálissal.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_ZF3k7R5y7Y4Al0sEJz2_oeyAuvxkShysc_5jM-C7U2_6_q9Lx9Lramq2W5M2HePbmqVuITz4extVC2OcR9AsNHAXQUTuWbV_JOaL-bnSPVAI_6rRlR8zQORWiUmyKGTLKyXt5S2Fh0Q/s1600/castor_pollux_adj.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_ZF3k7R5y7Y4Al0sEJz2_oeyAuvxkShysc_5jM-C7U2_6_q9Lx9Lramq2W5M2HePbmqVuITz4extVC2OcR9AsNHAXQUTuWbV_JOaL-bnSPVAI_6rRlR8zQORWiUmyKGTLKyXt5S2Fh0Q/s320/castor_pollux_adj.jpg" width="209" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">Mielőtt elhagynánk a témát, megfontolandó
egy nyelvi szempont, amelynek fontosságát nem szabad túlbecsülni, mindazonáltal
érdekes. Az egyiptomi <i>hor</i> szó, amelyből
a <i>Hōros</i> ered, úgy tűnik, „szívet”
jelent. <i>Hōros </i>ezért a „világ szíve”
lenne, amely egy olyan megjelölésre utal, ami a legtöbb tradícióban
megtalálható, és amely tökéletes összhangban van [a Tradíció] szimbolizmusával
mint egésszel, már amennyire ez meghatározható. Első pillantásra talán csábító
lehet a <i>hor</i> szó és a <i>cor, </i>a szív latin nevének összekapcsolása,
annál is inkább, mert különböző nyelvekben a szívre utaló hasonló szógyökök
megtalálhatóak akár hehezetes, akár gutturális kezdőbetűvel; ezért egyfelől <i>hrid</i> vagy <i>hridaya</i> a szanszkritban, <i>heart</i>
az angolban, <i>Hertz</i> a németben, és
másfelől <i>ker</i> és <i>kardion</i> a görögben és <i>cor</i>
maga (genitív <i>cordis</i>) a latinban. De
a közös szógyöke ezeknek a szavaknak, az utolsót is beleértve, valójában HRD
vagy KRD, ami aligha áll fenn a <i>hor</i>
esetében, ezért itt nem a közös szógyökök esetéről van szó, hanem csak egyfajta
fonetikus egyezésről, ami ennek ellenére feltűnő. Habár van itt valami, ami
talán még figyelemreméltóbb, és mindenesetre közvetlenül kapcsolódik
tárgyunkhoz: a héberben a <i>het</i> [ח]
betűvel írt <i>hor </i>vagy <i>hūr</i>
„barlangot” jelent; ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy van etimológiai
kapcsolat a héber és az egyiptomi szavak között, habár az igazat megvallva
lehet, hogy egy többé-kevésbé távoli közös eredetük van, mindazonáltal bárhogy
is legyen, nem kevésbé megfontolandó érdekesség, tudván azt, hogy nincs olyan
dolog, hogy véletlen. Ahogyan ez sem az: a héberben, ezúttal <i>h</i><i><span style="line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">ē</span></i>vel [ה]
írt, <i>hor</i> vagy <i>har</i> „hegyet” jelent; mivel a hehezetes hangok közé tartozó <i>het</i>, a <i>h</i><i><span style="line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">ē</span></i><span style="line-height: 115%;">nek a</span> megerősítése vagy megkeményítése, mintha
összesűrűsödne, és mivel a <i>het</i> sokkal
inkább kifejezi önmagát ideografikusan, határt vagy körülzárt helyet jelölve,
látható, hogy a két szó közötti szoros kapcsolat a barlangra utal mint olyan
helyre, amely be van zárva a hegybe, és csakugyan, szó szerint éppúgy, mint
szimbolikusan; és ez ismét visszavisz minket a hegy és a barlang közti
kapcsolathoz, amit ezúttal részletesebben meg kell vizsgálnunk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEit2iz4yTQVlaAC3hsJopdufdXylo0Cr9zA0bEzj1jSrkYtRh4CDBYI8ntZr1zGqX5H4OwUu782pxDqumu0_T4AAuFitx5jvyDkuNSquJihVLI17zHFA3vcmCgAtdnnSAZzH1NGk8_hq3Y/s1600/Nativity-of-Christ1.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEit2iz4yTQVlaAC3hsJopdufdXylo0Cr9zA0bEzj1jSrkYtRh4CDBYI8ntZr1zGqX5H4OwUu782pxDqumu0_T4AAuFitx5jvyDkuNSquJihVLI17zHFA3vcmCgAtdnnSAZzH1NGk8_hq3Y/s320/Nativity-of-Christ1.jpg" width="243" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">JEGYZETEK</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[1] <i>Az ember sorsa a Védánta szerint</i>. Budapest, 1998, Farkas Lőrinc
Imre Kiadó. 3. fej. (ld. <i>Chāndogya
Upaniṣad</i> III: 14,3. és VIII: 1,1.) [„Az én (igaz) Önmagam a szívem
bensejében kisebb, mint egy rizsszem, kisebb, mint egy árpaszem, kisebb, mint
egy mustármag, kisebb, mint egy kölesszem, kisebb, mint egy kölesszem belseje.
Az én (igaz) Önmagam a szívem bensejében nagyobb, mint a Föld, nagyobb, mint a
Köztitér, nagyobb, mint az Ég, nagyobb, mint ezek a világok (együtt).” „E
Brahman-várban van egy hajlék, egy kicsiny lótuszvirág, s abban van egy kicsiny
belső tér. Ami a belsejében van, azt kell felfedezni, azt kell megismerni.” A
jelen cikk Upanisadokból vett idézeteihez az alábbi fordításokat vettük
segítségül: Pál Dániel (ford. és szerk.): <i>A
klasszikus Upanisadok</i>. Budapest, 2011, Filosz. Valamint Fórizs László (ford.
és szerk.): <i>A klasszikus Upanisadok II</i>.
Budapest, 2016, Filosz. – A fordító megjegyzése.]</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[2] Vö. az <i>être à couvert</i> (titokban lenni, biztonságban lenni) szabadkőműves
kifejezéssel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[3] <i>Kaṭha Upaniṣad</i> I: 14.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[*] [Érdekes lehet ebből a
szempontból megemlíteni, hogy bizonyos megközelítések szerint Krisztus
barlangban született, és szintén a barlang az, ahova halála után elrejtik, és
ahonnan teste eltűnik, vagyis ez az a pont, ahol belép a </span><span style="background-color: black;">földi-emberi világba</span><span style="background-color: black;">, és szintén ez az a pont,
ahol elhagyja a megnyilvánult állapotot. – A fordító megjegyzése.]</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[4]<i> Kaṭha Upaniṣad </i>III. 1. Vö. <i>Brahma Sūtrá</i>k I: 2,11–12.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[5] [<i>Le Voile d’Isis</i>, 1930. március. Magyarul: <i>Tradíció</i>. Debrecen, 2000, Kvintesszencia. 197–200. o.]</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[6] Vö. A. K. Coomaraswamy: <i>The darker side of the dawn</i>. Valamint <i>Angel and Titan, an essay on Vedic ontology</i>.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[**] [A tojásból született,
„kísértetiesen hasonló” ikertestvérekről, <i>Castor</i>ról
és <i>Pollūx</i>ról (vagy <i>Poludeucēs</i>-ről), <i>Zeus</i> fiairól van szó, akik közül előbbi halandó, míg utóbbi
halhatatlan. Róluk kapta a nevét az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga.
– A fordító megjegyzése.]</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[7] <i>A nagy triád</i>. Budapest, 2007, Arcticus. 5. fej. 35–40. o.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;">[8]<i> Mundaka Upaniṣad </i>III: 1,1; <i>Śvētāśv</i><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">atara Upani</span>ṣad
</i>IV: 6.</span><br />
<span style="background-color: black; font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="background-color: black; font-family: inherit;"><span style="background-color: black;">Forrás: René Guénon: The Heart and the Cave. In </span><i>Fundamental symbols:
The Universal Language of Sacred Science</i>. Cambridge, 1995, Quinta Essentia.
145–148. o.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="background-color: black;">Angolból fordította <a href="http://saskeselyucsucs.blog.hu/2017/01/26/godeny_jonatan" target="_blank">Gődény Jonatán</a></span><o:p></o:p></i></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-58007459275738589042016-10-04T16:17:00.000+02:002016-10-13T13:58:40.793+02:00László András: A Metafizika mibenléte és jelenkori problémái (videó)<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Horváth Róbert beszélgetése László Andrással a metafizikáról, a tradícióról, a szellemi út mibenlétéről, a gnózisról, a nemiség kérdéséről, a barátságról, Hamvas Béláról és más szellemi kérdésekről.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/uDxb4Qvmysw/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/uDxb4Qvmysw?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-36386358553184735992016-10-04T11:02:00.000+02:002016-10-13T14:10:49.459+02:00Horváth Róbert: A „tradicionális szerzők” kifejezésről<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwa-QYxrXNQd9wVJ0MBiWGDl6TrlvI-2jqYJX1pUdnJzPJLAaxoOetUdhgwsaqTKPsmZeqTLP_QTdi5mvyL18_SEMOS_Guq4W44xL281Xs4AW8A-h5yF2iTUITjNHDR1ODx5kubnNyVxE/s1600/Horv%25C3%25A1th+R%25C3%25B3bert+06.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwa-QYxrXNQd9wVJ0MBiWGDl6TrlvI-2jqYJX1pUdnJzPJLAaxoOetUdhgwsaqTKPsmZeqTLP_QTdi5mvyL18_SEMOS_Guq4W44xL281Xs4AW8A-h5yF2iTUITjNHDR1ODx5kubnNyVxE/s320/Horv%25C3%25A1th+R%25C3%25B3bert+06.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Azon szerzők legkiválóbbjait, akiket
Nyugaton „tradicionalistáknak” vagy „perennialistáknak” neveznek,
Magyarországon „tradicionális szerzőknek” hívjuk. Az utóbbi kifejezést ebben az
összefüggésben nyilvánvalóan jelenkori, huszadik vagy huszonegyedik századi
tradicionális szerzőkként kell érteni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Szellemi szempontból – minthogy a
tradicionalitás itt ilyen értelemben vetődik fel – Plutarchos, Delphoi papja,
Plótinos, Pico della Mirandola, Ibn-al-Arabî vagy például Śankara magától
értetődően tradicionális szerzők. Nem tartozik azonban a triviális evidenciák
körébe, hogy miért, milyen alapon nevezhetjük ugyanígy René Guénont és másokat.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Egyesek úgy vélhetik, hogy csupán a
„tradicionalisták” kifejezés kerüléséről van szó, mert – mint mondani szokás –
normális emberhez semmilyen „ista” és „izmus” nem állhat közel. Nem állítjuk,
hogy ebben a kijelentésben semmi igazság nincsen, de ez a megközelítés
egyáltalán nem ragadja meg a lényeget. A történelem folyamán valóban voltak
olyan idők, amikor magunk is elzárkóztunk volna minden „izmustól”. Ma viszont
fel kellene ismerni, hogy a jelenlegi, „-isták” és „-izmusok” utáni korban,
amikor az általános szellemi közöny és restség miatt a gondolkodás már azok
szintjét is alulmúlja, az „-istáktól” és az „-izmusoktól” való elzárkózás
semmilyen egyértelműen pozitív dolgot nem takar. Nagyjából ugyanez a
véleményünk, ha valaki nem gondolati, hanem stiláris és szépészeti alapon kerüli
a különféle „-ista” és az „-izmus” megjelöléseket. Készséggel neveznénk
magunkat akár tradicionalistáknak is, ha csupán ez és napjaink eszmék iránti
közönye között lehetne választani. Másrészt már korábban megjegyeztük, hogy
a „tradicionalizmus” bizonyos esetekben átmeneti fázist képezhet a
tradicionális szellemiséghez való effektív eljutás folyamatában. Nem minden
„tradicionalista” gondolkozó „tradicionális szerző”, de azzá lehet. Ez lényeges
lehetőség. Egy gondolati és mentális elkötelezettség fontos emberi kiindulási
pont, akkor is, ha pusztán kiindulási pont, és akkor is, ha a tradicionális
szerzők jóval többet képviselnek. Nem csupán azért használjuk tehát a
tradicionális szerzők kifejezést, hogy azzal a tradicionalisták megjelölést
kerüljük. Nem is kizárólag arról van szó, hogy a magyar nyelvben az előbbi
kifejezés nem annyira általános értelmű, mint más nyelvekben. Azért nevezzük
így a dolgokat, mert<i> a legkiválóbb huszadik–huszonegyedik századi szerzőket
ténylegesen a korábbi tradicionális szellemi auktorok örököseinek és jelenkori
megfelelőinek tekinthetjük</i>. Itt nemcsak a platóni vonulat örököseiről van
szó, mint azt néhányan vélik, hanem<i> mutatis mutandis</i> az
aristotelési vonulat jelenkori, nehéz körülmények közötti örököseiről is, akik
műveikben nemcsak az ezoterikus megközelítéseket, hanem az általában
Aristoteléshez társított észbeli, logikai, dialektikus alapkvalitásokat <i>is</i> őrzik.
Alább négy fő és öt további gondolatkör segítségével támasztjuk alá, hogy egyes
többé-kevésbé mai szerzőkre éppúgy joggal alkalmazható a tradicionális szerzők
kifejezés, mint a fentebb példaként említett korábbi szerzőkre.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A nagy szellemi tradíciók köreiből
az utóbbi évszázadban hihetetlen mennyiségű irat fordítása látott napvilágot,
hihetetlenül sok régi mester tanításának a megismerésére nyílt lehetőség. Mára
olyan tanítások is hozzáférhetővé váltak valamelyest, amelyek ötven évvel
ezelőtt még teljesen ismeretlenek voltak Nyugaton. Magyarországon az utóbbi
években megjelentek például Patrul Rinpoche művei. Ma már olyan – a radikális
spirituális autonómia hangsúlyozása tekintetében a<i> vajrayâná</i>t is
felülmúló – tradícióról is hallhatunk komolyabb tanulmányozás tárgyává tehető
dolgokat, mint amilyen a<i> dzogchen</i>. Mindennek mégis alig vannak
közvetlen szellemi eredményei. Nemcsak a dolgok ezen arányának megfelelő
általános szellemi eredmények nincsenek, de személyes spirituális eredmények is
alig mutatkoznak. Világosan látszik, hogy a tanítások olykor egészen korrekt
fordításain kívül több minden hiányzik.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A spirituális eredmények
tekintetében nem sokkal jobb a helyzet, ha azokat vesszük tekintetbe, akik a
tanítások hiteles kommentátorai, élő képviselői és mesterei felé próbáltak
fordulni, a szóbeli hagyományokkal is kapcsolatot keresve. Egyrészt meg kell
állapítani, hogy ma már a hiteles kommentátorok száma is szélsőségesen kevés.
Az autentikus képviselők, a legalább is kevéssé hanyatló közösségek és a mester
fokon álló személyek száma még kevesebb. Figyelembe kellene venni a
tradicionális organizációk hanyatlását – ezoterikus jellegből exoterikusba való
átmenetét – vagy spirituális intenzitásának stagnálását. Ezen kívül azt is,
hogy a személyes, döntően fizikai utazások révén megvalósult találkozások nem
feltétlenül jelentenek<i> szellemi találkozásokat</i>. Másrészt, ha
sikerül is rátalálni a tanítások többé-kevésbé hiteles közvetítőire,
képviselőire vagy mestereire, tény, hogy ők nem a mai nyugati ember
hiányosságait és sajátosságait figyelembe véve interpretálják azokat. A nyugati
sajátosságok részletekbe menő figyelembevétele korábban semmiképpen nem
lehetett a keleti képviselők kötelessége – akkor sem, ha a nyugati embereknek
épp erre lett volna szüksége. Mégis meg kell állapítani, hogy ma a tiszteletre
méltó Dilgo Khjence szavai – aki többek között a már említett Patrul Rinpoche
műveit is kommentálta – például további kommentárokat igényelnek, hogy a
nyugatiak ne értsék félre azokat. A szavak jelentésének leromlása és a mentalitás
szélsőséges megváltozása miatt a kommentátorok számtalan kifejezése is pusztán
morális értelművé vált. Hogy egyetlen példát vegyünk, amikor egy régi szerző
vagy egy viszonylag zárt közegben élő keleti kommentátor azt mondta, „Légy jó
szívű”, itt a „jó” a szövegösszefüggés mélységétől függően egyáltalán nem
erkölcsi értelmű, nem „jószívűséget” jelent, hanem adott esetben azt, hogy a
tanítvány az általa megismert legmagasabb szellemi állapotot tekintse önnön
centrumának, lényegének, önmagának. Kell-e ennél jellemzőbb példa a régi vagy a
mai keleti interpretátorok félreérthetőségére?</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A szellemi tradíciók<i> hiteles</i> képviselői
az utóbbi időkben kétségtelenül nagyobb figyelmet szentelnek a mai nyugatiaknak
szánt megfelelő tanításra, hiszen a kvalifikált keleti tanítványok száma is
rohamosan csökken. Vitathatatlan, hogy ennek a jövőben még inkább így kell
lennie – minél hitelesebb egy keleti képviselő, annál inkább. Kérdés azonban,
hogy ez eléri-e a szükséges fokot és módot. Például a tiszteletre méltó Sogyal
Rinpoche vagy Namkhai Norbu kommentárjainak és tanításainak az esetében ma is
ugyanazt állapíthatjuk meg sok esetben, mint fentebb Dilgo Khjence kapcsán. Ha
az ember valóban birtokában van a tanítás képességének, kevéssé használhat
olyan kifejezéseket, mint az „előítéletektől való mentesség” vagy az
„egyenlőség”, melyek a nyugati világban nem szellemi értelemmel rendelkeznek,
és a „együttérzéshez” vagy a „non-diszkriminációhoz” hasonlóan egyszerűen mást
jelentenek és antispirituális konnotációkkal bírnak. Szorosan a tanítás
hitelességéhez tartozik a körülmények ismerete, továbbá a lehetséges
megközelítési módok feletti uralom, vagyis azok megfelelő alkalmazása. Ez az <i>I.</i> fő
pont, ami miatt a múlt és a jelen legkiválóbb „perennialistái” valóban joggal
tradicionális szerzőknek, a korábbi tradicionális szellemi auktorok bölcsessége
örököseinek nevezhetők. Olyan időket élünk, amikor már a kommentátorok
kommentárjaira is szükség van.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A nagyon ritka autentikus
képviselőkkel való személyes találkozások sem válnak effektív szellemi
találkozásokká, ha az ember nem folytat lehető legszélesebb körű <i>doktrinális
előkészületek</i>et. A huszadik–huszonegyedik századi tradicionális szerzők
jelentősége egyfelől éppen a doktrinális előkészületek adekvát elvégzésében,
elvégeztetésében áll. Ez a <i>II.</i> fő pont. Nem azt akarjuk
mondani, hogy szerepük a kommentátorok kommentátorainak szerepére redukálódna.
A<i> szellemi előkészületek</i> köre ennél jóval szélesebb. Itt a
tradicionális tanítások mai ember számára megfelelően artikulált magyarázatai mellett <i>(1.)</i> a
tradicionális kultúrák sajátosságainak átfogó megértéséről, átérzéséről,
mentalitásának átvételéről is szó van. Hasonlóképpen <i>(2.)</i> a
szellemi tradíciók összességéből kivont, alapvetően valamennyinek megfelelő
létszemlélet kialakításáról, arról, hogy tanításaiknak megfelelően szemléljük a
világot, éljük élethelyzeteinket, lássuk önmagunkat. Ezen kívül <i>(3.)</i> a
legjelentősebb tradicionális szerzők mindig kitüntetett, központi figyelmet
szenteltek a legmagasabb rendű szellemi, ezoterikus, metafizikai tanításoknak.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Nagyon fontos, hogy a többé-kevésbé
jelenkori tradicionális szerzők műveinek esetében az előbb említett négy irány
mellett – a régi tradicionális szerzőkhöz hasonlóan – szinte kézzel fogható a<i> szellemi
autonómia, a szellemi szuverenitás</i>princípiumának jelenléte, amely a
szellemi tekintélyek tiszteletének elve mellett a legnagyobb tradicionális
alkotásokból mindig is kidomborodott. Ez a <i>III.</i> fő pont. Ezt
az autonómiát, amelyet mély átélés, azonosulás, eleven értés és intellektuális
babonáktól, sztereotípiáktól való mentesség kísér, az ostoba tudósok és a
szektariánus – csupán egy hagyomány irányába elkötelezett – tradicionalisták
gyakran inautentikusságnak és egyéni miszticizmusnak tekintik. Ezzel azonban
nem kell törődnünk. Olyan emberek véleménye ez, akik a szóban forgó személyek
életművének teljességét nem is ismerik.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span><br />
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A doktrinális és szellemi
előkészületek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy azokhoz számos<i> kvalitás</i> személyes
megszerzése tartozik <i>(4.)</i>. A jelenkori tradicionális szerzők
műveiben alapvető fontosságú kvalitások köre, birtoklása mutatkozik meg.
Egyértelmű a művésziség, a logika, a racionális követhetőség, az egzakt megnyilvánítás
– a pontos artikulálás – minőségének a jelenléte, továbbá az intuícióé és a
magasrendű valóságokkal való azonosulásra képes spirituális intellektualitásé.
Mindez olyan magyarázatokban, olyan kifejtésekben, olyan megfogalmazásokban
jelenik meg, amelyek – a széles körű, nem csupán doktrinális szellemi
előkészületek szempontjából – összességében véve a lehető legmegfelelőbbek a
mai ember számára.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Köztudott, hogy a modern ember
elmeműködése – nem minőségi módon – hihetetlenül felfokozott és zaklatott.
Annyira felfokozott, hogy minőségivé tétele nélkül – általában véve és
gyakorlatilag – nem lehet egyszerűen átlépni, meghaladni az elme szintjét.
Olyan gondolatai vannak, olyan amorf a gondolkozása, hogy azokat és azt előbb
rendbe kell raknia, minőségivé kell tennie, mielőtt túllépne az elmén
(mentesítve magát egy hasonlóképpen profán, értéktelen és következetlen
gondolatokat produkáló modern civilizáció szuggesztióitól is). Itt – még mindig
a doktrinális és szellemi előkészületek körénél maradva – újabb érv mutatkozik
meg a jelenkori tradicionális szerzők mellett <i>(5.)</i>.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A magunk részéről egészen
nevetségesnek tekintjük azoknak az iskolázott nyugatiaknak az eseteit, akik ma
minimális doktrinális és szellemi előkészületekkel, úgy keresnek személyes
beavatási kapcsolatokat, hogy közben nem képesek egy könyv sorainak folyamatos,
kitartóan értelmezett végigolvasására. Természetesen az olvasni tudás nem
minden esetben volt szükséges feltétele a magasabb tudás megszerzésének, ám egy
mai ember számára, aki egyébként olvasni szokott, akinek gondolatai vannak
például a „helyes” politikai nézetekről, nos az ő esetében a tudatos olvasás és
gondolkozás hiánya abszurd. Ma már nemhogy a széles körű doktrinális
előkészületek fontosságáról, de a legújabb kori tradicionális szerzők műveinek
részletekbe menő, értő olvasásásának a fontosságáról is beszélni kell.
Gyakorlatilag cikkeket kellene írni világosan értő és elmélyült olvasás
kvalitásának megszerzéséről. Az utóbbi megléte nélkül a mai nyugati ember
részéről gyakorlatilag frivol dolog beavatási kapcsolatokra vágyakozni.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Gyakran felvetik a mai tradicionális
szellemiségű szerzőkkel kapcsolatban, hogy munkásságuk túlságosan
„filozofikus”, elméleti jellegű. Olyanok is vannak, akik szerint „nehezen
érthetőek” – számukra fentebb javasoltuk bizonyos képességek megszerzését. Nos,
ami az elméletiséggel kapcsolatos vádat illeti, meg kell jegyeznünk, hogy e
szerzők végül éppen azért nevezhetők teljes joggal tradicionális szerzőknek,
mert valamennyien „szellemi gyakorlók” is voltak, autentikus <i>sâdhaná</i>kkal,
szellemi módszerekkel és ösvényekkel rendelkezve, amelyeket gyakoroltak és
jártak. Ez a <i>IV.</i> fő pont. Hitelességük és tradicionalitásuk
végső, ám kevésbé részletezhető gondolatkörét éppen az adja, hogy életművükben
meghatározó jelentőségű a<i> szellemi megvalósítás</i> ideája.
Eltekintünk most attól a fontos kérdéstől, hogy pontosan milyen fokú –
mennyiben metafizikai, mennyiben exoterikus vagy ezoterikus – ez a realizáció.
A szellemi és metafizikai megvalósítás eszméje nélkül végső soron az összes
magasabb rendű tradicionális tanítás érthetetlen. De nemcsak érthetetlen, hanem
értelmetlen is. Érthetetlenek a teológia kezdetei vagy az ember transzcendencia
iránti vágyának mély alapja. Azért szomjazunk, mert inni tudunk, és mert
ismerjük, mert lényünk magasabb rétegeiben birtokoljuk a vizet. Azért vágyunk,
mert vágyainkat valóra válthatjuk, akkor is, ha azok nem közönséges emberi
értelemben lesznek valósággá.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Végezetül lássuk a legújabb kori
tradicionális szerzők egy név és időrend szerinti felsorolását, pontosabban
azon tradicionalistákét, akik tradicionális szerzőkké értek vagy érhetnek. A
szóban forgó szerzők sorát elindító <i>René Guénon</i>t a huszadik század
elején több olyan személy előzte meg, akinek munkássága tradicionális
szellemiségűnek mondható, ám még áthatotta azt vagy a tizenkilencedik századi
okkultizmus, vagy az egyes tradíciók iránti kizárólagos elkötelezettség, avagy
olyan szerzők voltak, akik nem hagytak maguk mögött nagyobb írásos életművet.
Paul Vulliaud, Louis Charbonneau-Lassay, <i>Albert Puyou, Pouvourville
grófja (Matgioi), Léon Champrenaud (Abdul-Haqq), Ivan Gustaf Aguéli
(Abdul-Hâdî)</i>, John Woodroffe (Arthur Avalon), Arturo Reghini, Patrice
Genty, Georges Thomas (Tamos) és Paul Chacornac közül többen Guénon munkatársai
is voltak. Az írott életmű terjedelmességét nyilvánvalóan nem lehet a
spirituális nagyság kritériumává tenni – maga a tanítás is csupán harmadrészét
képezi a benső<i> guru</i> megnyilvánult arculatának –, itt azonban
magától értetődően figyelembe kell venni. A kronológiailag Guénonnal
többé-kevésbé párhuzamosan jelentkező szerzők tekintetében <i>Ananda
Kentish Coomaraswamy</i>t, és bizonyos tekintetben <i>Leopold Ziegler</i>t
kell megemlíteni. Guénon első követői között egyaránt találunk kevésbé
terjedelmes és terjedelmes életművű személyeket. Az előbbiek közé tartoznak: <i>Marcel
Clavelle (Jean Reyor), René Allar, André Préau, John Levy, Arthur Osborne,
Michel Vâlsan, Jacques-Albert Cuttat (Jean Thamar), Elie Lebasquais (Luc
Benoist)</i>. Az utóbbiak közé: <i>Marco Pallis, Frithjof Schuon, Titus
Burckhardt, Vasile Lovinescu, Leo Schaya, Martin Lings</i>. A
huszadik–huszonegyedik századi tradicionális szerzők e „második generációjába”
tartozik a több tekintetben kiemelkedő Julius Evola is. Velük párhuzamosan –
Ziegler nyomán vagy mellett – az 1930-as években német nyelvterületen is
megjelenik egy jelentős, más tradíciók irányában nyitott, mély gondolkozású,
nagy kifejezőerővel rendelkező, alapjaiban véve katolikus szerzői gárda, amely
hangsúlyt helyez a tradicionális elvek politikai és társadalmi vonatkozásainak
érvényesítésére: <i>Othmar Spann, Taras von Borodajkewycz, Walter Heinrich</i> és
mások. Guénon és Coomaraswamy első követői, nem formális értelemben vett
tanítványai után megjelennek az első Schuon hatása alatt álló szerzők is (amely
hatás már Pallis, Burckhardt, Lings és Cuttat munkásságában is megmutatkozott): <i>Whitall
Perry, Seyyed Hossein Nasr, Kurt Almqvist</i> (valamennyien Guénon
tisztelői is). Megjelennek Guénon későbbi követői is: <i>Guido de Giorgio,
Roger Maridort, Franco Musso (Giovanni Ponte), Abdul-Wahid Pallavicini</i> vagy <i>Gaston
Georgel</i>.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Napjaink felé közeledve – Istennek
legyen érte hála – még számos szerzőt említhetünk. Egy hosszú felsorolás ismét
felveti az írásos életmű terjedelmének problémáját, itt mégis a következő
személyekre hivatkozunk: <i>Rama Coomaraswamy, Charles Le Gai Eaton, Lord
Northbourne, Joseph Epes Brown, Huston Smith, William Stoddart, James
Cutsinger, Chales-André Gilis, Jean-Louis Michon, Keith Critchlow, Victor
Danner, Ernst Küry, Henri Hartung, Jean Borella, Jean-Léon Granger (Jean
Tourniac), Jean Robin, Christophe Levalois, Philippe Baillet, Bruno Hapel,
Renato Del Ponte, Gianfranco de Turris, Claudio Mutti, Nuccio D'Anna, Tage
Lindbom, Antonio Medrano, Federico González, Marcos Ghio, Ernesto Milá, Gejdar
Dzsemal, Alekszandr Dugin, Florin Mihăescu, Dan Stanca</i> és külön
kiemelve <i>László András</i>. Mivel e sorban egyetlen hagyománnyal
foglalkozó személyek is szerepelnek, igazságtalan volna említés nélkül hagyni
olyan szerzőket, mint Daisetz Teitaro Suzuki, Eugen Herrigel, Philip Sherrard
vagy William Chittick stb.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;">Kétségtelen, hogy a hatalmas
különbségek dacára egyazon szellemi áramlat tagjai bontakoznak ki a szemünk
előtt. Szándékosan kerültük az irányzat kifejezést, hiszen maguk sem
„irányzatot” kívántak létrehozni. Többről van szó: szellemi tradicionalitásról
– és annak különböző formáiról.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<i><span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><span style="color: white;"><br /></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: 18.45pt;">
<i><span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Forrás: </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span><span class="_2ou" data-offset-key="4bg19-1-0" spellcheck="false" style="cursor: pointer; font-family: "georgia" , serif; text-align: left; text-decoration: underline; white-space: pre-wrap;"><span data-offset-key="4bg19-1-0"><span data-text="true">http://www.istenivaros.hu/roberthorvath/tradicionalisszerzok.html</span></span></span></span></i></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-13013046653224570162016-10-02T17:09:00.002+02:002017-12-19T13:45:07.632+01:00René Guénon: Néhány szempont a hal szimbolikájához<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibgPoI77gB1pgLdvgxskALa0kiB3YpAKaUcB0QVQd_UE1PpWfoqMW8ATyN0ny9ATJN19LTsUUEu_JP4A8NrYN-cvX6UGC6bA1TOWQGUxUEAUcfZTv5OkE4PGfM-PL-uDyY7jD5q0yBYJo/s1600/img_05631-1024x768.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibgPoI77gB1pgLdvgxskALa0kiB3YpAKaUcB0QVQd_UE1PpWfoqMW8ATyN0ny9ATJN19LTsUUEu_JP4A8NrYN-cvX6UGC6bA1TOWQGUxUEAUcfZTv5OkE4PGfM-PL-uDyY7jD5q0yBYJo/s320/img_05631-1024x768.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">A hal szimbolikája, [1] amely
számos tradícióban, köztük a kereszténységben is megtalálható, rendkívül
komplex, és nagyon sok aspektusa van, melyeket élesen meg kell különböztetni
egymástól. Ami a szimbólum eredetét illeti, úgy tűnik, Északról származik, és
talán egyenesen hyperboreai eredetű. [2] Tetten érhető Észak-Németországban és
Skandináviában, [3] és az itt található szimbólum valószínűsíthetően közelebb
áll az eredetihez, mint a Belső-Ázsiában lévő, ahova kétségtelenül az a nagy
áramlat vitte, amely magából a Primordiális Tradícióból eredt, és amely életet
adott India és Perzsia doktrínáinak. Hovatovább, általánosságban szólva,
legfőképpen Észak azon népeinek szimbolizmusában van jelen, melyekben bizonyos
tengeri élőlények megtalálhatóak, mint például a polip, amely különösen
elterjedt a skandinávok és a kelták körében, valamint a korai Görögországban is
megtalálható a mükénéi díszítések egyik fő motívumaként. [4]</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-Wd2VML4u8stWexK4fvtEFfk-ZUQfR0oosR-rr8eTDqcNKoYT5rUbCCWaj3lf1n7urBSFxDslqllKDKBVH0TYbscadGZAI62C48Wln7yFaHbFiTXDZh6q56ZnMP9QTx5uospqcO1Qqrs/s1600/tumblr_ma7b55t71H1ryfivao1_500.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-Wd2VML4u8stWexK4fvtEFfk-ZUQfR0oosR-rr8eTDqcNKoYT5rUbCCWaj3lf1n7urBSFxDslqllKDKBVH0TYbscadGZAI62C48Wln7yFaHbFiTXDZh6q56ZnMP9QTx5uospqcO1Qqrs/s320/tumblr_ma7b55t71H1ryfivao1_500.jpg" width="310" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">Egy másik tény, amely
alátámasztja ezeket a szempontokat, hogy Indiában a halként történő
megnyilvánulást <i>(Matsya-avatāra) Viṣṇu </i>legelső
manifesztációjának [5] tekintik, amely a jelen ciklus legelejét jelöli, és
amely ezért közvetlen kapcsolatban áll a Primordiális Tradíció kezdetével.
Ebben az összefüggésben nem szabad elfelejteni, hogy <i>Vi</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ṣṇ<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">u </span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">az isteni
princípiumot reprezentálja, különösen annak világ-megőrző aspektusát; ez a
funkció nagyon közel áll a Megváltóéhoz, amely, még pontosabban, egy
partikuláris esete a Megőrző tágabb funkciójának; és valóban, a Megváltó az,
amelyként <i>Vi</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ṣṇ<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">u</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> néhány manifesztációja megjelenik, és ez egybeesik a világ történelmében
bekövetkező krízisek momentumaival. [6] A Megváltó ideája explicit módon
kapcsolódik a hal keresztény szimbolikájához, mivel a hal Krisztust jelképezi,
melynek görög megfelelőjéről, az <i>Ichthus</i>-ről
úgy tartják, hogy a <i>Iesous Christos Theou
Uios Sôter</i> (Jézus Krisztus Isten Fia a Megváltó) szavak kezdőbetűiből áll
össze. A Krisztussal való összefüggése miatt még nem tekinthetjük ezt az utolsó
szót annyira magától értetődőnek, hiszen neki más ismertetőjegyei is vannak,
melyek sokkal közvetlenebbül utalnak más attribútumaira, melyek nem fejezik ki
a megváltói funkciót.<o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5F95MgDp-K8aNcF5coWAjXKtu0g7QXOAaHLSuLdflXY1y5vw5vMqZtlFCf8i6Gzu8ICkuHOsa-GAsQ4MQbGau81CIN3b-YAM_dNHz8tK5Qt_-vFrpDArk1LjGsWERy5U0kVfY49lLdSA/s1600/162.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="315" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5F95MgDp-K8aNcF5coWAjXKtu0g7QXOAaHLSuLdflXY1y5vw5vMqZtlFCf8i6Gzu8ICkuHOsa-GAsQ4MQbGau81CIN3b-YAM_dNHz8tK5Qt_-vFrpDArk1LjGsWERy5U0kVfY49lLdSA/s320/162.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">Az előző <i>Mahā-Yuga</i> végén <i>Vi</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ṣṇ<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">u </span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">hal formájában
megjelenik <i>Satyavratá</i>nak, [7] aki <i>Vaivasvata</i> [8] név alatt a jelen ciklus
urává vagy törvényhozójává válik. Azt mondja neki, hogy a világot el fogja
pusztítani az özönvíz, és azt parancsolja neki, hogy építsen egy bárkát, ami tartalmazza
az eljövendő világ csíráit; azután, mindig ugyanabban a formában, ő maga vezeti
a bárkát a kataklizma idején a vizeken keresztül; és még figyelemre méltóbb,
hogy az isteni hal által vezetett bárka eme megjelenítésének megvan a
megfelelője a keresztény szimbolikában is. [9] Mármost a bárkát, ahogyan a
hajót is, [10] gyakran tartják a templom egy formájának; a hindú és a
keresztény szimbolizmusban kifejtett idea ezért egy és ugyanaz.<o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlAPN3Nonz7IzE31vyq5YlmjDFejNYBsT-fN5MV1v1mG-e_TbYftffWHlKhbKWlWhCOCCkLWlM2agCYuVRrzyAm8rd2C0hUbSmjOfQoQUa6bLjB6HAabpSnQoXHzWQ2DaNslaCpo6ruks/s1600/e337f1471aea50817edf17866100ff49.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlAPN3Nonz7IzE31vyq5YlmjDFejNYBsT-fN5MV1v1mG-e_TbYftffWHlKhbKWlWhCOCCkLWlM2agCYuVRrzyAm8rd2C0hUbSmjOfQoQUa6bLjB6HAabpSnQoXHzWQ2DaNslaCpo6ruks/s1600/e337f1471aea50817edf17866100ff49.jpg" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">Matsya-avatārá</span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">nak van egy másik aspektusa,
amelyet kiváltképp érdemes megjegyeznünk: a kataklizmát követően a jelenlegi <i>Mahā-Yuga</i> legelején ő hozza el a <i>Vedá</i>t az emberiségnek, amely, minthogy etimológiailag
a szó a <i>vid</i> (tudás) gyökből ered,
maga a szakrális tudás; ez pedig félreérthetetlen utalás a primordiális Kinyilatkoztatásra
és a Tradíció nem emberi eredetére. Azt mondják, a <i>Veda</i> fennmarad örökké, minthogy önmagában áll, világokat
megelőzően; ez önmagában elrejtve vagy beburkolva megmarad a ciklusokat
elválasztó kozmikus kataklizma idején, hogy aztán újra megnyilvánuljon. A <i>Veda</i> örökkévalóságának tételezése
közvetlen összefüggésben áll a hang többi érzékszervi képességhez viszonyított primordialitásának
kozmikus felfogásával. A hang képessége az éterhez, <i>ākāśá</i>hoz tartozik, amely az első az elemek között; [11] és ez a
felfogás végső soron ugyanaz, mint amit más tradíciók kifejeznek, amikor az Ige
általi teremtésről beszélnek: a primordiális hang az isteni megnyilatkozás, ami
által, a Genezis első fejezete szerint, minden dolog létrejött. [12] Ezért
mondják, hogy az első korszakok <i>ṛiṣi</i>ei
vagy bölcsei „hallották” a Védát: a kinyilatkoztatás, ami olyan, mint a Szent
Szó műalkotása, szigorúan egy olyan hallgatósághoz szól, amely képes azt befogadni;
és a kinyilatkoztatást jelölölő <i>śruti</i> fogalmának
szó szerinti jelentése: „az, amit meghallottak”. [13]<o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkaIEX_noJsSaiPMfckqnrRt1WK5SxNhAOd-1IAgf-4HUjjRA1bveRg1wiQPZfcJaFQNSurRy6dTYrx42TzBwsWUnRSbbe-bI9nY3IqDfZl8au-8C2IL5OfMbSyaBTCmFCU_1Bcsam5e4/s1600/carved-brass-conch-KU80_a_02_l.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="173" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkaIEX_noJsSaiPMfckqnrRt1WK5SxNhAOd-1IAgf-4HUjjRA1bveRg1wiQPZfcJaFQNSurRy6dTYrx42TzBwsWUnRSbbe-bI9nY3IqDfZl8au-8C2IL5OfMbSyaBTCmFCU_1Bcsam5e4/s320/carved-brass-conch-KU80_a_02_l.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">A kataklizma során, amely a
jelenlegi <i>Mahā-Yugá</i>t elválasztja az
előzőtől, a <i>V</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">e<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">da</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> el volt rejtve egy kagylóban <i>(śankha)</i>,
amely <i>Vi</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ṣṇ<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">u</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> fő attribútumainak egyike. A kagylóról úgy tartják, hogy tartalmazza az
elpusztíthatatlan primordiális hangot <i>(ak</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ṣ<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">ara)</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">, az <i>Oṃ</i> szótagot, amely mindenekelőtt
a neve a három világban megnyilvánuló Szent Szónak, miközben egy másik
összefüggése szerint a Szó három betűje vagy <i>mātrā</i>ja [AUM], a három <i>Vedá</i>nak
az esszenciájáját jelöli. [14] Hovatovább, ez a három elem, ha visszavezetjük
őket eredeti geometriai alakjukra, és grafikusan egy bizonyos módon elrendezzük
őket, kifejezetten a kagyló alakját mutatják; és ennél is figyelemreméltóbb
egyezés, hogy ilyen alakja van az emberi fülnek, a hallás szervének is,
amelynek ahhoz, hogy fel tudja fogni a hangot, olyan természettel kell
rendelkeznie, amely összhangban van a hang természetével. Mindez tisztán
kötődik a kozmológia legmélyebb misztériumaihoz.<o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjW0nZb2LL9ao2fIDhHiBbMsMkjjb8SeUv17oQ9aCuhEEiQqpckI_pYeVmCFcWdPvfMHHOgiAPb8Ox2TASJbMCjgadtuBsl3sx0czSPjPdc8BmKeLwcy7JCwvedvrQZ0StkTEax68Lek3w/s1600/om-symbol-ornamental_1058-101.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjW0nZb2LL9ao2fIDhHiBbMsMkjjb8SeUv17oQ9aCuhEEiQqpckI_pYeVmCFcWdPvfMHHOgiAPb8Ox2TASJbMCjgadtuBsl3sx0czSPjPdc8BmKeLwcy7JCwvedvrQZ0StkTEax68Lek3w/s320/om-symbol-ornamental_1058-101.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">Ahogyan <i>Vi</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ṣṇ<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">u</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> Indiában, a
szintén hal formájában megjelenő, sokak által kifejezetten Krisztus-alaknak
[15] tartott káldeus <i>Oann</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ē<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">s</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> is a primordiális doktrínát tanítja az embereknek – feltűnő példája ez annak
az egységnek, amely megmutatkozik a legkülönbözőbb tradíciók között, annak az
egységnek, amely megmagyarázhatatlan marad, amennyiben nem ismerjük el azok kötődését
egy közös eredethez. <i>Oann</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ē<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">s</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> vagy <i>Dagon</i> szimbolizmusa
mindemellett úgy tűnik, hogy nemcsak általánosságban a hallal áll
összefüggésben, hanem még inkább a delfinnel; a görögöknél a delfin <i>Apollōn</i> kultuszával [16] állt
kapcsolatban, és Delphoi is innen kapta a nevét; és különösen lényeges, hogy
ezt a kultuszt hivatalosan is hyperboreai eredetűként ismerték el. <i>Oann</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ē<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">s</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> és a delfin közötti kapcsolat (melyhez hasonló kapcsolatra ezzel szemben
<i>Vi</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ṣṇ<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">u</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> megnyilvánulását illetően nincs tiszta utalás) mindezeken túl magától
értetődővé teszi a közeli kapcsolatot a delfin-szimbólum és a „tenger hölgye”
[17] (a görögök <i>Aphrodit</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ē<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;"> Anadyomene</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">-je [tengervízből kiemelkedett]) között; ő az, aki különféle nevek alatt,
úgy mint <i>Iśtār</i>, <i>Atergatis</i> és <i>Derceto</i>, <i>Oann</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ē<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">s</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> hitveseként vagy megfelelőjeként jelenik meg, amely ugyanannak a
princípiumnak a komplementer aspektusát szimbolizálja – vagy a <i>śaki</i>ját, ahogyan a hindú tradíció
nevezné őt. A „lótusz hölgye” (<i>Iśtār</i>,
hasonlóan a héber Eszterhez, „lótuszt” jelent, és néha „liliomot” is, mely két
virág a szimbolizmusban gyakran felcserélhető), hasonlóan a Távol-keleti <i>Kwan-yin</i>-hez, egy arculatában, a
tengerfenék istennője.<o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYZ3IoFOlvLQX6ka7HZC0juGFyzNePI-Hml6NnZ1JHPdBeQkVU7A7erB4PhAiGOvwu1VS7pwyWGf2jHMGlet4_6jbSNYL8APN_dnXjziw9qbC11JHmT3NFkQQFswtXlV3E6jV1h_7Mjkw/s1600/fishmansea.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="264" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYZ3IoFOlvLQX6ka7HZC0juGFyzNePI-Hml6NnZ1JHPdBeQkVU7A7erB4PhAiGOvwu1VS7pwyWGf2jHMGlet4_6jbSNYL8APN_dnXjziw9qbC11JHmT3NFkQQFswtXlV3E6jV1h_7Mjkw/s320/fishmansea.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">Hogy teljessé tegyük ezeket a
megjegyzéseket, a babilóniai <i>Ea</i>-nak,
a „mélységek urának” alakja, amely olyan lényként van ábrázolva, amely félig
kecske, félig hal, [18] azonos a zodiákus Bak <i>(Capricorn)</i> jegyének alakjával, sőt talán annak prototípusa; fontos
feleleveníteni ebből a szempontból, hogy a Bak jegy összefüggésben áll a téli
napfordulóval. A <i>makara</i>, amely a
hindú Zodiákusban a Bak megfelelője, nem különb a delfinnél; emiatt a delfin és
a polip közt fennálló szimbolikus szembenállás gyökereinek meg kell lennie a
Bak és a Rák <i>(Cancer)</i>, a napforduló
két jegyének szembenállásában (Indiában a Rák megfelelője egy angolul „<i>crab</i>nek” nevezett rákfajta) vagy a
Mennyország kapujának és a Pokol kapujának, a <i>Janua Coeli</i> és a <i>Janua
Inferni</i> szembenállásában; [19] és ez megmagyarázza, miért találjuk ugyanezt
a két állatot együtt bizonyos esetekben, mint például Delphoi háromlábú oltára
alatt, és a napszekeret húzó csődör lábai alatt, ahogy megjelöli azt a két kitüntetett
pontot, amelyeket a Nap érint éves útja során. Fontos, hogy ne tévesszük össze
a két kérdéses jegyet a Zodiákus egy másik jegyével, a Halakkal <i>(Pisces)</i>, aminek a szimbolizmusa különböző,
és aminek alapvetően kizárólagosan a hal szimbolikájához kellene tartoznia,
különösen a „vitális princípium” és a „termékenység” vonatkozásában
(mindenekelőtt spirituális értelemben, ahogyan az „utódokat” értik a Távol-Kelet
tradicionális nyelveiben). Ezek más aspektusok, melyek szintén kapcsolódnak a
Szent Szóhoz, mindazonáltal ezeket élesen el kell választani attól, ami
megnyilvánítja őket, ahogyan láttuk a hal két attribútuma, a Kinyilatkoztató és
a Megváltó esetében.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnm612V7SiJ2SOUrAwUiLffvCt4EVX-ExNvzA6I88mMciyagltgHjvUuaOhKo7nkbbqyMAtIMpYQc6v2SOPNJSTBsk6KNqn9ISb-DuJTkQYlfRv3XR4Hzq6K73-vYYGpsGn3TAELgkU6A/s1600/TY-DragonFish.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnm612V7SiJ2SOUrAwUiLffvCt4EVX-ExNvzA6I88mMciyagltgHjvUuaOhKo7nkbbqyMAtIMpYQc6v2SOPNJSTBsk6KNqn9ISb-DuJTkQYlfRv3XR4Hzq6K73-vYYGpsGn3TAELgkU6A/s320/TY-DragonFish.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">JEGYZETEK</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: white;"><span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;"><br /></span></span>
<span style="color: white;"><span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">[1] <i>Symboles Fondamentaux de la Science Sacree</i>,
22. fej. [</span><a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2012/03/some-aspects-of-symbolism-of-fish1.html" style="background-color: black;" target="_blank"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">A cikk angol forrása</span></a><span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">; </span><a href="https://arcaneknowledgeofthedeep.files.wordpress.com/2014/02/guenonfundamentalsymbols.pdf" style="background-color: black;" target="_blank"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">A cikket tartalmazó mű forrása</span></a><span style="background-color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">]</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">[2] Ld. René Guénon:
The Wild Boar and the Bear in Studies. In <i>Comparative
Religion</i>, Vol. I. No. I. 36–41. o. [Magyarul: </span><a href="http://www.tradicio.org/kvintesszencia/trad99guenonvadkanmedve.htm" target="_blank"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">A vadkan és a medve</span></a><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">]<o:p></o:p></span></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVnhrpLaIifxscPSiaZIXJ5khgkGPKdiZT_It8Dj8QVCL4WzQMNSpoK9eu3xVcrUGCGYvriTmWBJrynA5D1M8aKFh9noOXOERe_sr-2X0nxC5Hqvh_ZPZkUkqzmjK1M098B-mIf_7hbmg/s1600/06b00d294bf634356a6f5e2f6f988d01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVnhrpLaIifxscPSiaZIXJ5khgkGPKdiZT_It8Dj8QVCL4WzQMNSpoK9eu3xVcrUGCGYvriTmWBJrynA5D1M8aKFh9noOXOERe_sr-2X0nxC5Hqvh_ZPZkUkqzmjK1M098B-mIf_7hbmg/s320/06b00d294bf634356a6f5e2f6f988d01.jpg" width="148" /></a></div>
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;"><br /></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">[3] Ld.
Charbonneau-Lassay: Le Poisson. In <i>Regnabit</i>,
1926. december.<o:p></o:p></span><br />
<span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;"><br /></span>
<span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;"><span style="font-family: "times new roman";">[4] A polip karjai a skandináviai ábrázolásokon általában egyenesek, míg a mükénéi díszítéseken feltekertek. Itt a szvasztika vagy más ebből eredő figurák is nagyon gyakran megtalálhatóak. A polip mint szimbólum a Zodiákus Rák jegyével áll kapcsolatban, amely egyezik a nyári napfordulóval és a „tengerfenékkel”; ezért annak „ártó értelmében”, amellyel olykor rendelkezhet, a nyári napforduló pontja a Pokol Kapuja, a </span><i style="font-family: "Times New Roman";">Janua Inferni</i><span style="font-family: "times new roman";">.</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiSysrzuWMAQxxIfL9yWMuzjLePfOUJ2KAXaaqSZ0IyXBuu70OZcSqvzSESOoU91qhWb8VuMQDGHoN3aGtG4VGE4ApuhzxTbAmCDcpiEIwJVTkNL5he2yyZwgdD7pE1SxFrp0srUNpSOo/s1600/b218353664.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="254" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiSysrzuWMAQxxIfL9yWMuzjLePfOUJ2KAXaaqSZ0IyXBuu70OZcSqvzSESOoU91qhWb8VuMQDGHoN3aGtG4VGE4ApuhzxTbAmCDcpiEIwJVTkNL5he2yyZwgdD7pE1SxFrp0srUNpSOo/s320/b218353664.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[5] Az „inkarnáció” szokásos
nyugati terminológiáját nem használjuk itt, mivel eléggé pontatlan; a szó
eredeti értelmében az <i>avatāra</i> az
isteni princípium „alászállását” jelenti a megnyilvánult világba.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span><span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[6] Jegyezzük
meg ebben az összefüggésben, hogy <i>Viṣṇu</i>
utolsó manifesztációját, <i>Kalki-avatārá</i>t,
„aki egy nagy fehér lovon ül”, és akinek el kell jönnie a jelen ciklus végén,
úgy jellemzik a <i>Purāná</i>k, mint aki
teljesen egyezik az Apokalipszisben találhatókkal, amelyek Krisztus „második
eljövetelével” állnak összefüggésben.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span><span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[7] Ez a név szó
szerint azt jelenti, hogy „az igazságnak elkötelezett”; és az „Igazság” eme
ideája megtalálható a <i>Satya-Yuga</i>
elnevezésben is, amely az első ama négy korszak közül, amelyekre a <i>Mahā-Yuga</i> feloszlik. Megjegyezhető még a
hasonlóság a <i>Satya</i> és a <i>Saturnus</i> elnevezések között, mely
utóbbit a nyugati antikvitásban pontosan az Aranykor urának tartottak; és a
hindú tradícióban a <i>Saturnus</i>
szféráját <i>Satya-Loká</i>nak hívják.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjo4umaIDJ35ubIybvgqU1_RjYbgpbWa4DhqYS77ljUFaF_MRW-gOSIcVb3LN2yhES6ghy7a2j5V4S0T55BMckedg7TpyLv3eMAMgxA22-bp8LB7-yZHes6F5xIRbMAbCg-o3VSG4SiC0/s1600/Arion_dolphin.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="278" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjo4umaIDJ35ubIybvgqU1_RjYbgpbWa4DhqYS77ljUFaF_MRW-gOSIcVb3LN2yhES6ghy7a2j5V4S0T55BMckedg7TpyLv3eMAMgxA22-bp8LB7-yZHes6F5xIRbMAbCg-o3VSG4SiC0/s320/Arion_dolphin.jpg" width="320" /></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="tab-stops: 75.25pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[8] Aki <i>Vivasvat</i>tól ered, aki a Nap sokféle
formájában megjelenő tizenkét <i>Ā</i></span><i>ditya</i>
egyike, melyek megfelelésben vannak a Zodiákus tizenkét jegyével, és amikről
azt mondják, hogy egyszerre kell megjelenniük a ciklus végén.</span></span></div>
<h1 style="tab-stops: 75.25pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><o:p></o:p></span></span></h1>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[9] Charbonneau-Lassay
fent említett művében idézi: van egy „figurákkal teli főpapi miseruha, amelyet
a 8. vagy 9. századi lombardi püspökök maradéka viselt, és amelyen látható egy
hajó, amelyet egy hal vezet, amely maga Krisztus, ahogyan fenntartja az
Egyházat”.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span><span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[10] Az ősi
Rómában a hajó Janus egyik emblémája volt, ahogyan a két kulcs is, és mind a
hajó, mind a kulcsok, a Pontifex Maximus címmel együtt a pápaság legfőbb
jelképei közé tartoznak.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggMJi4g2Rv5ZucM_te_kaaGbTYEirY1ynL2cUORgMW346wRf_euMxe8CZvKM_7hBblmr_wUN4LzLNN6mwrCxboTaXh0osHW-n6idOOCHZ_jaW1vdXi0t-lHc_n6vlIqa8uLXRjIpX0CcA/s1600/f14c67029081218a4c31a2a01632da81.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggMJi4g2Rv5ZucM_te_kaaGbTYEirY1ynL2cUORgMW346wRf_euMxe8CZvKM_7hBblmr_wUN4LzLNN6mwrCxboTaXh0osHW-n6idOOCHZ_jaW1vdXi0t-lHc_n6vlIqa8uLXRjIpX0CcA/s320/f14c67029081218a4c31a2a01632da81.jpg" width="257" /></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="tab-stops: 75.25pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[11] Fordított
módon, amikor egy ember haldoklik, az első elveszített vagy visszavont
képessége normális esetben a föld elemmel analóg szaglás, majd a víz elemmel
analóg ízlelés, majd a tűz elemmel analóg látás, majd a levegő elemmel analóg
tapintás, és végül a hallás, amely, mint láttuk, az éternek felel meg. Ld. <i>La théorie hindoue des cinq éléments in
Etudes Traditionnelles</i>, 1935.</span> [Magyarul: <a href="http://www.tradicio.org/kvintesszencia/hindubev.htm" target="_blank">Általános bevezetésa hindú doktrínák tanulmányozásához</a>]</span></span><br />
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<h1 style="tab-stops: 75.25pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><o:p></o:p></span></span></h1>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5-mDBFmZu5Pu_fkJ86gCLcunMVUPu3mse-QnWhtgFW-nTMOiJA3ggm0RnGxvcBUFdw70YPVj4RvHwX4vWMD-FYFswRYwmkXo2ylHti4NP2PIudv1Cx2WVrX6m_mAhAMX1RUMkWZkzC70/s1600/304692_860830580_big.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="163" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5-mDBFmZu5Pu_fkJ86gCLcunMVUPu3mse-QnWhtgFW-nTMOiJA3ggm0RnGxvcBUFdw70YPVj4RvHwX4vWMD-FYFswRYwmkXo2ylHti4NP2PIudv1Cx2WVrX6m_mAhAMX1RUMkWZkzC70/s320/304692_860830580_big.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[12] Vö. Szent János
Evangéliumának elejével.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; text-align: justify;">[13] A <i>śruti</i> és a <i>smṛ</i></span><i style="background-color: black; color: white; text-align: justify;">iti</i><span style="background-color: black; color: white; text-align: justify;">
közötti különbség és kapcsolat vonatkozásában ld. </span><i style="background-color: black; color: white; text-align: justify;">Man and his becoming according to the Vedanta</i><span style="background-color: black; color: white; text-align: justify;">, 1. fej.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><br /></span></span></div>
<h1 style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><o:p></o:p></span></span></h1>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfm8MhpsJxKIew_BDqR8HoU1F8ke0EMORmyLGXGgvdGQ1Lh42k_aR0LIMq4BcZBYUFfzVaWMRywKIKZi1nDhlMxgHgC8AdwXfrukJu6BEEMVnxFz-jtcQpdoPlegatXFRVrnobctIoQk0/s1600/50484-large.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="227" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfm8MhpsJxKIew_BDqR8HoU1F8ke0EMORmyLGXGgvdGQ1Lh42k_aR0LIMq4BcZBYUFfzVaWMRywKIKZi1nDhlMxgHgC8AdwXfrukJu6BEEMVnxFz-jtcQpdoPlegatXFRVrnobctIoQk0/s320/50484-large.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[14] Ugyanennek az AUM
ideogrammnak a korai kereszténységben való jelenléte kapcsán ld.</span><span style="font-size: 10pt;"> </span><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">Le Roi du Monde</span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">, 4. fej. [Magyarul: <a href="http://turiya.vidya.hu/konyvtar/tradicio/guenon/vilagkir/index.html" target="_blank">AVilágkirály</a>]<o:p></o:p></span></span></span><br />
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black;"><span style="color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[15] Ebben az összefüggésben
érdekes lehet megjegyezni, hogy a halfej, amely formát <i>Oann</i></span><i><span style="font-size: 12.0pt; font-weight: normal; mso-bidi-font-weight: bold;">ē<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;">s</span></span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"> papjainek fejfedője
öltött, egyúttal a keresztény püspöksüvegek formája is.<o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmxly-yakoxa6IKYRzzbNQvrWuQND3qUwHz2oAtGRyQDjth7pdHzoujrV7CAdexyU6rKg79ZYPWnfaUGwaRovHARncss5QtOvfcGYVZOilg4hUgqEuO0WBrVVHcBt1Lr8nKSsFyHNKpS0/s1600/oannes-priests.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="156" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmxly-yakoxa6IKYRzzbNQvrWuQND3qUwHz2oAtGRyQDjth7pdHzoujrV7CAdexyU6rKg79ZYPWnfaUGwaRovHARncss5QtOvfcGYVZOilg4hUgqEuO0WBrVVHcBt1Lr8nKSsFyHNKpS0/s320/oannes-priests.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[16] Ez megmagyarázza, miért
kötik össze a delfin szimbólumát a fény ideájával. Ld. L. Charbonneau-Lassay:
Le Dauphin et le crustacé. In <i>Regnabit</i>,
1927. január, és in <i>Le Bestiaire du
Christ</i>, 98, 5. fej. Érdemes még itt megjegyezni, hogy a delfint az antik
időkben a hajótöröttek megmentőjeként tartották számon. Arion legendája nyújtja
a legismertebb példáját ennek.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyeJDwr3cykqqYw1S-G9RayZWzUrtqb-fY2Xn-lduzNvL_7oBlk1PCi7fwMtvBVXCA20WLAoO8uOiIA5fG_GwrYvGPyYtIsIz9CS8V3uoVPB7h8EEnt7EyQGobGMl2E5L9KGKCy_WzbOY/s1600/William-Adolphe_Bouguereau_%25281825-1905%2529_-_Arion_on_a_Sea_Horse_%25281855%2529.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyeJDwr3cykqqYw1S-G9RayZWzUrtqb-fY2Xn-lduzNvL_7oBlk1PCi7fwMtvBVXCA20WLAoO8uOiIA5fG_GwrYvGPyYtIsIz9CS8V3uoVPB7h8EEnt7EyQGobGMl2E5L9KGKCy_WzbOY/s320/William-Adolphe_Bouguereau_%25281825-1905%2529_-_Arion_on_a_Sea_Horse_%25281855%2529.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[17] A „tenger hölgyét” nem
szabad összetéveszteni a sellővel, habár olykor hasonló megjelenésben
ábrázolják.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyO3Uiy_rcw-UFzf6caGGHVh2Hw0D-nFwvz0BItr02qOWXxBegVULssy0b6fGDACBZ3j6p8zuWGWGT8DcYt_1_iAItHPNkp6CczAGbWp4ijjnsORdUurO1zCKYbE_TTDEoKLkN6KDBddg/s1600/Aphrodite-Anyadomene-from-Pompeii.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: white;"><img border="0" height="141" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyO3Uiy_rcw-UFzf6caGGHVh2Hw0D-nFwvz0BItr02qOWXxBegVULssy0b6fGDACBZ3j6p8zuWGWGT8DcYt_1_iAItHPNkp6CczAGbWp4ijjnsORdUurO1zCKYbE_TTDEoKLkN6KDBddg/s320/Aphrodite-Anyadomene-from-Pompeii.jpg" width="320" /></span></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-weight: normal;">[18] Ezenfelül <i>Ea </i>maga előtt tart – az egyiptom szkarabeuszhoz
hasonlatosan – egy gömböt, amely a „Világtojást” reprezentálja. <o:p></o:p></span><span style="background-color: black;"><span style="color: white; font-family: inherit;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">Ez a „tojás” <i>(Brahmanda)</i>, amely a magában hordozza a
menyilvánulni készülő világ csíráit, megfelel, ahogyan a kagyló is, a Rák
jegynek, amely nemcsak ellentéte a Baknak, hanem kiegészítője is. A Rák pozitív
aspektusait a szerző a </span><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">L'Hiéroglyphe du Cancer</span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;"> című cikkben és egyéb helyeken taglalja. Mivel a jelen cikkben
leginkább a jegy negatív aspektusáról van szó, talán nem árt megemlíteni, hogy
csak mint „kijárat” jelent negatívat. De a Rák egy bejárat is az individuális emberi
létállapotba mindenki számára, az </span><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">avatār</span></i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; line-height: 115%;">át leszámítva, aki egyedül képes a Bak jegyén keresztül belépni. (Az
angol fordító megjegyzése.)</span></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjydueUvu_rIRzxpjuYKBLA_kkjyiJU4cZtrsvwSt71d-yygc0kUL3ywG9IeLsti4okj7QmWbbX7LysKSNeNk_MAt-5tCWS8rPfdlvcxcJhSmnQGu1XoNxxPHQV-gX2Lc_nE-2DAl7Vr8I/s1600/The+Birth+of+Venus.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjydueUvu_rIRzxpjuYKBLA_kkjyiJU4cZtrsvwSt71d-yygc0kUL3ywG9IeLsti4okj7QmWbbX7LysKSNeNk_MAt-5tCWS8rPfdlvcxcJhSmnQGu1XoNxxPHQV-gX2Lc_nE-2DAl7Vr8I/s320/The+Birth+of+Venus.jpg" width="243" /></a></div>
<div>
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;">[19] A delfin ama funkciója,
miszerint ő vezeti a szenteket az „Üdvözültek Szigetére”, egyértelműen a <i>Janua Coeli</i>re utal.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: black; color: white; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><br /></span><i><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 12pt; font-weight: normal;"><span style="background-color: black;"><span style="color: white;">Angolból fordította <a href="http://saskeselyucsucs.blog.hu/2017/01/26/godeny_jonatan" target="_blank">Gődény Jonatán</a> (a fordítás helyenként pontosításokra
szorulhat)</span></span></span></i></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-80566796448231407742016-01-12T11:31:00.000+01:002016-10-13T14:11:12.936+02:00Julius Evola: A rasszok és a tradíció (részlet)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3XyYkycdjQmhKgjObsbYgRf83oyT97YePy-D_MGJVn_cSQ6fM3Fa4cMnODJAGCIZC0Uv2oc1-o-IfuYWBxafDua_Yg4LtgX70BbfMidKkm1wI7aZL_myc3wXX4kX4OKaR6yxezUzTuZU/s1600/WP_20160112_0077.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3XyYkycdjQmhKgjObsbYgRf83oyT97YePy-D_MGJVn_cSQ6fM3Fa4cMnODJAGCIZC0Uv2oc1-o-IfuYWBxafDua_Yg4LtgX70BbfMidKkm1wI7aZL_myc3wXX4kX4OKaR6yxezUzTuZU/s320/WP_20160112_0077.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt; font-weight: bold;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: 12pt; font-weight: bold;">Ez az írás Julius Evola </span><i><span style="font-size: 16px; font-weight: bold;">A </span><span style="font-size: 12pt; font-weight: bold;">rasszok és a tradíció</span></i><span style="font-size: 12pt;"><b> (Budapest, 2003, Nemzetek Európája Kiadó) című művének első fejezete. Julius Evola rasszkérdéssel kapcsolatos gondolatait egy
konkrét történelmi esemény kapcsán fejtette ki, ugyanakkor meglátásai a világháborút
követően, Itália határain túl és a fasizmus formai keretein kívül is változatlan
érvénnyel bírnak. A fejezet kedvcsinálóként szolgálhat a műhöz, amely a rasszgondolat </b></span><span style="font-size: 12pt;"><b>nem sejtett távlataival ismerteti meg az olvasót.</b></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><span style="background-color: black;">A RASSZGONDOLAT MINT ANTIUNIVERZALIZMUS</span></span><br />
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span>
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Tévedés lenne a rasszgondolatot valamilyen
idegen, a fasiszta ideológiához pusztán célszerűségi okokból hozzáfűzött
elemnek tekinteni. Ha a kérdéses gondolatot igazán megértjük, akkor felismerhetjük,
hogy ez a fasizmusnak – mint egy új antiuniverzalisztikus, antiracionalista,
antiindividualista kultúra megteremtőjének – felfokozása és további fegyvere. A
fasiszta forradalom új szakaszát jelenti, amely az előző szakaszokkal logikusan
összefügg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Általánosabb, közismert politikai
aspektusa szerint a rassz-gondolat képviselete arra törekszik, hogy az adott
népközösségben uralkodó embertípust meghatározza, azt minden változástól és
elfajzástól megóvja, megerősítse, bizonyos tudattal és bizonyos büszkeséggel
ruházza fel, amely a közönséges nemzeti érzést továbbfejleszti, megeleveníti, s
egy konkrétabb és organikusabb valósághoz vezeti. Így főként annak a
folytatásáról van szó, amit a fasizmus már a rasszgondolathoz való fordulása
előtt a szociálpolitika és néphigiéné területén, továbbá a férfiasság és az erő
iskolájaként az itáliai nép és főként annak új nemzedékei számára nyújtott. Az
afrikai császárság meghódításának természetes következménye volt, hogy óvó és
megelőző rendszabályok sorát kellett bevezetni, amelyek hasonló
követelményekből fakadtak – kiváltképpen abból a nyilvánvaló célszerűségi
követelményből, hogy az itáliai nép, amikor érintkezésbe lép egy alacsonyabb értékű
emberi rasszal, teljes egyértelműséggel megőrizze különbözőségének,
méltóságának és erejének érzését.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A rasszgondolat egy másik, belső aspektusa
a nacionalizmus további „hatványát” jelenti, amennyiben az az érzés, hogy ugyanahhoz
a „rasszhoz” tartozunk – még akkor is, ha ez a kifejezés inkább egy mítoszra,
mint egy világosan körülhatárolt ideára utal – erkölcsileg többet jelent, mint
az az érzés, hogy ugyanahhoz a „nemzethez” tartozunk. Politikai mítoszként a
„rassz” az eleven nemzet, amely nem absztrakt, jogi vagy területi határok közé
van beszorítva, és nem merül ki a pusztán kulturális, nyelvi vagy „történelmi”
egységben. A rassz érzése mélyebbre hatol, mint a fentiek; mindennek a
gyökeréig hatol; elválaszthatatlan a megszakítatlanság és a fennmaradás
érzésétől; az emberi lényeg benső húrjait szólaltatja meg. Ezen az úton az új
tan azt az érzést élteti, amelynek eredeti és ősi alakja a közösség voltaképpen
nemzetelőtti formáihoz, a nemzetség, a törzs, a <i>gens, </i>a patriarchális
vagy nemesi család közösségéhez tartozik, ahol ennek a vér valódi közössége
felel meg. A jelenkori felfogás szerint a nemzet már más típusú egység, olyan,
amelyet más tényezők határoznak meg, mint azt, amely pusztán közvetett és
közvetlen vérközösség által meghatározott. Már ebből a gondolatmenetből
következően is világos: ha a nemzeti érzéstől a „rassz” elevenebb érzéséhez való
átmenet nem akar egy „mítoszra” korlátozódni, vagy egy olyan ideára, amely nem
annyira igazságtartalma és objektív megalapozottsága, hanem inkább szuggesztív
ereje által hat, akkor egyrészt felül kell vizsgálnunk a nemzet és a nép
szokásos, főként „ideálisan” és „történetileg” meghatározott felfogását,
másrészt a rasszbeli átfogóbb fogalmához kell eljutnunk, amelyben nemcsak a
vért és általában a biológiai elemet kell mértékadónak tekintenünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A későbbiekben ezt a gondolatot
részletesebben kifejtjük. Egyelőre a fentebb kifejtettek alapján csak azt
emeljük ki, hogy a rasszgondolatnak mint politikai eszmének ugyanazok az előnyei,
mint a józan és hagyományőrző nacionalizmusnak, de a veszélyei is ugyanazok,
mint a demagóg és partikularista típusú nacionalizmusnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Az előnyök minden egyenlősítő és „haladó”
mítosz egyértelmű elutasításával függnek össze; annak a demokrata-szabadkőműves
és felvilágosodott tévtannak az elutasításával, amely azt hirdeti, hogy
mindenkit, akinek emberi arca van, ugyanaz az alapvető egyenlőség és méltóság
illet meg. A rasszelmélet szerint az „emberiség” vagy absztrakt fikció, vagy
valami, ami jelentéktelen, vagy pedig a visszaképződés, a szétesés, a felbomlás
folyamatának végső, csupán határfogalomként elképzelhető, de teljesen sohasem
megvalósuló fázisa. Ezzel szemben normálisan az emberi természet tagolt, és ez
a tagoltság többek között éppen a vér és a rassz különbözőségében tükröződik
vissza. Ez a különbözőség az elsőleges. Nem csupán az ember természetes állapotát
jelenti, hanem ethikai érvénye is van: léteznie <i>kell, </i>védeni és óvni <i>kell
</i>azt. Senki sem gondolhat komolyan arra, hogy vitassa azoknak az
aspektusoknak a létét, amelyek az emberi lények nagy tömegeiben közösek;
azonban azok az aspektusok is éppen ilyen valóságosak, amelyek szerint a
különbözőség nyilvánvaló és vitathatatlan. Mindkét értékelést illetően állást
kell foglalnunk; ez egyben a belső elhivatottság próbája is. A rasszelmélet
elfogadója a <i>klasszikus szellemnek </i>megfelelően dönt: a „forma”
klasszikus akarása, az elhatárolás, az alakítás mellett foglal állást. Arra figyelmeztet,
hogy tekintsünk jelentéktelennek mindent, ami közönséges, formátlan, még nem
tagolt, alapjában véve „kevesebb”: a még meg nem munkált anyag állapotában van.
A demokrata-szabadkőműves ideológia mitikus „emberiségében” puszta közös
nevezőt, meghatározatlan anyagot pillantunk meg, amelyhez csak eleven, konkrét,
jól megformált, artikulált alakjában van közünk. És a most tárgyalt síkon ezek
a formák pontosan a rasszok mint a vér, az ösztön és a szellem egységei.
Különbözőnek lenni, mindenkinek saját magának lenni – jó; ez nemcsak az, ami „van”,
hanem az, aminek „lennie kell”. Valójában mikor létezik a hírhedett „emberiség”?
Amikor egy jól tagolt világból egy kaotikus, kollektivista keverékvilágba
lépünk vissza, amely csak a felbomlás és a társadalmi és szellemi nivellálódás
folyamatának végzetes végstádiumaként képzelhető el. Ha ilyenkor a testek
valamilyen különbözősége fenn is marad, ezeket véletlenszerűnek,
lényegtelennek, jelentéktelennek, figyelembe nem veendőnek kell tekintenünk.
Ez rejtőzik tehát az emberiséget boldogító mítosz és a demokrata-szabadkőműves
ideológia mögött. Ebben az összefüggésben az „univerzalizmust” – amely a
helytelen, de sajnos közkeletűvé vált szóhasználat szerint internacionalizmust
és világpolgárságot jelent – nem szabad úgy tekintenünk, mint egy nézetet a sok
közül, hanem úgy kell felfognunk, mint egy barométert, amely a népkáosz és a
típuselfajzás klímáját tükrözi vissza. Csak egy ilyen klímában „igaz”, csak itt
a valóság leképezése.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A rasszok által meghatározott
életszemlélet szerint viszont minden – akár csak testi – különbözőség <i>szimbolikus:
</i>a külsőben a belső nyilatkozik meg, a külső valami belsőnek a jelképe, jele
vagy tünete – ezek, amint látni fogjuk, egy átfogó rasszelmélet legfőbb
princípiumai. Római-fasiszta szempontból nagyon fontos, hogy hangsúlyozzuk a
rasszelméletnek ezt a klasszikus szellemét: a forma akarását, a keverék
elutasítását, az oltárbölcseség alapelveinek újjáélesztését – „Ismerd meg tenmagad” és „Légy tenmagad” –, a
saját természethez, tehát a saját vérhez és a saját rasszhoz való hűséget. Ez a
belső, ethikai és szellemi kiegészítője azoknak az ismereteknek, amelyeket a
tudományos rasszelmélet a genetikából, az őskutatási elméletből és a
biológiából merít.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: black; font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Nyilvánvaló, hogy a rasszgondolat ebben a
vonatkozásban a nacionalizmus pozitív aspektusait erősíti. Mindkettő (mármint a
rasszgondolat és a nacionalizmus) pozitív válasz a demokratikus és
kollektivista mítoszra, a hazátlan és arctalan proletártömegek mítoszára;
mindkettő a minőség védelme a mennyiséggel szemben, a kozmosz védelme a
káosszal szemben, és – ahogyan mondottuk – a forma védelme a formátlansággal
szemben. A rasszgondolat minden további – a következőkben bemutatandó – aspektusában
ugyanezeket a jelentéstartalmakat tükrözi, és ennek alapján olyan tan és olyan
„mítosz”, amely tradicionális szempontból „rendben-lévő”. Ami a politikai
szempontot illeti, a nemzet és a rassz iránti érzés felébredése elengedhetetlen
előfeltétele annak, hogy egy jól tagolt szervezetben ismét megjelenjenek
mindazok az erők, amelyek a modern világ válsága következtében elkezdtek
szétszóródni és egy mechanikus-kollektivista és internacionalista
differenciálatlanság mocsarába süllyedni. És ez a feladat az egész európai
kultúra jövője számára a megmaradás vagy pusztulás kérdése.</span><span style="font-family: "garamond" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><o:p></o:p></span></div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-77508921581497619982015-12-08T11:19:00.001+01:002016-10-13T14:04:10.959+02:00Kórleónisz Miklós: Az ördög hét tornya és a négy okkult rend<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEishCQUos3M7RGGdeyLOklfyogXVvWHL6CxUjd0JFHFvBbB3SR9mFXkn7sfwaCS3aZAskbJBXslBa2mOlx3YIAEl9wRiEGRYAUN4P8txrUzPZZXBpcHnwhYqdtWsnVUt6lzbVbwWUbEjlA/s1600/deviltower.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEishCQUos3M7RGGdeyLOklfyogXVvWHL6CxUjd0JFHFvBbB3SR9mFXkn7sfwaCS3aZAskbJBXslBa2mOlx3YIAEl9wRiEGRYAUN4P8txrUzPZZXBpcHnwhYqdtWsnVUt6lzbVbwWUbEjlA/s320/deviltower.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Valamennyi e helyütt korábban közölt írásunk
célja az volt, hogy hozzájáruljunk velük a<i> szélsőjobboldaliság</i>
eszméjéhez. Ennek a feladatnak három módon igyekeztünk eleget tenni: történelmi-eszmetörténeti
oldalról<i> (Adalékok a Hungarista Mozgalom és Szálasi Ferenc valósabb
megítéléséhez; Egy recenzió: Nagytér, élettér, vezetőnép)</i>,
teoretikus-ideológiai szempontból<i> (A historicizmus materializmusa és a
mágikus idealizmus; Művészetpolitikai alapvetés; Szélsőjobboldaliság és
irracionalizmus)</i>, valamint az okkultizmus és az úgynevezett
összeesküvéselméletek vizsgálatának oldaláról <i>(Sion bölcseinek
jegyzőkönyvei; Okkultizmus és nácizmus; <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2013/11/korleonisz-miklos-europa-okkult.html" target="_blank">Európa okkult földrajza</a>; <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2015/12/korleonisz-miklos-pontositasok-az-ordog.html" target="_blank">Pontosítások„Az ördög hét tornya” témájához</a>)</i>. (1)<o:p></o:p></span></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Általánosságban az a véleményünk, hogy
a szélsőjobboldali radikalitás és szigorúság helyes és indokolt lehet, és
nagyon érdekes spirituális vonatkozásai vannak. Mindemellett a
szélsőjobboldaliság fogalma (és így bizonyos értelemben az eszménye is) azonban
egy különös jelentésmódosuláson és változáson ment keresztül mialatt a XIX.
századból a XX. századba – Metternichtől Adolf Hitlerig – jutott. (2) Ezért a
következőket írtuk: „[Mai képviselői leggyakrabban] Beteg oroszlánok, akikben a
»király«, az »uralkodó« örökre, ám eltitkoltan elaludt. Szívüket anélkül, hogy
erről tudnának betegség, kór foglalta el. »Ismeretlen« betegség; neve: mindenre
kiterjedő – s mint ilyen nem ismert – »baloldaliság«. …A feladat: tudni a
betegségről, tudni az »alvó királyról«…” (3) E gondolat értelmében mindvégig
arra törekedtünk, hogy a<i> szélsőjobboldaliság</i> eszméjének fenntartása
mellett az olvasó ilyetén vonatkozású <i>korrekciós támpontok</i>ra
bukkanhasson cikkeinkben.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Mivel a jelen tanulmány írásaink
harmadik említett típusába tartozik, először vizsgáljuk meg közelebbről ezt a
csoportot.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Nem csupán azért foglalkozunk az
okkult összefüggések és az összeesküvéselméletek témáival, mert a szélsőjobb
számos képviselőjének figyelemre méltó spiritualitása, vagy legalábbis okkult
kultúrája volt, s nem csak azért, mert az összesküvéselméletek egyesek szerint
elidegeníthetetlenek a szélsőjobboldaliságtól. Ami miatt e nézőpont bennünket
közelebbről érdekel, az két további okban keresendő. Egyrészt, bizonyos
személyiségek „manicheus eretnekséggel” vádolták a szélsőjobbot, ami számunkra
elgondolkoztató volt. Ez nem azt jelenti, hogy a szélsőjobboldaliak avagy a
szélsőjobboldal prominens alakjai konkrétan a manicheizmus követői és hívői
lettek volna, hanem azt, hogy – legalábbis a XX. századtól kezdődően – több
szélsőjobboldali egy a manicheusokéhoz hasonló<i> eretnek dualizmust</i>
képvisel szemléletmódjában. A manicheusok (pontosabban talán az „eretnek”
manicheusok) azt a hibát követték el, hogy az istenivel és az Istenséggel
szembeszegülő eseményeknek és princípiumoknak már-már ugyanolyan jelentőséget
tulajdonítottak, mint az isteninek, sőt mint magának az Istenségnek.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A másik ok, ami miatt okkultisztikus
és konspirológiai nézőpontokkal foglalkozunk, másutt ilyen megfogalmazást
nyert: „A dekadencia és a válság számtalan dologban nyilvánul meg, számos
oldala van, különböző »okkult« teóriái stb. léteznek.” „…nem csupán egyetlen
antitétikus vagy indirekt szimbólumot kell ismernünk, és azokat a
negatívumokat, amelyeket [például] a »zsidóság« megtestesít, nemcsak a rasszok
vonatkozásában, hanem más módokon, más szimbólumokon keresztül is meg kell
tudni nevezni.” (4) „…rendkívül ébernek kell lennünk…, hogy a
világ-összeesküvés dimenzióit véletlenül se szűkítsük le csupán a fent említett
erők által képviselt hatókörre…” (5)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
AZ ÖRDÖG HÉT
TORNYÁNAK MÍTOSZA AZ ISZLÁM HAGYOMÁNYBAN<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Az ördög hét tornyának vagy tornyainak
iszlám mítosza<i> al-Qutb</i>, a Pólus, pontosabban<i> al-Qutb al-Gaws</i>, a
legfelső Pólus metafizikai ideájára vezethető vissza.<i> </i>Ez a legmagasabb
„központ” az Istenség világ felé forduló arculatának felel meg, és a világ
normális és eredeti értelemben vett szellemi életét és spirituális
hierarchiáját irányítja.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Az iszlám hagyomány szerint eme
teljességgel láthatatlan Pólus általában hét vagy tizenkét további „beavatási
központ” feje, ezekben fejeződik ki és ezeken keresztül érhető el. A
kozmológiai hagyomány hét – legfelső Pólusnak alárendelt, szintén láthatatlan –
<i>Aqtáb</i>ról beszél, hét további kisebb pólusról, amelyek a hét égi
bolygóprincípiumot irányítják, illetve tizenkét <i>Burúdzs</i>ról, az állatövi
jegyek archetípusait képező tizenkét toronyról (6). A láthatatlan beavatási
központ és a torony ideája ily módon szoros összefüggésben áll egymással,
mégpedig azon az alapon, hogy a tornyot mint olyat – pozitív értelemben –
„napsugárnak” és a legfelső Pólus hatásának és megnyilvánulásának tekintették.
Kapcsolatba hozták még az<i> ‘ayn</i>nal, a szemmel, a mindent látó
szemtanúval, s általában a tanúkkal, továbbá az ítélettel, a szétválasztással
is. A tornyok összefüggésben állnak továbbá a<i> Qur’án</i> 7. szúrája által
említett<i> a‘ráf</i>fal, a magaslatokkal is, amelyek egyfajta purgatóriumi
helyeknek felelnek meg. (7)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A legfelső Pólusnak alárendelt,
szemmel nem látható, de már a megnyilvánulás körébe tartozó hét archetipikus<i>
Aqtáb</i> (vagy<i> Qutb</i>) – hasonlóan Al-Bírúni, Al-Dzsílí és Ibn Színá hét
földrészéhez<i> (keshvar)</i> – olyan nekik megfelelő földi helyekben vagy
központokban fejeződnek ki<i> (Abdál)</i>, amelyek jótékony szellemi
influenciákat és inspirációkat közvetítenek az emberi világ számára.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Ennek fordított mintájára azonban
nemcsak spirituális inspirációkat hordozó szakrális területek és központok
léteznek, hanem a hagyomány szerint bizonyos erőknek érdekében áll, hogy a
beavatási pólusok és centrumok<i> (Aqtáb)</i> ellenében hatva olyan központokat
hozzanak létre, amelyek sötét, ártó, „sátáni” influenciákat közvetítenek.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
William Buckler Seabrook amerikai
utazó Nadzsar Terek bej török utazóval, D‘wali Fadan arab gyapotkereskedővel,
Mehmed Hamdi arab tudóssal és Nadír-Lugh yezid pappal folytatott beszélgetései
nyomán a következőket írta: „[Nadzsar Terek bej] Látta a mesés Héttorony vagyis
a »Hatalom Házai« közül az egyiket: magas, fehér, kúpalakú épület, csúcsáról
csillogó sugarak szállnak szerte… – de itt már a szavába vágtam. A szavába
vágtam, mert erről a Héttoronyról már én is hallottam és azt gondoltam, ez is
éppen olyan mesebeszéd, mint a kínai »földalatti királyság« vagy Szinbád
pincéi. Keleten mindenfelé sok történek kereng róluk, én is hallottam sokat;
röviden az alábbiakban foglalhatom össze őket: Egész Ázsián át
Észak-Mandzsúriától Tibeten, nyugatra Perzsián keresztül Kurdisztánig hét
toronyból álló lánc húzódik végig, magános hegyfokokon. Mindegyik várban örökké
a Sátán egyik papja ül, aki titkos rezgéseket »sugározva szét« vezeti a világ
sorsát rosszról-rosszra. (…) a fekete kígyó udvara, a sátán tornya, ahonnan
gonosz titkos rezgéseket sugároztatnak szét, hogy a világ sorsát balra döntsék,
a kemény sziklából kivágott templom, ahonnan lépcső hatalmas földalatti
boltozatba vezet, amelyet emberáldozatok vére mocskol be. (…) A templom mögött
és fölött magasabb hegygerincen karcsú fehér torony emelkedett föl, mint a
ceruza élesre kihegyezett vége, csúcsáról csakugyan ragyogó, szemkápráztató
sugarak villogtak felénk, mint a heliográfjelek. Megrázkódtam: tudtam, hogy
akármi is ennek az épületnek a való célja, kétségkívül a<i> Shaytán</i> egyik
tornya emelkedik előttem, a mesés »Hatalom Háza«, amelyről Arábia, Perzsia és
Turkesztán mítoszaiban és elbeszéléseiben annyiszor szó esik.” (8)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Nadzsar Terek és D‘wali Fadan a yezid
szekta seik-adi-beli templomát, illetve az annak közvetlen közelében található
üreges, síremlékként szolgáló tornyot az ördög hét tornya egyiknek tekintették.
Ehhez az azonosításhoz valójában a yezidek iszlám nézőpontból heterodox vallása
szolgáltatot alapot, amely különös elegye a mazdaista, gnosztikus,
nesztoriánus, zsidó és muszlim elemeknek, és valamikor a XII. és XIV. század
között alapíttatott.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Kétségtelen, hogy a yezidek nem igazán
„sátánisták”, avagy nem a legaktívabbak ezen a fronton. Vallásukban számtalan
pozitív, kifogástalanul tradicionális elem is található. Mindazonáltal nem
tartható merő iszlám babonának a tőlük való félelem és az imént említett
asszociáció sem. Lehet, hogy templomuk és/vagy a közelében található torony
valaha valóban az ördög – fenti értelemben vett – hét tornyának egyik<i>
földrajzi megfelelését</i> képezte.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A yezidek vallásának számtalan olyan
összetevője van, amiből következtetéseket vonhatunk le azokra nézve, akik a
voltaképpeni sátánisták: azokra, akik a „beavatási központokkal” ellentétes
értelmű, a hét<i> Aqtáb</i> és az ember ellen irányuló „ellenbeavatási
centrumokat” létesítenek, és akiknek legmagasabb vezetőit az iszlám hagyomány<i>
awliyá as-Shaytán</i>nak, a sátán szentjeinek nevezi.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A yezidek szent könyve, a<i> Ghitáb al-Aswad</i>
(Fekete Könyv) például tiltja a sátán nevének<i> (as-Shaytán)</i> kiejtését,
odáig elmenően, hogy a közelükben minden olyan szó használatát is kerülni kell,
amely bármilyen nyelven hasonlít arra. Észervehetjük, hogy a mai világ
általános klímája ezzel megegyező. Azok is őrülteknek minősíttetnek, akik
mindennemű szektarianizmustól függetlenül sátánról vagy antikrisztusról
beszélnek, s az ilyen fogalmak gondolkozásuk velejáróit képezik. „A Feket
Könyvben a<i> Shaytán</i> pedig így szól: »Ne ejtsétek ki nevemet, és ne
említsétek tulajdonságaimat…«”(9)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Egészen általánosnak tekinthető
manapság az öreg yezid pap által kifejtett yezid hitvallás is: „…mi is hiszünk
Istenben… de a mi vallásunk abban különbözik minden más vallástól, hogy a mi
hitünk szerint Isten olyan messzire van tőlünk, hogy semmiféle kapcsolatunk nem
lehet vele [vajon korunk „vezető értelmiségiei” nem ezt állítják-e?], viszont ő
se tud az emberek dolgairól semmit, de nem is érdeklik. Hozzá könyörögni vagy
imádni őt haszontalan dolog. Nem törődik velünk.” (10) A következő
– ugyanezen gondolatkörhöz tartozó – ismertetésből nyilvánvalóan kitűnik a hét<i>
Aqtáb</i> vagy<i> Qutb</i> deformációjára irányuló törekvés is: „A yezid vallás
alapja, amint Mehmed Hamdi vázlatosan ismertette, röviden a következő: Isten
hét szellemet teremtett, »mint ahogy az ember az egyik lámpát meggyújtja a
másik után«. E szellemek közt első volt a sátán [íme a deformáció], akit
tízezer évre a föld korlátlan urává tett. És minthogy a föld legfőbb ura a
sátán, minden teremtmény, amely a földön él, csak akkor lehet boldog, ha neki
hódol és őt imádja. Minthogy a sátán igazi nevét nem szabad kiejteni,
magyarázta Mehmed Hamdi,<i> mindig csak Malak Tawus (Páva Angyal) néven említik</i>
és rézpáva képében tisztelik.” (11)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Hogy mit takar eme<i> rézpáva</i>, ami
Malak Tawus szimbólumaként a yezidek rejtélyes kultuszának (12) tárgya? Tudjuk, hogy a<i> páva</i> világszerte mindenütt
a teljesség szimbóluma, a mindenség ciklikus megújulásáé, ami a középkori
európai hagyományban a<i> Birodalom</i> jelképévé vált. Ebben az utóbbi
értelemben a páva azonban<i> aranypáva</i>, nem a világi-földi, nem a múló,
hanem a transzcendentális szépség és büszkeség szimbóluma. Ezzel ellentétben a<i>
rézpáva</i> utánzat; a hiúság, a gőg, a fennhéjázás, a puszta világi hatalom, a
szakralitás nélkül szervezett „ellen-birodalom”, a<i> Contra-Imperium Profanum</i>
jelképe, amely utóbbi az<i> Imperium Sacrum</i> ellentéte. Tehát mindazok
„birodalmának” szimbóluma, akik a világ sorsát – értelmetlen, „véres” ember- és
értékáldozatok révén – egy szakralitás nélküli ellen-birodalom felé terelik.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Míg a yezidek nem ejtik ki a sátán
nevét, és a mai ember is hallgat közelgő eljöveteléről, addig Malak Tawusról, a
sátán követéről az előbbiek oly bátran beszélhetnek, ahogy az utóbbiak hisznek
mindabban, ami a Birodalom-ellenes „ellen-birodalmat” előkészíti.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Ártalmas befolyások, láthatatlan,
földalatti gyilkosságok, a sátán szentjeinek síremlékei a tornyokban, a
„hatalom házai”…<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
René Guénon mondta a yezidekről (13): „mint sok heterodox szektát, felhasználhatják őket,
hogy olyan erők akcióit könnyítsék meg, amelyeket nem ismernek.” Vagyis a
yezidek bizonyos erők számára mintákat szolgáltathattak.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
AZ ÖRDÖG
TORNYAI LOKALIZÁLÁSÁNAK PROBLÉMÁJA<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A Ninive romjaitól nem túlságosan
messzire, a kurdisztáni Baadri faluhoz közeli Láles-hegyre, Seik Adiba
lokalizált ördög tornya kapcsán Seabrook a következőket írta: „Hamdi
állhatatosan kitartott a véleménye mellett, hogy bizonyos ceremóniákat mégis
csak tarthattak itt valaha [a yezidek templomában], de ez csak vélemény maradt.<i>
Nem láttunk semmit</i>, ami megerősítette volna. A másik rejtelem a karcsú,
kúpalakú torony volt, szikrát szóró csúcsával fenn a hegytetőn. Miután
felmásztunk a kriptából és kijöttünk a templomból is, most már azt akartuk
meglátni.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A torony fehérre meszelt, hatalmas
bolthajtás lapos tetején emelkedett, úgyhogy a tető széles talapzatot alkotott
a torony lába körül. Maga a torony szintén fehérre meszelt kőből épült, és
csillogó csúcsa, amely lángoló fénysugarakat lövelt mindenfelé,<i> nem volt
egyéb</i>, mint ragyogó fényesre csiszolt arany- vagy rézgolyó. Ha a nap
merőlegesen tűzött a földre, bármely irányból nézett valaki a völgybe,
keletről, nyugatról, észak vagy dél felől, akarva, nem akarva meg kellett látni
a torony csúcsáról szétlövellő sugarakat. Ez volt a legegyszerűbb magyarázata
annak a hitnek, amely a »Hatalom Házaihoz« fűződött, ahonnan titkos rezgéseket
vagy emanációkat sugároztatnak szerte-szét és vetnek sátáni igézetet az egész
világra.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Beléptünk a torony alatti bolthajtás
alá. Ebben is régi ördögimádó szentnek a turbáját [síremlékét] találtuk a
torony üres, kupolaszerű ürege alatt. De egyébként üres volt. Szétnéztem, hol
lehet ugyan a végzetes alak, aki a közhit szerint éjjel-nappal itt ül a
toronyban és szórja szerte a világba <i>ellenállhatatlan varázsigéit</i>.
Egyenesen, csak a legártatlanabb formában tettem fel a kérdést: jár-e ide pap
könyörögni? Nagyot néztem, amikor kísérőnk azt felelte, hogy rendes papok nem
szoktak idejárni, hanem<i> kolcsakok</i>, vagyis mint később megtudtam, a
yezidek fakírjai, csodatévői<i> </i>[afféle<i> kóbor mágusok</i>] gyakran
eljönnek ehhez a turbához és napokon keresztül itt maradnak és varázslatot
űznek! Tehát a sok mesés történetnek van egy szemernyi igaz magja, de abból még
nem következik, hogy akármit hisznek is ezek a kolcsakok a maguk ördögi
hatalmáról, az ő varázslásuk volna felelős a világháborúért, az orosz
forradalomért, a new yorki tőzsdekrachért – pedig az angol titkos kémszolgálat
egyik kapitánya azt erősítgette előttem, hogy mindezt azoknak az »emanációknak
kell tulajdonítani, amelyeket ennek a pokoli vallásnak a papjai bocsátanak
világgá«. Az igaz, hogy szegény embert azóta elbocsátották és szanatóriumba
zárták, mert úgy hallottam okkultista miszticizmusában és mágiás töprengéseiben
meghibbant az esze.” (14)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Ebből az idézetből világosan kitűnik,
hogy Seabrook félreértette az iszlám mítoszt. Naturalisztikusan, szó szerint
értelmezte azt, holott minden tradicionális mítosz távol áll a naiv
realizmustól és szimbolikus érvényű. (Ezt nem cáfolja az a tény, hogy a nép egy
jó része is babonás szószerintiséggel értelmezi azokat.) Másrészt, mivel minden
eredeti mítosz szimbolizmusa illeszkedik a fizikai realitáshoz (felöleli azt),
Seabrook mindemellett menekült a mítosz „valóságalapjából” származó
feszültségek elől. Örült neki, hogy „nem látott semmit”, holott az, hogy valami
szabad szemmel nem látható, nem bizonyíték arra, hogy nincs is. Guénon a
következőket írta: „figyelemre méltó, hogy a yezidek rendes papjai tratózkodtak
attól, hogy odamenjenek valamilyen rítust végezni a toronyhoz, míg egyfajta
kóbor mágusok gyakran mennek oda, hogy több napot ott töltsenek. Mit
képviselnek pontosan ez utóbbiak? Semmi esetre nem szükséges, hogy a torony
állandóan lakott legyen, hiszen nem más az, mint az »ellenbeavatás« egyik
tapintható és »lokalizált« támasza, amit az<i> awliyá as-Shaytán</i>
irányítanak”. (15)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Mivel az ördögtornyok olyan központok
vagy pólusok ellen kerülnek „bevetésre”, amelyek – minthogy szellemi centrumok
– felölelik a testi-lelki realitást<i> is</i>, nekik szükségképpen szintén
ilyenné kell próbálni válniuk. Vagyis a mitikus, szimbolikus és tudásbéli
alapjelleg mellett<i> lokalizálhatók</i> – területekhez, „helyekhez”
kapcsolhatók –<i> is</i>.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Földrajzi lokalizálhatóságukat
megerősíti, amit korábban írtunk: „Milyen módon szerveződnek ma, a XX. század
végén a vezető szerepet játszó »rendek« vagy »irányzatok«? Milyen módon érik el…
a<i> mindenre kiterjedő</i> hatást…?” „Míg a »titkos társaságok« okkult
befolyása főként a politikai intézményeket és fennálló világnézeteket formálta
át, addig a »titkos társaságok« dominanciája utáni kor »felforgató rendjei« –
még ha léteznek is tovább bizonyos korábbi típusú »társaságok« – immár olyan
módszerekkel dolgoznak, amelyek az »okkult« felforgatásnak és hatásnak egy
sokkal hathatósabb szintjéhez, nevezetesen a természetes és mesterséges
környezeten keresztüli befolyás eszközéhez fordultak…” „…a »szabadkőműves
típusú titkos társaságok« felforgatása utáni mai kort úgy tekinthetjük, mint
ahol a »szabadkőművesként« jellemezhető mentalitás és értékrend oly mértékben
és módon el van már terjesztve, mintha az egész Föld ezt lehelné már magából…”
„…mintha az egész Föld is meg lenne mérgezve; a táj, az épületek is ontanák
magukból azokat az influenciákat, amelyeket nem is olyan régen – babonás
félelemmel éppúgy, mint anélkül is – mindenképpen »sátáninak« neveztek.” (16)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Seabrookétól eltérő a véleménye
Jean-Marc Allemandnak is, aki<i> René Guénon és az ördög hét tornya</i> című
különös stílusú, enigmatikus megfogalmazásmódú művében (17) mind a hét tornyot
lokalizálhatónak tekintette. „…bizonyos népcsoportok és kultuszok jellemzőit
megadva, azokat egyes tornyokhoz kapcsolva próbálja megértetni »mik is a
tornyok«.” (18) Könyvében Allemand a XX. századi tradicionális szerzők által
figyelmen kívül hagyott mítoszokat is elemez (Egyiptom történelme, babiloniai
mítoszok stb.), amelyekből – az egyes népcsoportok és azok kultuszainak mibenléte
mellett – szerinte következtetni lehet azokra az influenciákra, jellemzőkre,
tendenciákra, amelyek egy-egy ördögtorony sajátjai.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A lényegüket tekintve<i> nem földrajzi</i>
ördögtornyokat – hozzávetőleges, országnyi pontossággal – Allemand a
következőképpen lokalizálja geográfiailag: 1) Szudán, 2) Niger (Csád, Nigéria),
3) az ősi Szíria, 4) Irak (Irán), 5) Turkesztán-Kazahsztán, 6) Urál, 7)
Északnyugat-Szibéria. (19) <o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Allemand eredményei,<i> földrajzi
megfeleltetései</i> számos problémát vetnek fel. A rendelkezésünkre álló,
fentebb megadott tradicionális adatok alapján kérdéses például, hogy pontosan
hány toronyról kell beszélnünk. Az iszlám hagyomány azt is lehetővé teszi, hogy
több toronyra gondoljunk. Ha tehát az ördögtornyok számát az<i> Abdál</i>ok
vagy<i> Qutb</i>ok száma alapján el is kell fogadnunk hétben, ezeknek
alárendelt<i> al-tornyok</i>ról (20) is beszélnünk kell. Az al-tornyok pedig
könnyen összetéveszthetők a hét toronnyal.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A francia szerző munkájának alapvető
gyakorlati hiányossága, hogy pusztán „Európát körülölelő” tornyokat vesz
tekintetbe, holott a vonatkozó mítoszok egyértelműen az egész földi világra, de
legalábbis egy nagyobb régióra terjesztik ki a tornyok helyét. Az amerikai
földrész például semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül a földrajzi
lokalizálásnál. (21) <o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A lokalizáció fő problémája azonban a
következő kérdésben összegezhető. Az, hogy bizonyos kultuszú, bizonyos
történelemmel bíró, beszédes jellegzetességű népcsoportokat, hogy „néhány
országot, illetve azok bizonyos tájegységeit”, „többnyire homokos vagy iszapos-lápos”,
„körülbelül Dunántúl nagyságú” földrajzi területeteket (22) megadunk, vajon
elégséges-e ahhoz, hogy az olvasó többé-kevésbé pontos képet nyerjen magukról
az ördög tornyairól? Nem másról, mint az ártó és ellenbeavatási influenciák
központjairól?<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
E kérdésre a lokalizálás
kritériumainak megállapításával válaszolhatunk.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A
LOKALIZÁLÁS KRITÉRIUMAI<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Általános alapelvként állapítjuk meg,
hogy egy olyan komoly téma esetében, amilyen az<i> ellenbeavatási centrumok</i>nak
megfelelő ördögtornyoké, a földrajzi, tárgyi, személyi megfeleltetésekkel igen
nagyon vigyázni kell. A fizikai analógiák feltárása a spirituális misztériumok
magasrendű beavatottjai számára sem könnyű és veszélytelen, hiszen – e
vonatkozásban – azt kell tenniük, amit a „sátán” nagyon nem akar (és amit olykor
például jelentéktelen dolgok „érdekessé” tételével fátyoloz el [23]).<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Most nyolc pontban határozott
kritériumokat állapítunk meg, amelyeket azok az olvasók, akiknek a lokalizálás
nem céljuk, könnyedén átugorhatnak.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
1. A földi-emberi világ hét ellenbeavatási
központjának megismerését csak olyan személyiségek hajthatják végre<i> helyesen</i>,
akik már maguk is átmentek valamely magas beavatáson.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
2. Az ellenbeavatási központok
megismerésének – amely „leleplezési” szándékú abból a célból, hogy a tényleges
beavatásban ezek semmiféle szerepet ne játszhassanak; valamint hogy a
földi-emberi világra gyakorolt hatásuk némileg csökkenjen – egyetlen logikai
segítsége a jelentős tradicionális „hetességek” (24) ellenbeavatási erők által
való<i> diszharmónikussá tétele</i> módszerének a felismerése.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Az ellenbeavatási hetességek
ellenhierarchiáiban a tradicionális hetességek minden egyes tagja kizárólag a
maga kakodaemonikus aspektusában jelenik meg.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
3. Az ellenbeavatási központok
feltárása csak szimbolizmus használata révén, utalásokon keresztül mehet végbe.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
4. A feltáráskor alkalmazott utalások
és szimbólumok egzakt tradicionális tudáson és a megfelelések tudományán kell,
hogy alapuljanak.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
5. A rosszul megválasztott, vagy nem
kellően demonstratív utalás, szimbólum és lokalizálás nem az ellenbeavatási
centrumokra utal. Lehet, hogy még csak nem is pszeudo-iniciatikus
al-centrumokra, hanem egyszerűen valamely emberileg nem kívánatos dologra,
jelenségre, összefüggésre.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
6. Az előbbiek komoly ellenbeavatási
tényezőként való szerepeltetése maga is az ellenbeavatási erők játékának
következménye lehet.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
7. A legfelső beavatási centrum
(Pólus) teljesen mentes az ellenbeavatási erők és központok bárminemű hatásától
(25) –<i> aktuális szellemi tapasztalatként</i> <i>ez az ellenbeavatási
központok megismerésének metafizikai értelme és célja</i>.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
8. Az ellenbeavatási központok
jellemzőinek megismerése ezenkívül bír bizonyos másodlagos, praktikus
következményekkel is, amilyen például a szakralitás<i> biztos</i> felismerése
stb.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A NÉGY
OKKULT REND TEÓRIÁJA<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az
ellenbeavatási központok földrajzi megfelelései nem a maguk lényegében vett
ördögtornyok, hanem azoknak csupán a<i> geográfiai analógiái</i>; csak akkor
volnának teljesen és maradéktalanul azonosak az ördögtornyokkal, ha az
ellenbeavatási centrumok teljesen és kizárólag földrajziak volnának, ami
viszont korántsem igaz. (Mindez természetszerűleg nem jelenti azt, hogy az
ördög tornyainak ne volnának többé-kevésbé pontos földrajzi megfelelései.)<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A szóban forgó tévedést és
összetévesztést a<i> négy okkult rend</i> esetében jóval nehezebb elkövetni,
hiszen – mint<i> Európa okkult földrajza</i> című írásunkban elmondtuk – ez a
nem „titkos társaságokként” értelmezendő négy felforgató rend<i> okkult módon
magukban az egyénekben hat és éri el céljait</i>. „…éppúgy beférkőznek a
»pihenés«, mint az »aktivitás« formáiba. Lefedik úgy a szemlélődés, mint a
harcos szembeszállás ciklusait, úgy a felszabadító harmónia, mint az autonóm
kezdeményezés felszabadító önérvényesítésének lehetőségeit.” (26) <o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
A négy okkult rend és az ördög hét tornya
(illetve al-tornyai) között magától értetődően kapcsolatnak kell lennie. A négy
okkult rend az ördög tornyai által közvetített –<i> szimbolikusan</i> szólva
„sugárzott” – ártó influenciák közül azokat foglalja magába, amelyeket
kifejezetten Európának, vagy általánosabban szólva a Nyugatnak szántak. Vagyis
a négy okkult rend az ördög hét tornya ártalmas befolyásainak európai
specifikumait jelenti, noha a négy okkult rend teóriája az ördög hét tornya
mítoszától függetlenül is alkalmazható.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<i>I. okkult rend.</i> Az ez idő szerinti első számú
felforgató „rend” feladata<i> a konfrontálódásra való képtelenség minden
eszközzel való terjesztése</i>. A harc és a küzdelem minden formájával való
szembenállás meghonosítása és meggyökeresítése (vagyis az önvizsgálat, az
önépítés benső harcainak és küzdelmeinek az eltörlése is). A rendet korábban a<i>
harmonicizmus</i> terjesztőjeként definiáltuk. Célja „a szellemi
szembehelyeződés képességének eltörlése és a hamis és illuzórius
»harmonicizmusra« való beállítódás legkülönfélébb eszközökön keresztüli
elterjesztése”. (27) A harmónia maga a világ szellemi létének egyik
legfontosabb feltétele, az ellentétek egyesítője. Itt azonban egy hamis
harmóniára, egy lapos nyugalomra és jólétre való törekvés terjesztéséről van
szó (harmonicizmus), ráadásul fokozott, forszírozott, mindenáron való
terjesztésről, ami nem feloldja vagy megoldja, hanem elkerüli és tagadja a
feszültségeket, a kettősségeket és a különbségeket. A szóban forgó rendbe
tartoznak azok, akiket Jean Parvulesco a „nemlétezés ágenseinek” nevezett. (28)
<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<i>II. okkult rend.</i> A további rendek bizonyos értelemben
egymás „specializálódásai”. A második felforgató rend a harmonicizmust<i>
vitalizmus</i>sal,<i> indulatiság</i>gal,<i> emocionalizmus</i>sal,<i>
szentimentalizmus</i>sal,<i> extatizmus</i>sal,<i> enthuziazmus</i>sal toldja
meg vagy leplezi el. (29) Elegendő itt ama érzelmiségre és érzékiségre
gondulnunk, amely a mai világ harmonicizmusát egy-egy tévésorozat, egy-egy
koncert, egy-egy kábítószeres utazás erejéig ideiglenesen megtöri, hogy az
emberek „kivegyék részüket az életből”. A rend feladata ennek a vitalizmusnak,
érzelmiségnek és indulatiságnak a terjesztése. Mint azt megjegyezték, (30)
Parvulesco és Alekszandr Dugin sokkal helyesebben jártak volna el, ha a
„nemlétezés ügynökei” mellett negatív értelemben beszélnek a „a létezés (vagy
létesülés) ágenseiről” is, és pozitívumként egy a lét–nemlét kettős feletti
törekvést jelölnek meg. A második okkult rend hatása alatt állók a „létesülés
ügynökeiként” definiálhatók.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<i>III. okkult rend.</i> A harmadik okkult rend <i>az
általános modern viszonylatokkal konfrontálódó és szembeszálló egyének
„lázadási” formáinak a megrontására specializálódott</i>. Tudomásunk van
például a rend egyik ’80-as évekbeli akciójáról, amikor is a helyi ősi
hagyományok iránt érdeklődő skandináviai (főként norvég) fiatalok több
tekintetben érvényes orientációit a sátánizmus, a virulens antikrisztianizmus
és a modern neopaganizmus formáival terelték vakvágányra. Itt egyébként afféle
„történelmi előzmény” számos író és művész életműve is.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<i>IV. okkult rend. </i>Lévén, hogy a negyedik okkult rend közvetlenül
a harmadik specializálódása révén jön létre, Matgioi bizonyos utalásai nyomán
az<i> oppozicionalizmus</i> terjesztőjeként definiáltuk. <i>Sikeres
behatásainak alapvonása a teljes önállóságra és függetlenségre nem törekvő
cselekvés, a mindig csak valamire reagáló, valami ellenében való, reaktív
cselekvés. A negyedik okkult rend egyik fő feladata hamis és nem autonóm módon
kialakított ellenségképek elterjesztése. </i>Általában az általános
elismeréstől függetlenül legpozitívabbnak tekinthető személyes és csoport törekvéseket
mérgezi meg. Ennek az okkult rendnek köszönhető a tanulmányunk elején említett
manicheus illetve kathar eretnekséggel való analógiák XX. századi felbukkanása.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
E négy „okkult rend” léte és jelenkori
dominanciája alig tagadható.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
„Ha figyelünk ezen okkult rendek
törekvéseire – írtuk korábban –, s kifejezetten ártóként fogjuk fel őket, akkor
ily módon a ma emberét mélyen meghatározó titkos befolyásoktól szabadulunk meg<i>
– amennyiben ezektől valóban mentesülni akarunk</i>.” (31) <o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Minél inkább előre haladunk az időben,
a beavatottság elérésében egyre nagyobb szerepe lesz annak, amit<i> a fordított
beavatás (ellenbeavatás) megfordításá</i>nak nevezhetnénk. Ez az e tanulmányban
többször idézett René Guénon életművének egyik nagy tanulsága, különös
tekintettel<i> A mennyiség uralma és az idő jelei</i> című könyvére. (32) Bár
ez a módszer a legmagasabb beavatás biztosítására önmagában<i> nem</i> lehet
képes, arra utalunk, hogy a romló időben egyre inkább úgy nyerünk képet a
beavatottságról, hogy fel- és megismerjük az ellenbeavatás erőit.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
NÉHÁNY
ORSZÁGOK SZERINTI VONATKOZTATÁS<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Noha az ellenbeavatási központok és a
négy okkult rend létéhez és lényegi mibenlétéhez képest minden lokalizáció
szigorúan másodlagos, végezetül néhány lehetséges országok szerinti
megfelelésre mutatunk rá.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Nyilvánvaló képtelenség volna, hogy a
szóban forgó országok egésze mindig és mindenkor az ördög egy-egy tornya vagy
az egyik okkult rend maga volna; azonban az is bizonyosnak tűnik, hogy ha
bírnak országok szintjén való megfelelésekkel, akkor ezek az analógiák az
alábbiak lehetnek.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Miként már említettük, Jean-Marc
Allemand földrajzilag a következőképpen lokalizálta az ördög hét tornyát:
Szudán, Niger (Csád, Nigéria), az ősi Szíria, Irak (Irán),
Turkesztán-Kazahsztán, Urál és Északnyugat-Szibéria. Mi úgy látjuk, hogy
földrajzi megfelelést állíthatunk fel az<i> Amerikai Egyesült Államok</i>,<i>
Brazília</i> és<i> Japán</i> (avagy Mandzsúria vagy Kamcsatka) (33) bizonyos
területeivel. Szudán és Niger viszonylatában jelen pillanatban úgy véljük, hogy
a<i> Szudán</i>hoz kapcsolható influenciák meghatározóbbak a Nigerhez (Csád,
Nigéria) köthető befolyásoknál, amelyek inkább később gyakorolnak majd hatást.
Az ősi<i> Szíria</i> területét elfogadjuk irányadóként, de hozzátesszük, hogy
ebbe ma Szíria mellett Izrael és Libanon területét is bele kell érteni.
Mindenképpen legalább egy torony valóban a volt<i> Szovjetúnió</i> területére
lokalizálható. És továbbra is helyesnek tűnik az az általunk korábban megadott
elv, hogy „legalább egy torony<i> a lokalizálás tekintetében</i> mindig
ismeretlen”. (34) <o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Az I. okkult rendet Franciaországgal
és Nagy-Britanniával állíthatjuk földrajzi analógiába. A II. okkult rendet
főként Spanyolországgal, Olaszországgal és Magyarországgal. A III. okkult
rendet Oroszországgal, Németországgal és Norvégiával. A IV. okkult rendet
Olaszországgal, Magyarországgal és Romániával.<o:p></o:p></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<br /></div>
<br />
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
Ezek az országok szerinti megfelelések
körülbelül száz esztendeig lehetnek érvényesek.<o:p></o:p></div>
</div>
<div class="western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8iWSq2Eoge4HdyS1BHhMddumYk6RCo14JK-Ky9leeS4RdvgKd8K23c4h_PR_1v0oyF6_hgVBB0tXVSvq9wUREriWkkZ9_0ANTSF1glUIhbLM2d9PN1RD5urRX2XDjziyfsP5WiauScyY/s1600/blank_map_of_the_world.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="198" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8iWSq2Eoge4HdyS1BHhMddumYk6RCo14JK-Ky9leeS4RdvgKd8K23c4h_PR_1v0oyF6_hgVBB0tXVSvq9wUREriWkkZ9_0ANTSF1glUIhbLM2d9PN1RD5urRX2XDjziyfsP5WiauScyY/s400/blank_map_of_the_world.png" width="400" /></a></div>
<div class="western" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><i>Kék: I. okkult rend. Lila: II. okkult rend. Zöld: III. okkult rend. Narancs: IV. okkult rend. Bordó: az ördögtornyoknak a szerző által feltételezett helyei. (Az USA-n belül Kalifornia, a volt Szovjetunión belül talán Türkmenisztán nevezhető meg, egy pedig nem lokalizálható.)</i></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><u>Jegyzetek</u>:</span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">(1)
Az első illetve a harmadik nézőponthoz néhány fordítás elvégzésével is
hozzájárultunk (Guido Stucco: Julius Evola lázadása a modern világ ellen, Mario
Aprile: Miért pont Evola?, illetve J. Evola: Hitler és a titkos társaságok,
Alekszandr Dugin: Egy Láthatatlan Birodalom csillaga).</span></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(2) Vö. Horváth Róbert: Machiavellitől Cortésig és Paretóig (A
jobboldaliság lényegéről).<i> Pannon Front</i> 18. sz. 16. o. A fent említett
változást László András az<i> ellenbaloldaliság</i> (vagy <i>szélsőellenbaloldaliság</i>)
megjelenésének nevezte.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(3) Kórleónisz M.: Szélsőjobboldaliság és irracionalizmus.<i> Pannon
Front</i> 11. sz. 19. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(4) Horváth R.: A zsidóság és a technika. Uo. 23. sz. 22. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(5) <a href="http://www.tradicio.org/baranyi/aharcmetafizikaja.htm" target="_blank">Baranyi Tibor Imre: A harc metafizikája.</a> Uo. 15. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(6) Ld. Titus Burckhardt:<i> Muszlim asztrológia</i>. Budapest, 1994,
Stella Maris, 18–20. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(7) <i>Qur’án</i>, 7:
46–48. (A T. Burckhardt által tárgyalt „állatövi tornyok” kapcsán lásd még a
85. szúrát.) Más tradiciókat illetően, a „torony” negatív értelme tekintetében
itt említhetjük meg az ószövetségi Bábel tornya mítoszát (1Móz, 11:1–9), a
Grál-mítoszok és a középkori hermetika „hamis tornyát”, a Tarot 16. nagy
arkánumát, vagy Dante Nagy Kútból kinövő tornyait (Pokol, XXXI. ének, 40–57.).</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(8) W. B. Seabrook:<i>
Harcos beduinok között.</i> Budapest, 1932, Dante, 178, 194. és 195. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(9) Uo. 191. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(10) Uo. 201. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(11) Uo. 191. o.
[Kiemelés tőlünk]</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(12) Ld. uo. 178, 192.
és 203. o. Továbbá Ráth-Végh István:<i> A sátán és cimborái.</i> H. n., é. n.,
Fővárosi Könyvkiadó, 26–28. o. (Az utóbbi könyvre csupán azért hivatkozunk,
mert a<i> New York Herald</i> azon munkatársának beszemolójára támaszkodik, aki
részt vett a rézpáva egyik ünnepén.)</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(13) Seabrook idézett
könyvéről írt recenziójában. Ld. R. Guénon: Két recenzió.<i> Pannon Front</i>
15. sz. 24. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(14) W. B. Seabrook:
I. m.<i>.</i> 198–199. o. [Kiemelések tőlünk.]</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(15) R. Guénon: Id.
cikk<i>.</i> Uo.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(16) <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2013/11/korleonisz-miklos-europa-okkult.html" target="_blank">Kórleónisz M.: Európa okkult földrajza (Titkos „okkult rendek” a XX. század végének Európájában).</a><i> Pannon Front</i> 13. sz. 17. és 18. o. elszórtan.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(17) Jean-Marc
Allemand:<i> René Guénon et les Sept Tours du Diable.</i> Paris, 1990, Guy
Trédaniel. 227 pp.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(18) <a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2015/12/korleonisz-miklos-pontositasok-az-ordog.html" target="_blank">Kórleónisz M.: Pontosítások „Az ördög hét tornya” témájához.</a><i> Pannon Front</i> 14. sz.
35–36. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(19) Az e területekkel a jelen vonatkozásban analóg népcsoportok (és
főbb jelentésrétegeik) a következők: 1) hükszószok (egyiptom ellenségei; az
egyiptomi mágia visszájára fordult primitív továbbélése), 2) a Leopárd-társaság
populációi (lycanthrópia, totemizmus) 3) főníciaiak (kereskedelmi deviáció),
asszírok (a nimródi szellem), szkíták (visszájára fordult, feloldó arculatú
sámánizmus) 4) asszírok, yezidek, szkíták (nimródi deviáció, a sumér birodalom
elpusztítása, feloldó arculatú sámánizmus) 5–6–7) nomadizmus (feloldó arculatú
sámánizmus).</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>20)
Kórleónisz M.: Európa okkult földrajza. 19. o. </div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>21)
Ld. uo. 19–20. o. Anélkül, hogy véleményét cikkünk megírásakor ismertük volna,
e vonatkozásban René Guénon is utalt Californiára egy levelében, amelyet 1936.
május 19-én Vasile Lovinescunak írt.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>22) Kórleónisz
M.: Európa okkult földrajza. 18. o. És uő: Pontosítások „Az ördög hét tornya”
témájához. 36. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>23)
A névleges és látszólagos megfelelések létére egy tipikus példa lehet a
magyarországi<i> Pilisszentiván</i> határában található „Ördögtoronynak”
nevezett kőkomplexum, ami környékével együtt inkább „szakrális” természeti
környezetnek tűnik, s valószínűleg csupán fallikus alakja miatt neveztetett
„ördöginek” a népesség alsóbb rétegeinek körében.<br />
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(Itt csak mellékesen jegyezhetjük meg azt, ami viszont már sokkal
inkább baljós, de további pontosabb kutatásokat igényelne: Az említett
környéken észak-északnyugat–dél-délkelet irányban három „természeti képződmény”
található: „Ördögoltár”, „Ördögtorony”, „Ördöglyuk”. Precíz térképeken meg
kellene próbálni egy egyenessel összekötni ezeket, s megnézni, hogy nem az
Országházra mutat-e az egyenes?)</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>24)
Ilyen jelentős „hetesség” például a bolygóprincípiumok és bolygószférák vagy a<i>
mahácakrá</i>k indiai rendszere.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>25) Guénon
ezt így fogalmazta meg: „[A sátán szentjei] hét központ megalkotása révén
próbálnak szembeszegülni a legfelsőbb »Pólus« alá rendelt hét földi<i> Aqtáb</i>bal
vagy »pólussal«, bár <i>ez a szembeszegülés különben csak illuzórius lehet,
lévén, hogy a spirituális tartomány szükségszerűen zárva van az »ellenbeavatás«
erői előtt</i>.” R. Guénon: Két recenzió. Uo.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>26)
Kórleónisz M.: Európa okkult földrajza. 20. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>27)
Uo. – Az első okkult rend erőit „<i>nem politikai, vagy nem csupán politikai
értelemben vett nem-forradalmi szélsőbaloldaliságnak”</i> is nevezhetnénk.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>28)
Ld. A. Dugin: Egy Láthatatlan Birodalom csillaga (Jean Parvulescóról).<i>
Pannon Front</i> 24. sz. 34–36. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>29)
A második okkult rend erőit „<i>nem politikai, vagy nem csupán politikai
értelemben vett forradalmi szélsőbaloldaliságnak”</i> is nevezhetnénk.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>30)
<a href="http://www.istenivaros.hu/roberthorvath/dugin.html" target="_blank">Horváth R.: Érdemek és végzetes tévedések: A. Dugin.</a><i> Pannon Front</i> 24.
sz. 33. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>31)
Kórleónisz M.: Pontosítások „Az ördög hét tornya” témájához. 35. o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>32)
<a href="http://www.tradicio.org/kvintesszencia/regnequant.htm" target="_blank">R. Guénon:<i> A mennyiség uralma és az idők jelei.</i></a> H. n., é. n., Szigeti
/Az őshagyomány könyvei I./. Az olyan fogalmak tekintetében, mint az
„ál-beavatás”, az „ellen-beavatás” stb. ezt a művet kell alapul venni.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<span class="MsoFootnoteReference">(</span>33)
Japán kapcsán itt a volt szellemi centrumok időveli „átfordulhatóságának”
jelenségére hívnánk fel a figyelmet. Egyre többet hallani bizonyos<i> otaku</i>król,
akik fanatikus japán rajongói a militarizmusnak, a videójátékoknak, a nyugati
zenéknek, a kabalababáknak, vagy a pornó- ill. az erőszak-rajzfilmeknek. Ebben
a jelenségben a harcias japán éthosz modern irányba történő átváltását
figyelhetjük meg: néhány eredeti sajátosság megmarad, továbbgördül, ám a
korábbiaktól gyökeresen eltérő célokért aktiváltatik. </div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
(34) Kórleónisz M.: Pontosítások „Az ördög hét tornya” témájához. 36.
o.</div>
<div class="sdfootnote-western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="western" style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm; text-align: justify;">
<div style="text-align: right;">
<i>Pannon Front 27.<o:p></o:p></i></div>
</div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-79486308017709347702015-12-08T10:10:00.000+01:002016-10-17T17:10:58.519+02:00Kórleónisz Miklós: Pontosítások „Az ördög hét tornya” témájához<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji8OQkeSiYE9is215Nk7VYIG0b3uX2mpzf3YEHI8KLDUjgec3ZDSnliPVNHCCDCJ-aGdZVeDS6Tfmp0t9Y2VToxm_kDm0BkuAh10Pi5jg9CqI-2Jd0fOVPjP8l9DVtOxI_5bRMmhh470I/s1600/deviltower02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji8OQkeSiYE9is215Nk7VYIG0b3uX2mpzf3YEHI8KLDUjgec3ZDSnliPVNHCCDCJ-aGdZVeDS6Tfmp0t9Y2VToxm_kDm0BkuAh10Pi5jg9CqI-2Jd0fOVPjP8l9DVtOxI_5bRMmhh470I/s320/deviltower02.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A
P.F. 13. számában közölt </span><i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><a href="http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2013/11/korleonisz-miklos-europa-okkult.html" target="_blank">Európa okkultföldrajza</a></i><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"> című írásunkban szót ejtettünk az „ördög hét tornya”
tradicionális témájáról. Célkitűzésünk azonban nem ennek pontos megmutatása
volt, hanem annak az úgynevezett „négy európai okkult rendnek” a feltárása,
amelyekről a 20. oldalon lehetett olvasni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">E
XX. század végéhez tartozó realitások megadásával egyetlen célunk a következő
volt. <i>Ha figyelünk ezen okkult rendek
leírt törekvéseire, s kifejezetten ártóként fogjuk fel őket, akkor ily módon a
ma emberét mélyen meghatározó titkos befolyásoktól szabadulunk meg – amennyiben
ezektől valóban mentesülni akarunk.</i> És minél inkább megértjük e rendek
koncepcióját, megmagyarázhatatlan logikáját, annál teljeskörűbb behatásoktól
leszünk mentesek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Hogy
e négy európai okkult rend témájáig eljussunk, volt nélkülözhetetlen érinteni a
hét ördögi „torony” gondolatkörét. Mégpedig azért, mert – írásunk szerint – az
egyébként és másutt „titkos társaságok” által jelzett influenciáknál
napjainkban immár széleskörűbb irányulásoktól kell mentesülnünk, így azt állítottuk,
hogy ezeket – végső szinten – nem társaságok, hanem az „ördög tornyai” „terjesztik”.
Különösképpen annak, aki egy fent jelzett úton végig kíván menni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Az
ördögi tornyokkal kapcsolatban két könyvre hivatkoztunk: W. B. Seabrook
magyarul <i>Harcos beduinok között</i> címen
megjelent könyvére és J.-M. Allemand <i>René
Guénon et Les Sept Tours du Diable</i> [René Guénon és Az Ördög Hét Tornya]
című munkájára. Mivel, mint említettük, nem a hét ördögi torony, hanem a mai
Európa „négy okkult rendje” megmutatása volt a fő célunk, ezért nem törekedtünk
arra, hogy <i>e szerzők gondolatait a
mieinktől különválasztva az ördög hét tornya tekintetében pontosan bemutassuk,
akár a mi felfogásunk, akár Allemand felfogásának egészét e tárgyban megadjuk.</i>
Ezek képezik az itteni pontosítások tárgyát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Seabrook
és a mi felfogásunk közötti alapvető különbség talán nem szorul hosszas
magyarázatra. Ezt írja: „Keleten mindenfelé sok történet kering [az ördög
tornyairól], én is hallottam sokat; röviden az alábbiakban foglalhatom össze
őket: Egész Ázsián át ÉszakMandzsúriától Tibeten, nyugatra Perzsián keresztül
Kurdisztánig hét toronyból álló lánc húzódik végig, magános hegyfokokon.
Mindegyik várban örökké a Sátán egyik papja ül, aki titkos rezgéseket <i>sugározva szét</i> vezeti a világ sorsát
rosszról-rosszra.” Ez még a koncepció tradicionálisnak mondható részét képezi, <i>ha szimbolikusnak-mitikusnak vesszük</i>.
Seabrook azonban mindezt <i>naivan</i> fogja
fel. <i>Feltétlenül létezőként</i>. Hogy
elkerülje a mítosz babonás, népi értelmezését, illetve <i>a mítosz realitás alapjából származó feszültségeket</i>, ő egy másik –
modern – babonához, a ténylegesség babonájához jut: „Látta a mesés Héttorony
vagyis a <i>Hatalom Házai</i> közül az
egyiket: magas, fehér, kúpalakú épület [sic], csúcsáról csillogó sugarak
szállnak szerte… Maga a Torony szintén fehérre meszelt kőből épült és csillogó
csúcsa, amely lángoló sugarakat lövellt mindenfelé, nem volt egyéb, mint
ragyogó fényesre csiszolt arany vagy rézgolyó.” Odáig megy, hogy a mítosz
Kurdesztánra lokalizált Tornyát a yezidek szektájának Seik-Adi-beli templomépületével
(!) azonosítja. Odautazik, nem lát ott semmi különöset, s a mítosz
természetesen számára innentől fogva „merő babona” (mint mondtuk, egy másik
babona a <i>ténylegesség babonája</i>
révén). Havas József, könyvének magyar fordítója még egy fotót is közöl, mint
az „ördög hét tornyának egyike”, ami – így – természetesen nem igaz. <i>Guénon kimutatta, hogy „az ördög hét tornya”
a világ hét titkos szellemi központjának »hét ellenközpontja« megjelölésére
szolgáló szimbolikus elnevezés.</i><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Guénon
nagyon pontos és kiváló definíciójával így azonban még nem lehet semmit sem
kezdeni. Allemand ezért bizonyos népcsoportok és kultuszok jellemzőit megadva, azokat
egyes „tornyokhoz” kapcsolva próbálja megértetni „mik is a tornyok”. <i>Jellemzőkön keresztül</i>, amelyeket a „tornyok”
jelképesen szólva a világba sugároznak. Ezek <i>tendenciák és törekvések</i>, amelyek a világot bomlasztják,
alászállítják és lehetetlenné teszik azt a szellemi beavatást, amely – teljes
fokon – szintén hét centrumon keresztül menne végbe. Az Allemand által megadott
jellemzők pontosan fordítottjai mindannak, amit a hét igazi centrum átadna az
embernek, (így a mi céljaink szerint ezek azok, amelyeket az első bekezdésben
megadott módon nekünk el kell kerülni, vagy magunkból ki kell iktatni.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mindezen
tendenciákat és törekvéseket – az ördögi tornyok tekintetében-valóban tovább
lehet pontosítani azzal, hogy megadunk néhány országot, illetve azok bizonyos
tájegységeit, amelyek szintén rendelkeznek olyan sajátos benső vonásokkal,
amelyek további útmutatást képeznek az ördög tornyainak mibenléteire, egész
rendszerére és jellemzőikre nézve. Allemand nagyon helyesen mindezekkel azonban
nem foglalkozik <i>részletesen</i> és nem
lokalizál túl <i>konkrétan</i>, mert a <i>legfőbb</i>, „alapvető” jellemzők az
érdekesek, s ebben a tekintetben nagyon konkrét lokalizálása egy-egy Toronynak
egyszersmind szimplifikálás is volna, Seabrook-féle konkretizálás, amely az
eredeti mítosz erejének és értelmének eljelentéktelenítéséhez vezet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Mégis,
ha már megad országokat, akkor pontosítsunk – ez volt a mi véleményünk. Azt
mondtuk „körülbelül Dunántúl nagyságú – többnyire homokos vagy iszapos-lápos –
geográfiai <i>vonatkozású</i> területek
volnának”. Pontosan szólva: az ördög hét tornya <i>vonatkozásban áll</i> bizonyos földrajzi területekkel is, amelyek
részben visszatükrözik mibenlétüket. Allemand területei közül a nigerit, a
szíriait és a türkmenisztánit tartottuk az ördög hét tornya vonatkozásában
helyesnek. Elfogadhatjuk például a volt Szovjetunió területén lévő még két
északi területet is, az Irak és Szudán által kifejezett dolgokat is, de azt
mondtuk, hogy ezek altomyokkal kapcsolatosak (a szudáni, úgy tűnik, például
csak jövőben gyakorol majd komolyabb hatást Európára), továbbá azt is mondtuk,
hogy „világszerte számos más ilyen altoronnyal is találkozhatunk”. A tornyok és
az altomyok továbbá bizonyos országnyi földrajzi egységek mibenlétén keresztül,
azok segítségével is kifejthetik hatásukat, s így jutottunk el a „négy európai
okkult rend” témájához. Ezenkívül megadtuk még, hogy nagy valószínűséggel az <i>Egyesült Államok</i> és <i>Dél-Amerika</i> területére vetül az ördög tornyai közül kettő. Így <i>Niger</i>, <i>Szíria</i>, <i>Türkmenisztán</i>
földrajzi-jelképes említésével meg van összesen öt torony a hét közül. Két
toronynak számunkra sincs még meg a <i>földrajzi</i>
megfeleltethetősége. Egyiket Kelet-Ázsia, a másikat Óceánia felé volna talán
érdemes irányozni, de mindez bizonytalan, úgyhogy erről nem szóltunk. Lényeges
megjegyezni továbbá, hogy legalább egy torony a lokalizálás tekintetében mindig
ismeretlen kell hogy legyen, minthogy nem lehet azt gondolni: az
ellen-spiritualitás hierarchiái teljesen beláthatóak a racionalitás és a
lokalizálhatóság számára. A geográfiai lokalizálás mellett egyébként még azt
sem hagytuk szó nélkül, hogy áttételesen, de a tornyok hatása a közvetlen modem
környezet által is határozottan közvetítődik. Röviden összefoglalva ez a
szerzők közötti különbségek és a koncepciók közötti átmenetek pontosabb
megadása.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Hangsúlyozni
szeretnénk, hogy mindennek akkor lehet jelentősége, ha az ember mindezt már nem
naivan gondolja el. Nem babonásan és nem materialista módon. Ha tudja, hogy
mindezzel mit akar. Guénon ezt hívta az <i>ellenbeavatási
tendenciáktól való mentesség</i>nek. Másfelől ez az összesküvés-elméletek
tradicionális alapokon nyugvó szemléletének tekinthető, amely mindig, így
Guénon számára is egy speciális szellemi és végül is – éppen <i>a kiterjedt értelmezés</i>, majd az <i>elkülönülés</i> értelmében – metafizikai
utat is megrajzolt. Seabrook megjegyzi azonban az angol kémszolgálat egyik
kapitányának az esetét is, aki mindebbe beleőrült. Ez kapcsolatba hozható
például számos szélsőjobboldalinak nevezett egyén esetével is, akik nem
értették meg <i>az összesküvés-elméletek
metafizikáját</i>. (Szerintünk – az említett írásban – ez éppen a negyedikként
említett „okkult rend”hatásának tudható be.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">Említett
írásunkban mindvégig kellően óvatosak voltunk, bár nehezen, de nagyon pontosan
igyekeztünk fogalmazni. Számos idézőjelet is használtunk, hogy a veszélyes
konkretizálásoktól és naiv realizmusoktól, ahogy az tőlünk tellett, igyekezzünk
távol tartani az olvasót. Ami miatt e modem nyugati tudatlanság által
inszinuációnak vagy merő politikai összesküvéselméletnek tartott témával a
veszélyek ellenére pedig mégis foglalkoztunk, azt egy Seabrooktól vett
idézettel végül is így lehetne megvilágítani: „A Fekete Könyvben <i>(Ghitab al-Aswad)</i> a Sátán így szól: <i>Ne ejtsétek ki nevemet és ne említsétek
tulajdonságaimat</i>”. Érthető, hogy ha tradicionális értelemben léteznie kell
a Sátánnak, akkor ez számunkra pontosan azért van, hogy azt tegyük, amit ő <i>nem</i> akar.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;">A
Sátán tradicionális értelemben csak mint olyan létezhetett, amely nem ellentéte
Istennek. Guénonnál ez abban jutott kifejezésre, hogy hangsúlyozta: a
Legfelsőbb Centramnak nincs, csak az azt kifejező hét földi szellemi központnak
lehet ellentétje. Ez utóbbi eset azonban valóban nem tagadható, mert egy ilyen
állásfoglalás pontosan az itt érintett témához tartozó jellegzetességek közül
merítene ki néhányat.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12.0pt;"><i style="font-family: 'times new roman', serif; font-size: 12pt;">Pannon Front 14.</i></span></div>
</div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8136271430497872481.post-54587156146487179932015-07-02T11:56:00.000+02:002016-10-13T14:03:20.636+02:00Frithjof Schuon: Az Örök Bölcsesség visszhangjai (részletek)<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpsL4iCBIteTEDa0hQt7PUvNFjjhmaQxEYFoM8lWTaNrFcAem_N1JpoRVCKJkKZzqU0fX40zSJTEkKbLJVgwBkhWkyvOfCg0qTF_OHkLmilb-en3uwFIEvDSNbgX7_wuRRXtx_BUi05TM/s1600/FS.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpsL4iCBIteTEDa0hQt7PUvNFjjhmaQxEYFoM8lWTaNrFcAem_N1JpoRVCKJkKZzqU0fX40zSJTEkKbLJVgwBkhWkyvOfCg0qTF_OHkLmilb-en3uwFIEvDSNbgX7_wuRRXtx_BUi05TM/s1600/FS.jpg" /></a></div>
<br />
Az ember értéke az abszolút tudatosításában rejlik.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ember az, amit fel tud fogni; az abszolút és a transzcendencia ideája az
ember spirituális természetéről és sorsának földöntúli karakteréről tesz
tanúbizonyságot.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az embert tulajdonképpen csak egy vékony válaszfal választja el az isteni
Valóságtól: Isten végtelenül közel van az emberhez, ám az ember végtelenül
távol van Istentől. E válaszfal – az ember szempontjából – egy hegy; ott
magaslik előtte, és saját kezeivel kell elmozdítania. Hasztalan hordja róla a
földet, a hegy ugyanúgy ott tornyosul előtte; ennek ellenére mégis tovább
folytatja az ásást Isten nevében. És a hegy láthatatlanná válik. Soha nem volt
ott.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az emberi természet paradoxonja, hogy bár semmi sem idegenebb tőlünk, mint
az a követelmény, hogy önmagunkat átlényegítsük, ennek ellenére semmi sem olyan
alapvető számunkra, mint ezen igény lényege, vagyis ezen önátlényegítés
gyümölcse.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Istenformánkból adódóan szellemünk feltétlenségből, akaratunk szabadságból
és lelkünk nemességből meríttetett; önmagunk uralása és önmagunk átlényegítése
abból áll, hogy eltávolítjuk azt a jégréteget vagy sötétséget, amely fogva
tartja az ember igazi természetét.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Valódi természetünk és végső sorsunk megértésének egyik kulcsa az a tény,
hogy a világ dolgai nincsenek arányban intelligenciánk legmagasabb rendű
lehetőségeivel. Ha nem az Abszolútért van intelligenciánk, akkor egyszerűen
nincsen. Csak az Abszolút ruházhatja fel intelligenciánkat azzal az erővel,
mellyel hiánytalanul teljesíteni tudja, amire elvileg képes, és csak az
Abszolút teszi az intelligenciát teljesen azzá, ami. Ugyanez a helyzet az
akarattal, ami nem más, mint az intelligencia nyúlványa vagy velejárója: a
tárgyak, melyeket általában elérendőkként tűz ki maga elé, vagy amelyeket a
világ sodor elé, nem méltóak lehetőségeinek teljességéhez; csak az «isteni
dimenzió» elégítheti ki akarásunk vagy szeretetünk beteljesülésének
szomjúhozását.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Akár tetszik, akár nem, misztériumok között élünk, s e tény mind logikailag,
mind pedig egzisztenciálisan a transzcendens felé fordít minket. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ember rendeltetése a Végtelen kontemplációja. Ezzel<i> </i>szemben az
élvezetek, noha effektív szimbolizmusukon keresztül átadnak valamit a
Végtelenből, az esetek nagy többségében, és ez bukásunk következménye, épp
ettől fordítják el a lelket. Az élvezetekben az elme elfordul a végtelentől.
Úgymond elnyeli a véges. És mert az élvezetek arra késztetnek, hogy
megismételjük őket, szokássá válnak, s így az Istenről való megfeledkezés válik
szokásunkká, amelyhez hiábavalóságok kultusza társul. Az ember, akit elnyeltek
az élvezetek, élvezetté válik, és megszűnik önmaga lenni; a lelket tőrbe csalta
a periféria, s olyan ez, mintha megfosztatott volna középpontjától.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az Istenhez vezető út mindig magában foglal egy megfordulást: az embernek a
külsőlegességből a bensőségességbe, a sokféleségből az egységbe, a
szétszórtságból a koncentrációba, az egoizmusból az elfogulatlanságba, a
szenvedélyből a derűbe kell eljutnia.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A világ szétszór, az egó összezsugorít. Isten összeszedetté tesz, miközben
kitágít, és békét teremt bennünk, miközben megszabadít.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ember azért vágyik boldogságra, mert az isteni Gyönyör, mely Szépségből
és Szeretetből áll, az ő legmélyebb szubsztanciája.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Míg az intelligencia megerősítheti a metafizikai és eszkatológiai
igazságokat, addig a képzelet vagy tudatalatti nem az Istenbe vagy a túlvilágba
vetett hitet, hanem makacsul a világba vetett hitet tartja fenn; minden ember <i>a
priori </i>hipokrita. Az út nem más, mint átkelés a természetes hipokrízisből a
szellemi őszinteségbe.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Bármi legyen is az ára a benső valóság megistenülésének, az ember csak <i>ezáltal
</i>kerülhet tökéletesen összhangba saját természetével.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hogy az ember boldog lehessen, szüksége van egy középpontra; e középpont
mindenekelőtt az Egy bizonyossága. A legnagyobb csapás a középpont elvesztése
és a lélek kiszolgáltatottsága a periféria szeszélyeinek. Embernek lenni annyi,
mint középpontnál maradni; középpontnál maradni annyi, mint középpontnak lenni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Arról az emberről mondható el, hogy szereti Istent, aki a Bensőben él; aki
mozdulatlan marad kontemplatív bensőségességében – «lényében», ha jobban
tetszik –, s mindeközben saját végtelen középpontja felé halad. Itt a szellemi
mozdulatlanság áll szemben a külső jelenségek vég nélküli hullámzásával, míg a
szellemi mozgás a bukott lélek természetszerű tehetetlenségével, a szív
keménységével áll szemben, amit megbocsátással és szeretettel kell gyógyítani,
vagyis mindennel ami megérleli, transzmutálja és transzcendálja az egót.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A léleknek ki kell lépnie a világ forgatagából. Ez a bensőségességre való
képesség. Ezután az akaratnak le kell győznie az élet passzivitását. Ez a
helyzetfelismerés képessége. Végül az észnek transzcendálnia kell az ego
tudatlanságát. Ez az egyszerűségre való képesség. Aki az esetlegességek lármája
fölött intellektuálisan érzékeli a Szubsztanciát, az megvalósította az
egyszerűséget. Aki egy, az egyszerű; ugyanis az egyszerűség úgy viszonylik az
Egyhez, mint a bensőségesség a Középponthoz, a helyzetfelismerés a
Jelen-Léthez.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aki ismeri Istent, az szereti, aki nem szereti, az nem ismeri.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mindazt, amit tudhatunk, már eleve magunkban hordjuk, mert mindaz, amit
tudhatunk, mi magunk vagyunk; épp ezért tudhatjuk.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ember képes rá, hogy felfogja az Abszolútat, és hogy szabadon akarjon.
Ugyanígy – épp ennek következtében – képes egy a jelenségeket fölülmúló és a
végtelenre nyíló szeretetre, ahogy egy olyan akaratra is, amelynek motivációja
vagy célja túlmutat a földi érdekszférán. A kifejezetten emberi képességek – tehát
a legnemesebbek és a legteljesebben emberiek – a maguk módján annak a
bizonyítékai, amire irányulnak; ahogy a madár szárnyai is a repülés lehetőségét
bizonyítják, és – következésképpen – az űr létezését, amelyben a madár repül.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ha valaki azt állítja, hogy a tudás mint olyan csak relatív lehet, ezzel
csak azt mondja ki, hogy az emberi tudatlanság abszolút.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A Jóra irányuló akarat és a Szépre irányuló szeretet az Igazság tudásának
szükségszerű velejárói. És utórezgéseik beláthatatlanok.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem a világot kell szeretnünk, hanem a Bensőbe kell szerelmesnek lennünk,
amely túl van a dolgokon, túl van a sokszerűségen, és túl van az egzisztencián.
Ugyanígy, a Tiszta Létbe kell szerelmesnek lennünk, amely túl van tetten, és
túl van gondolaton.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az Isten iránti szeretet nem egy érzés kultivációját jelenti, azaz nem
olyasvalami, amit anélkül élvezünk, hogy tudnánk, vajon Isten is örömét leli-e
benne; sokkal inkább mindannak az eltávolítását a lélekből, ami Istent
megakadályozza, hogy a lélekbe belépjen.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az Istenszeretet mindenekelőtt az Intelligencia egybekelése az Igazsággal,
azután az akarat egybekelése a Jóval, végül a lélek egybekelése a Békével, ami
már az Igazság és a Jó folyománya.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem az a szép, amit szeretünk, és nem azért szép, mert szeretjük; szép az,
aminek objektív értéke arra kötelez minket, hogy szeressük.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A Szépség – függetlenül attól, hogy az ember mire használja fel – alapvetően
Teremtőjéhez tartozik, aki a jelenségek világába ezen keresztül valamit önnön
Lényéből sugároz ki.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A szépség érzékelése, ami egy szigorú megfeleltetés, nem pedig egy
szubjektív illúzió, egyrészről az intelligencia kielégülésével jár, másrészről
a bizonyosság, végtelenség és szeretet érzetét kelti. A bizonyosságét, mert a
szépség egyesítő és – egyféle zenei evidenciával – megszünteti a kételkedés
repedéseit és a nyugtalanságot; a végtelenségét, mert a szépség, épp
muzikalitása révén, felolvasztja a megdermedtséget és a korlátozottságot, s így
kiszabadítja a lelket szűkölködéséből; a szeretetét, mert a szépség életre kelti
a szeretetet, azaz egyesülésre invitál, egy egyesülő ellobbanásra.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A szépségből és a szépség szeretetéből fakad a boldogság, amelyre a lélek
természeténél fogva áhítozik. Ha a lélek folyamatosan boldog akar lenni a szépséget
önmagában kell hordania; mármost erre csak az erények – amit akár jóságnak vagy
vallásosságnak is nevezhetnénk – megvalósítása révén képes.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A Szentség esszenciálisan kontemplativitás. A dolgok spirituális
természetének az intuíciója. Egy mélységes intuíció, ami az egész lélekre, következésképpen,
az ember teljes lényére rányomja bélyegét.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A bölcsnek minden csillag, minden virág a Végtelen metafizikai tanújele.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A boldogság vallás és jellem; hit és erény. Tény, hogy az ember nem képes
megtalálni a boldogságot saját korlátain belül; legbensőbb természete arra
ítéli őt, hogy fölülmúlja önmagát, és önmagát fölülmúlva kiszabadítsa önmagát.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Önmagunk átlényegítése: az emberi állapot hatalmas imperatívusza; de van egy
másik is, amely egyszerre sejteti és kiegészíti ezt: az önuralom. Nemes ember
az, aki uralkodik önmaga felett; szent ember az, aki átlényegíti önmagát.
Nemesség és szentség: az emberi állapot imperatívuszai.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Amikor Isten kitaszíttatik a világból, az kő- vagy jégsivataggá válik;
megfosztatik élettől és melegségtől, és minden ember, aki még birtokolja az
integrális Valóság érzékelését, visszautasítja, hogy ezt valóságnak tekintse.
Mert ha a valóság kőből volna, egyáltalán nem lehetnének virágok vagy bármi
szépség vagy kedvesség. Ugyanez áll a lélekre is. Távolítsd el a hitet, beleértve
a hitnek azt az elemét is, ami a gnózis egyik részét alkotja, és a lélek erejét
vesztetté, fagyossá, rideggé és megkeseredetté válik, vagy elmerül egy emberi
állapothoz méltatlan hedonizmusban. Persze az egyik nem zárja ki a másikat,
mert a jégszívet, a «halott» szívet, mindig vak szenvedélyek lepik el.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A szentség az egó alvása és a halhatatlan lélek ébersége; az egó az érzéki
benyomásokkal táplálkozik és telve van vágyakkal, a lélek szabad és Istenben
kristályosodik ki. Lényünk hullámzó felszínének el kell aludnia, és el kell
fordulnia a képektől és ösztönöktől, lényünk mélyének pedig fel kell ébrednie
az Isteni tudatosításában – világítva, mint egy mozdulatlan láng, mint a szent
álom csendje.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kiáltó abszurditás: hit nélkül, emberhez méltatlanul, horizontálisan élnek
emberek egy olyan világban, ahol minden, amit a természet nyújt, a
természetfelettiről, a túlvilágról, az isteniről árulkodik.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A hit azt jelenti, hogy «igent» mondunk Istenre. Amikor az ember «Igent»
mond Istenre, Isten is «igent» mond az emberre.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem pusztán a világban elmerült és a világ által determinált «ilyen és ilyen
egók» vagyunk; mindenekelőtt «az egó mint olyan» vagyunk, amely Isten előtt
áll, és Isten által determinált.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A hit isteni ősképe az az «igen», amit Isten mond magára; ez nem más, mint a
Logosz, amely egyszerre tükrözi és megtöri az Isteni Végtelenséget.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ha a hit misztérium, ez azért van, mert saját mélységének szintjén
kifejezhetetlen, minthogy lehetetlen szavakkal teljesen átadni e víziót, amely
még vak, de amely vakság már lát.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az Erény a lélek alkalmazkodása az isteni Modellhez és a szellemi
művelethez. Alkalmazkodás vagy részvétel. Az erények lényege az Isten előtti
üresség, amely lehetővé teszi, hogy az isteni Minőségek belépjenek a szívbe és
beragyogják a lelket. Az Erény a tiszta szív objektivitása. Az erény lényege,
hogy szabad átjárást biztosítunk a lélekben Isten Szépségéhez.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A hitetlen csak abban hisz, amit a földön lát. A hívő az Égben mindent lát,
amiben hisz.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az igazság nélküli hit eretnekség, a tudás nélküli hit álszenteskedés, az
erény nélküli cselekvés képmutatás, és a cselekvés nélküli erény hiábavalóság.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A szívbe csak erényekkel lehet bejutni.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az erény az isteni Szépségnek egy sugara, amelyben saját természetünkön vagy
akaratunkon keresztül részesülünk, könnyedén vagy nehezen, de mindig Isten
kegyelméből.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Törekedni a tökéletességre: nem azért, hogy saját dicsőségünkre tökéletesek
legyünk, hanem mert a tökéletesség szép, a tökéletlenség pedig csúnya; vagy
mert az erény magától értetődő – vagyis összhangban van a Valóval.<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<i>In Az emberi állapot gyökerei. Budapest, 2001, Arcticus.</i></div>
</div>
Editorhttp://www.blogger.com/profile/09988769585923352246noreply@blogger.com